Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 80. szám

31 jkönyvből Borgula János s Mihály közös tulajdonos társak nevét kitöröltetni s a kizárólagos tulajdonjognak Borgula József nevére leendő bekebleztetését elrendelte. Ezen ítélet ellen alperesek semm. panaszt adtak be, mivel az eljárás nem a jelenlegi perrendtartás szabályai szerint történt, miután a bíróság a szabályul szolgáló pertári eljárás helyett a rendes szóbeli eljárást lendelte alkalmaztatni, alperesek tiltakozása s a perr. 144 §-sa ellenére. A Semmitó'szék e panasznak helytadván, a panaszlott ítéletet s alapul szolgált jegyzőkönyvi eljárást megsemisitette s azt utasította, hogy ez ügyet a perr. III. czim 3-ik fejezetében szabályozott rendes eljárás szerint tárgyalja; „mert a jelen ügy, mint a mely sem a perr. 93 § ban a sommás eljárásra, sem a 25 s köv. §§-ban emiitett kivételes bíróságokhoz utasítva nincs, rendes eljárás alá tartozván, ily eljárásnál pedig a rendes eljárás átalános szabályaitól, vagy is az ügynek pertári kezelésétől eltérőleg jegyzőkönyvi eljárásnak a perr. 144 §-sa szerint, csak a törvényben jelölt esetekben, illetőleg a felek kölcsönös megegyezésénél fogva levén helye, — miután alperes a a jkönyvi eljárásban nemcsak bele nem egyezett, hanem annak határozottan ellenmondott; az eljáró kir. tszék szabálytalanul járt el, midőn a jelen keresetet jegyzőkönyvileg letárgyalta, miért a 297 §. 1 p. alapján az ítélet s előzetes eljárás megsemmisítendő volt (1872, sept. 4. — 9368 sz. a) Ha valaki magái a bíróság irányában tiszteletlenül viselvén, rendreutasitása is foganat nélkül maradt, az minden további idézés s eljárás nélkül a törvényes birsági büntetésben elmarasztalható, és az tőle hivatalból behajtható. Angyal János — Nagy András mérki lakos ellen meghatározott életnemüek átadatása iránt még a volt szatmármegyei tszék előtt indított perében 1871. évi 2061 sz. alatt a végrehajtás elrendeltetett, s foganatosítására Kulin Imre törvényszéki ülnök kiküldetett. Ennek a tszékhez beadott hivatalos jelentéséből kitűnt, hogy végrehajtásnál Péchy Sándor Mérk község birája magát a bíróság irányában illetlenül viselte, sőt megintetése után sértegetéseit tovább is folytatta. Ennek folytán nevezett községi bíró a tszék által 1871 évi 2878 sz. végzéssel 50 frt. büntetési birságban elmartsztaltatott, mi ellen az semm. panaszt adott be, de a melyet a tszék 1871 évi okt. 30 3291 sz. végzéssel mint elkéséttet hivatalból visszautasította, és egyszersmind elrendelte, hogy miután Péosy Sándor a bírságot le nem fizette, az a végrehajtásnál felmerülő költségekkel együtt marasztaltatik, minden bárhol találtató ingóságaira vezetendő végrehajtás utján beszedettessék, foganatosításával a tiszti ügyész közbejöttével az illető szolgabíró bízatván meg. Ez ellen Pécsy S. ismét semm. panaszai élt, mivel ő sem megidézve, sem kihallgatva nem lett, tehát elmarasztalható sem volt; és mivel a kiküldött biró (Kálin Imre) egyúttal mint panaszló és mint az ügy előadója működött, tehát érdekeltnek tekintendő. A Semmitőszék azt elvetette. „Mert ha a fél a bíróság irányábau magát tiszteletlenül viseli, és a rendreutasitás foganat nélkül marad, a bíróság a perr. 118 §. értelmében jogosítva van minden további idézés avagy eljárás mellőzésével, a vétkes fél ellen a törvényes birsági büntetést kimondani, és azt hivatalból tőle behajtani, — következve a perr. 297 §. 16 pontjában foglalt alaki sérelem ez esetben fenn nem forog." (1872, sept. 17. — 10533 sz. a.) A megjelenésre elhárithatlan akadályul szolgálhat, ha bebizonyitlatik, hogy az illető félnek mint a tűzoltók parancsnokának, ezen társulat védszentjének, sz. Flóriánnak ünnepén az egyházi szertartáson való megjelenése szükséges volt. Bernát Mihály — Forgács Jakab ellen 382 frt. tőketartozás s jár. iránt a temesvári kir. járásbíróság előtt pert indítván, az azzal fejeztetett be, hogy utóbbinak az eskü letétele oda Ítéltetett, mire f. év. május 4-ke határnapul kitüzetett, Erre azonban megjelenni elmulasztván, igazolással élt, melyet a bíróság f. év. jul. 30. — 12058 sz. végzéssel elutasitotta, őt a költségekben elmarasztaltatván. Ezen végzés ellen alperes semm. panaszt adott be, azon alapon, mivel az eskü letételre elhárithatlan akadály miatt nem jelenhetett meg, miután a határnap május 4 kén Sz. Flórián ünnepe esett, mely nap a tűzoltók védszentjét képezi; alperes pedig a temesvári tűzoltók főparancsnoka levén, mint illyen az ünnepélyes egyházi szertartáson megjelenni köteles volt. Ily ünnepnapon ugy is senki sem tartozik megjelenni. A Semmitőszék azt elvette ; „mert alperesnek mint a tűzoltók parancsnokának Sz. Flórián ünnepén szükségesnek követelt, azonban mivel sem igazolt megjelenése elhárithatlan akadálynak — tekintve a perr. 100 § rendelkezését is — nem vétetherett." (1872 sept. 4. — 10363 sz. a.) A nem telekkönyvezeit de ingatlan természetével biró vagyonra nézve támasztott igényperek birájaul a birlokbiróság tekintendő. Pittmayer Anna — Erhatits Fraucziska ellen Pest megye volt központi szolgabirósága előtt végrehajtást folytatván, ennek folyamában Erhatits József igény keresetet adott be, melyet a szolgabiróság az uj bírósági szervezés folytán a Pest — Lipótvárosi járásbírósághoz áttette. Utóbbi azonban az összes iratokat a pesti kir. tszékhez átküldötte illetékes elintézés végett, tekintve hogy az igénykeresetnek ha az ingók s ingatlanokra, melyek végrehajtásilag lefoglaltattak — elintézése a perr. 467 § szerint a telekkönyvi hatóság, illetőleg birtokbiróság jogköréhez tartozik, melyet a pesti tszék képez. Ezen tszék f. év. 9986 sz. végzésével ez iratokat ismét a járásbírósághoz küldötte azon alapon mert a foglalás s igény tárgyát képező vagyon ingatlan ugyan de nem telekkönyvezett vagyon. A pesti járásbíróság ezek folytán az előállt illetékességi összeütközés legfelsőbb elintézése "végett az ügyet a Semmitsz küldötte. A Semmitőszék f. év Sept. 27-kén kelt határozatával a pesti törvényszéket jelentette ki ez ügyben illetékesnek ; „mert a foglalási jegyzőkönyv szerint ingó s ingat-