Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 64. szám - A törv. rendt. 235. §-áról. (Folytatás)

255 hogy ő illetőségi kifogással nem élt, s így ez ügy folyvást polgári bíróság előtt és polgári perúton kezeltetett is. A Semmitőszék annak helytadván, a kecskeméti kir. tszék. 1390. sz. Ítéletét*) azon részben,mely szerint felperest keresetével elutasította a 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette, s illetőségét megalapította ; „mert alperes a polgári bíróság illetősége ellen kifogást nem tett, és ezen per a Félegyház város volt tszéke előtt letárgyaltatott; „de különben is a kisebb hatalmaskodási perek polgári úton intézendők el; a kecskeméti tszék azonban p tnaszlott Ítéletében felperest keresetével azért mozdította el, mivel a kisebb hatalmaskodás megtorlása fenyítő' eljárás útjára tartozik, s ez okból magát illetéktelennek mondottaki ; minthogy tehát ez által az idézett § alá eső semmiséget követte el, panaszlott Ítéletet panaszolt részében meg kellett semmisíteni." (1872. jul. 16. 8234. sz.) Az átmeneti minist, rendelet XIX. czikke rendelkezése által a fuvarozási ügyekre vonatkozó előbbi (örvényeknek csak anyagi része tartatott fenn. A fuvar bér iránti keresetek 200 frlon tul is, nem mint előbb rendes bíróság körébe, hanem sommás peruira tartoznak (93. § k. p.) Policzer Salamon vindischdoríi lakó-, — Deicher Salamon szklenói fürdői lakos ellen 8595 frt hátralékos fuvarbér s 300 frt óvadék kiszolgáltatása iránt a körűi )czbányai jbiróság előtt pert indított, melyben alperes illetőségi kifogást emelt, miután az Atm. Intézk. 19 cz. 1 §-sa által a fuvarozási ügyre vonatkozó régibb törvényeink fentartattak, melyek szerint a fuvarbér iránti ke vesétek 200 forintnál az adós rendes bírósága elébe tar toznak. A jbiróság a perr. 93. § k) pontja alapján a birói illetőséget megalapította, de hivatkozással a 35. §-ra is, miután a szállítási szerződés a bíróság területén köttetett s ott teljesítendő, tehát Körmöcz a teljesítési hely bírósága illetékes. Alperes sem. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette. „mert a kereset fuvarozási szerződés alapján és a kikötött fuvarbér hátralékának megfizetése iránt levén indítva; miután a perr. 93. § k) pontja szerint a fuvarbér iránti ken seték az összegre való tekintet nélkül sommás eljárás alá tartoznak, eszerint az 1869 mart. 30 Átm. miniszter, rend. XIX czikkében a fuvarozási ügyekre vonatkozó intézkedései s az ezek által fentartott korábbi törvények s rendeleteknek csak anyagi része tartatott fenn — miután továbbá a perr. 35. §. szerint a szerződés teljesítése iránti keresetek azon hely birája előtt is megindíthatok, melynek területén a szerződés létrejött, jelen esetben tehát tekintve, hogy az Körmöczön költetett, az ottani jbiróságnál, „miután végre a perr. 519 § sa jelen esetre nem alkalmazható, mert a felperesi követelés nem számadási, hanem fuvarozási viszonyon alapul, — az eljáró bíróság *) Ezen törvényszék még nem tudja, hogy az illetőségi kér- : détek nem ítéletek, hanem végzések által intézendők el. az ilhtőségi szabályokat helyesen alkalmazta, midőn magát illetékesnek nyilvánította." (1872. jul. 18. — 7535 sz.) Az erdőségeknek az úrbéri rendezés befejezéséig zárlat alá helyeztetése nem a perrend 32í. és 325 §§-««A', hanem az 1807. 21 t. cz. zárlati szabályai alá tartozik. Ily zárlati kérvények az egyes bíróságok — járásbir <>ság — által is elintézhttök. Gróf Forgách Kálmán, mint egyik baczkói közbirtokos az összes baczkói erdőségeknek, a folyamatban levő urb írrendezési s tagositási per befejezéséig a gálszéesi jbiróság által eszközlendő zárlat alá helyeztetése végett 1872. évben 1230 sz. a. a Sátoralja újhelyi kir. törvényszékhez kérvényt adott be. A törvényszék 1230. sz. a. végzéssel a zárlati kérelem feletti nyomozás és esetleg a zárlat elrendelése s foganatosítása végett ez ügyet a gálszéesi jbirósághoz áttette. — A járásbíróság ezen kikül detése folytán a nyomozást teljesítvén 1058 sz. végzésé vei a zárlatot elrendelte. Ezen végzés ellen egy másik baczkói közbirtokos Kádár Ernő' felebbezést adott be, minek következtében az ügyiratok a kir. tábla elébe hozattak. A kir. tábla ez ügyet vizsgálat alá vévén, — következő határozatot hozott: Bár az úrbéri törvényekben arról, hogy az ily zárlatok körüli eljárás is az úrbéri bíróság hatásköréhez tartoznék, határozott intézkedés nem foglaltatik; minthogy azonban az 1871. 53. t. cz. 45. § szerint az úrbéri ügyekbeni eljárásra a polg. perrend. határozatai is alkalmazandók, annak 225. §-sa szerint pedig a per folyama alatti zárlat iránti kérelem a per bírájához adandó be, és a 326 § szerint az által intézendő el — a királyi tábla ezen zárlati kérelem elintézésére egye dül az úrbéri bíróságot tartja illetékesnek; és miután a perrend. 25. §-sa szerint, az úrbéri bíróság oly kivételes bíróságot képez, melytől a dolog természeténél és folytonos törvénykezési gyakorlatnál fogva eltérésnek helye nincsen; — más részről padig a perr. 8. § szerint a polgári — azaz a rendes polgári bírósághoz nem tartozó ügyekbeni eljárás, ámbár ez ott folyamatba tétetett is, megállítandó, és ennek elmulasztása, valamint az illetőségi szabályoktóli eltérés ott, hol azt a törvény nem engedi meg, a 297. § 2. 3. p. szerint oly sernmiségi esetet képez, mely a 304. § szerint hivatalból is észlelendő — ezek folytán a Sátoralja újhelyi tszék azon végzésében, mely által a hozzá mint külön bírósághoz benyújtott zárlati kérvényt — habár folyamodónak világos kérelmére — elintézés végett az erre nem illetékes egyes bírósághoz áttette, ez pedig abban érdemlegesen eljárt — hivatalból észlelendő semm. esetet lát fenforogni, miért az összes iratok a Semmitőszékhez felterjesztendők (1872 június 4. — 16757. sz.) A Semmitőszék ez ügyiratokat illetékes ellátás végett a kir. táblához visszaküldötte; „mert jelen esetben nem a perr. 324. 325. §§-ban szabályozott, hanem oly zárlat forog kérdésben, melyre az 1807. 21. t. cz. 9. §-sa, illetve a perr 337. §-sa vonatkozik; „mert eszerint s tekintve az 1871. 53. t. cz. 87 §-nak hason irányú intézkedését a sátoraljai kir. tszék mint úrbéri bíróságnak kiküldetése folytán is eljárt kir. járás64*