Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 70. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 11. [r.]

Pest. 1872. péntek scpt. 6, 70. szám. T0 It VÉ \ VX%ERI CSARNOK, Tarlatom: Telekk. reform. XII. Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. Kopp Ferencz járásbiró úrtól. XII. A kérvények beadására nézve észrevételeink csekélyek, s csík némi íeleslegességek eltávolítása vétetik czélba. Jelesül a 121. §. első bekezdésének második része azzal lenne pótlandó, hogy jegyzőkönyvileg a kéret csak akkor vehető fel az egyes bíróság előtt, ha ugyanezen biró előtt létesült az ügylet. Ez quasi felvallás, mert már előbb vitattuk, bogy minden más okmány, amint a közjegyzőnél készült, a beadvány is onnan lesz beadandó. A bíróságokat czélszerü ily teendőktől megóvni. A 124.§. e) tételét egészen mellőzendőnek tartjuk mert nem czélszerü egy beadvánnyal több hatóságnál ugyanazon kéretethasználni,miután a megkeresett hatóságok okmánytára csak egynél lehet tökéletes, azaz a kéret csak egyiknél lehet eltéve, s a többi azt nélkülözi, minek az lesz a következménye, hogy a fél a hiányos okmánygyüjteményben a kellő felvilágosítást nem nyerheti, s neki végre is kutatnia kell azon talán sok mérföldre távol eső hatóságot, melynek okmánytárába a kéret eltéve van, mi nemcsak időrabló, de az egyes hatóságok egymástóli távolsága miatt költséges is. Továbbá a kezelés körüli rend is azt hozza magával, hogy az okmánytárban ily hézag ne létezzék, mert sok esetben bizonyos ügyekről csak a kérvény nyújt felvilágosítást, különösen ha netán a kéret hézngos volt és ennek folytán oly intézkedés történhetett, melynél fogva tudtán kivül valamely erdekilt tél sértve lett. — Ha valakinek több hatóságnál egy okmány alapján van dolga, ugy ezt valamennyinél adja be. — Az elsőhöz csatolja az eredeti okmányt és nevezze meg a helyet, hova az eredeti az elintézés ulán küldendő lesz: a többihez pedig ennek hitelesített másolatát azon megjegyzéssel, hogy az eredeti, mely hatóságtól fog átküldetni, és végre az utolsó hatóság az eredetit a folyamodónak visszaadja. Felesleges a 124. §. g) második kikezdésének azon rendelkezése, melyben az adóhivatal azon esetben is értesítendő, midőn a százalékozás végetti bejelentés, vagy épen a kifizetése be van bizonyítva. Elégséges a végzésben az adóhivatal ebbeli feljegyzésére hivatkozni. (B. vagy F. lajstrom száma és éve); és felesleges az értesítés azért, mert ily végzések iránt a pénzügyi közegek utasítással nem bírnak, s azokat a kiküszöbölendő iratok közé teszik. Mihelyt pedig a bejelentés megtörtént, ugy két évig '., — Semm. döntv. — Rendeletek. | amúgy is kiváltságos joga van a kincstárnak, de ily hosszú ideig alig is marad beszedetlen ily illeték, holott ; az átíratás az évek hosszú során, néha csak akkor történik, midőn valamely körülmény a vevőtarra kényszeríti, és az ilyenkor az adóhivatallal közlött végzés ott épen felesleges, miután az ebbeli számadások régen fel vannak ! terjesztve, és igy az ellenőrködés czéljából sincs ezen eljárás indokolva. A 130. §. c) tétele az előbb előadottak folytán csak annyiban volna kipótlandó, a mennyiben a zárszavak igy hangozhatnának: habár ezen tethelés világosan a szerződésben nem engedtetett és nem kéretett volna is. — Ugy nemkülönben, ha egy okmányban többnek joga van lekötve s gyanítani lehet, hogy csak tudatlanságból kéri az egyik az átíratást; akkor a nem kérvényezett illetőség átíratása is elrendelendő, ha jogsértés, vagy akadály nem létezik; és ha az okmány egész terjedelmében be nem vezethető — ugy a kéret ezen oknál fogva elutasítandó. Sok hátrány — inkább ügyetlenségből, mint rosz akaratból — származott a 133. § némileg rövidre szabott határozatából. — Ezt körülbelül igy lehetne hasznosabbá tenni, — az eseteket megnevezve, melyekben a feljegyzésnek helye nincs; és pedig A) ha semmi vagy egyáltalában határozatlan, vagy e törvény szerint nyilván helytelen kéret adatik be, B) ha azon jószág vagy jog, melyre a bekeblezés kéretik, sem a kérvényből, sem pedig a mellekletekből ki nem vehető, vagy pedig ha az a hatóság tkönyveibe nyilván más személyre, — vagy épen nincs is bejegyezve, C) ha a kéret eredeti okmányokkal vagy a 125. §ban említett esetben a hiteles másolattal ellátva nincs. Az A) alatti eset nem szorul igazolásra, illetőleg indokolásra. 'Máskép áll a dolog a második esetre nézve. — Ha A) a B)-nek adott kölcsönét ennek jelzálogul lekötötte, időközben azonban C)-nek eladott és telekkönyvezett birtokára bekebleztetni akarná, ugy ez világos jogsértés volna, ha A)-nak 10000 irtot bekeblezni kérő és elutasított kérete C) birtokára épen azért íeljegyeztetnék, mert talán ezen bekeblezés a felfolyamodásiúton megengedtetnék és C) hitele 10000 frttal megcsonkíttatnék. A harmadik eset abban leli indokolását, hogy minden zugirásznak alkalom adatnék, minden folyamatban levő eladási, kölcsön, vagy engedményezési ügyletet, melyben ő közben nem jár, egy egyszerű, egészen alaptalan bekeblezési, vagy előjegyzési kérettél a felfolyamo70