Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 7. szám - A kereskedelmi jegyzékek intézménye

27 a bereczki ősi jószágért nem egyszerűen cseréltetett, hanem annyiban, — mennyiben az utóbb említett ősi birtokot a bátfai birtok térfogata felülhaladta, pénzért vásároltatott meg; e szerint pedig tekintve, hogy felperesek azt, miszerint a cserébe'adott bereczki ősi birtok az alperes által eskü alatt bevallott 35 holdnál nagyobb lett volna, seramivel sem bizonyították, e szerint pedig a bátfai birtok csak 35 hold erejéig öltötte fel az ősi birtok minőségét, s tekintve továbbá, hogy a bátfai birtok szerzeményi részéhez felperesek idősb Bernáth Zsigmond utóbbi végrendelete nyomány örökösödési jogczimmel nem birnak, közosztály tárgyává a bátfai birtoknak csak ősi minőséggel felruházott részét s ennek járulékait, valamint az örökhagyó halálától szárumitaudó haszonvételeit is lehetett és kellett megítélni, s ennek megfelelően íelpereseket is azon kötelezettség alól, hogy az egészben alperes javára eső szerzeményi részjószág megvásárlására 52. sz. szerint fordított 1000 frt aránylagos részét alperesnek megtérítsék, felmenteni. 5- ör. A korumlyai birtokot illetőleg a pesti kir. itélő táblának Ítélete helybenhagyatik, mert felperesek azt, hogy a kérdéses birtok tartozékát az első bírósági Ítélet X. pontja hiányosan sorolná fel, semmivel sem bizonyították. 6- szor. Kászony és Szernye tekintetében a pesti kir. itélő táblának Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva és azért is helybenhagyatik, mert kártérítési igény megalapítása, és biztositása jelen örökösödési osztályos per ügyköréhez nem tartozhatik. 7- er. A györgyiben létezett urbériséget illetőleg a pesti kir. itélő táblának ítélete, tekintve, hogy az első bíróság iteletén-k XVII. pontjában a kérdéses urbériségért járó összes kárpótlás, következőleg annak kamata is osztály tárgyává jeleltetett ki, s így e tekintetben felperes felebbezésének tárgya nincsen, helybenhagyatott. 8- or, A sátoraljaújhelyi birtokot illetőleg : a pesti kir. itélő táblának Ítélete, annyiban, mennyiben az ottani 397. sz. telekjegyzőkönyvben 7855 h. r. sz. a. foglalt szőlőt és csak ezt, osztály tárgyává rendelte, az első' biróság Ítéletének XX-ik pontjában felhozott indokoknál fogva, és azért is helybenhagyatik ; mert az újhelyi szerzemények az E. alatti közös végrendelet szerint alperesnek hagyományoztatván, és ezek szerzési árából felperesek jogelődje kielégitetni nem rendeltetvén,az ősinek nem igazoltzombori szőlőért cserébe kapott, következőleg szerzeményül helyesen tekintett, — s ezen minőségénél fogva alperesnek hagyományozottul vett újhelyi szőlőnek szerzési, illetőleg becsértéke sem vala felpereseknek megítélhető; s mert felperesek azt, hogy az általuk közosztály tárgyává tétetni kért, állítólag alperes által jogositlanul elfoglalt újhelyi többi javak a vitatott elfoglalás előtt hagyatéki javakat képeztek volna, nem csak nem állították, de sőt ennek ellenkezőjét 41/18G9. sz. előterjesztésükhöz 23. 24. 25. és 2G. sz. alatt csatolt saját okmányaik teljesen bízónyitják, igy pedig ezen tőlük állítólag jogositlanul el foglalt javak alperestől örökösödési czimen nem követelhetők. (Vége köv.) Semmitőszéki döntvények. A tartási s élelmezési költségek iránti keresetek 300 frlon tul nem tartoznak sommás eljárás alá, ha a váló per még folyamatban lévén, az, hogy a nőt tartási díj illeti-e, még el nem döntetett. Hauszner szül. Schweitzer Malvin — férje Hauszner Henrik ellen Pest belvárosi egyes biróság előtt tartási s élemezési 499 frt járulék megfizetése iránt pert indított — keresetlevele szerint azon alapon, mert alperesnek törvényes neje levén, közös megegyezéssel külön laknak és élnek, felperesnőnél maradván leányuk; férje szállást fogadott is számára, de további életfentartásáról gondoskodni vonakodik; ámbár maga a törvény kötelezi a férjet neje s családja ellátására. Tárgyaláskor alperes a birói illetőség ellen kifogást tett, — Az egyes biróság 1871. sept. 21. — 23704. sz. alatti végzéssel birói illetőségét leszállította; mert azon kérdés, — váljon a házasfelek elválása után, tartozik-e a férj nejét eltartani, a válóper eredményétől feltételeztetik, attól, váljon a nő hibája folytán mondatik-e ki az elválás; de még ezen kérdés elbírálása is a válóper illetősége alá tartozik, valamint azon kérdés is, mily összeget tartozik a férj a váló per indításától annak kimeneteteléig a tartás fejében fizetni. Miután pedig felperesnő a váló pert megindította, — az illetőség meg nem alapitható. Felperesnő semm. panaszszal élt; — mert keresetét törvényre fektette, mely t. i. a férjnek köíelesI ségévé teszi családja eltartását; a törvénybői folyó kötelezettségek pedig a felek kifogása folytán kérdésben forgóknak nem tekintethetnek — mit a Semm. 1869. dec. 21. — 435. sz. a. döntvénye is megalapitotta. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a perr. 93. §. c. pontja szerint a tartási és élelmezési költségek teljesítése iránti keresetek, az öszszegre való tekintet nélkül csak azon esetben tartoznak sommás eljárás alá, ha magára a főkötelezettségre nézve kétség fenn nem forog; a törvénynek jelen alkalmazásánál tehát a biróság neheztelt végzése szabályszerűnek tekintendő, mivel azon kérdés eldöntése, váljon illetendi-e a nőt egyátalán és mennyi tartási dij, a már megindított váló per kimenetelétől függvén, maga a főkötelezettség olyannak, melyre nézve kétség fenn nem forog, nem tekintethetik — és igy, miután a kereset az összegre való tekintettel a sommás biróság hatáskörét túlhaladja, a 93. §. C. pontja pedig jelen esetre nem alkalmazható — a semm. panasz mint alaptalan elvetendő volt." (1871. dec. 14. — 12629. sz. a.) Oly társulatok irányában, melyek igazgatósága az országon kioül létezik, a hazai biróság illetősége csak a 33. §. második tétele fellételeinek igazolásával alapilhaló meg. Ezek hiányában a telep itteni létezésének igazolása nem elégséges. Maasen Hubert mérnök — a bécsi Uniobank ellen 7*