Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 78. szám

312 2579 sz. a. kelt végzése, mellyel a paksi árvaházban fekvő s folyamodó nőt illető 854 frt összeg kifizetése bíróilag utalvá:;yoztatott — tekintve, hogy e végzésben Deruer János paksi árvaatya ezen összegnek bizonyos határidő alatt s végrehajtás melletti kifizetésében elmatasztalva nincsen — oly birósngi határozatnak, mely végrehajható Ítélet kellékével bírván, a perrend. 345. § szerint végrehajtás elrendelésének alapjául szolgálhatna, nem tekintethetik; a törvényszék tehát az által, hogy e végzés alapján a kért végrehajtást el nem rendelte, a a perr. 297. § 18 pontja alá eső semmiséget el nem követett." (1872. sept. 18. — 11253. sz. a.) Az iparosok s tanonezok között felmerülő kártérítési kérdések elintézésénél, csak az iparhatóság igénybe vétele után, az annak határozatával való meg nem elégedés esetében, lehet az illetőnek 30 nap alatt a törvény rendes útjára áttérni. Grün Sándor — Panisz Péter ellen 100 frt. tanoncz felfogadás s élelmezési költség megfizetése iránt a szent endrei kir. járásbíróság előtt keresetet inditott. — Alperes a bírói illetőség ellen kifogást tett, mert a tartozás az iparos tanoncz élelmezése s ruházása iránti kötelezettségből származik, mi iránti keresetek első sorban az iparhatóság s néma bíróságok illetőségi körébe tartoznak. A jbiróság f. év. július 9. — 2511 sz. a. végzéssel alpere&ikifogásoknak helytadva, felperes keresetét leszállította s őt a perköltségekben elmarasztalta; mert az ipartörvény 98 § szerint a tanonezok s iparosok közt felmerülő kölcsönös kötelezettségek teljesítése, a munka vagy tanviszony megszűntével következő kártérítési követelések az iparhatóság által döntendők el; és mert felperes keresetét a tanoncz félfogadása utáni időközbe eső élelmezés és ruházás iránti költség igényéje alapítja. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az 1872. évi ipartörvény 98 §-sa értelmében az iparosok és tanonezok között felmerülő kártérítési kérdések eldöntésére első sorozatban az iparhatóságok vannak hivatva, és csak az azok határozatával meg nem elégedő félnek áll azontúl jogában igényét 30 nap alatt a törvény rendes utján érvényesitteni; miért a felperesnek az eljárt kir. járásbíróság által törvényszerüleg hozott végzése elleni semm. panaszát el kellett vetni. (1872, — sept. 19. — 10,718 sz. a.) A magyar kir. belügyminiszter 30,272 sz. a. kiadott körrendelete valamennyi törvényhatóságokhoz. 0 császári és Apostoli királyi Felségének folyó évi augusztus 25-én kelt legfőbb elhatározása alapján, az erdélyi királyi biztosság működése f. évi sept. hó végével megszüntetik. Erról a hatóságot tudomás végett oly megjegy zéssel értesítem, hogy mindazon ügyek, melyek az 1869. évi april 16-án 1362. elnöki sz. a. kelt itteni rendelet szerint, a királyi biztosság hatáskörébe tartoztak, folyó évi október 1-től kezdve közvetlenül az illetékes magy. kir. minisztérium által fognak elláttatni. Budán, 1872. évi sept. hó 14-én. Tóth Vilmos. Jelentés Miután a Kolozsvárit felállítandó „tudomány egyetem" felszerelés - és berendezése, valamint az e czélra szükséges épületek átalakítása iránti munkálatok hosszabb időt vettek igénybe, ezen intézet f. évi november elején fog megnyittatni. Kinevezések. H. M. Vásárhelyi tszékhez aljegyzőnek : Kovács Jenő joggyakornok ; segéd telekk. vezetőnek Török Kálmán; nyiregyházi tszékhez iroda tisztnek Czirkesz Pál ; bore.3 jenöihez segéd telekk. vezetőnek László Albert; szatmárnémetihez aljegyzőknek Monó Zsigmond s Bódi László joggyakornokok, temesvárihoz segédtelekk. vezetőnek Deling Ignácz; nagyenyedihez aljegyzőnek Lázár Aurél; gyula Fehérvárihoz Kiss Bálint; — Tomcsányi Lajos az igazságügyminiszteriumhoz számtisztnek, végrehajtóknak : huszti tszékhez Tucsek János kerületi jegyző szécsényi járásbirósághor Tóth József községi jegyző ; — Révfy László a pozsonyi jogakadémiához rendes jogtanárnak neveztetett ki. Kinevezések: gr. Cziiáky Béla végzett jogász az igazságügyminiszteriumhoz fogalmazó gyakornoknak ; — Olay László végzett jogász ugyanoda fogalmazó gyakornoknak. — Sulyok Sándor fogalmazó a fiumei tszék ideig, másod osztályú ülnökének; — Ora-?iczay tszékhez irodatisztnek Bencze Béla: Székes-fehérvári tszékhez segédtelekk. vezetőnek, Dezsy István; Budai János voltbánya tanácsos Kassai pénzügyi ügyésznek. •— Ziskay Antal helyettes jogtanár a Győri academiához uy. rendkívüli tanárnak ; —a Kecskeméti államvizsgálati bizottság tagjaivá: Gaal Ferencz tszéki elnök, Magyar László ügyvéd; — bírósági végrehajtóknak kineveztettek: a jászberényi törvényszékhez Gugi János, — Szombathelyi jbiróság hoz Laky György ügyvéd: kőszegi jbirósághoz Nagy Elek ügyvédjelölt; a váczi jbirósághoz Varjú Fer. szolgabírói irnok; SzobránczijbírósághozNovoszeleczky Ede. — belényesi tszékhez Knie Lőrincz ügyvéd; —Szigetvári jbirósághoz Záborczky Mihály volt vasmegyei esküdt; — németujváii jbirósághoz Verhás Gyula pesti adóhivatalnok, — Vágbesztsrczei jbirósághoz Veszély János városi jegyző, — világosi jbirósághoz Bartha Károly végzett jogász, — Kisjenó'i jbirósághoz Berta Károly község, jegyző, — késmárki jbirósághoz Szlivka Endre végzett jogász.szepesváraljaihoz FerraiPál ügyvédjelölt, — Szoboszlóihoz Juhász Károly ügyvédsegéd, békésgyulaitszékhez Kolláth Ferencz ügyvéd; — Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZÜKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt [negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.