Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 57. szám - A felebbezési jog s gyakorlata a mezei rendőri ügyekben. 2. [r.]

Pest. 1872. kedd jul. 23. 57. SE4191. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartrlom : A í'elu'bezési jog 3 gyakorlata. •/ 1 A íeiebbezósi jog s gyakorlata a mezei rendőri ! ügyökben. II. A jelen vitás ügyre vonatkozóiaga kéidés lényege abban üszpontosul, váljon a jelenlegi perrend felebbviteli szabályai, polgárjogi kereseteknél a mezei rendőri ügyekre is kiterjednek-e ? vagy ezen ügyekbem jogorvoslat most is az előbbi magyar jogrendszer elvei szerint érvényesitendő-e ? Határozottabban, tüzetesebben kifejezve : váljon j mint minden más polgárjogi esetekben, a mezei rendőri ügyekben is a felebbviteli jog tekintet nélkül az öszszegre és minden fórumon keresztül korlátlanul gyakoroltathatik-e? vagy 200 forint értékig a felebbezés csak a második fórumra, vagyis a törvényszék helyett csak a kir. táblára van-e megengedve, a további lélebbvitel kizártával. Ebben rejlik azon további kérdés is: váljon a mezei rendőri ügyek felebbviteli eljárása tekintetéből az 1840; IX. t. czikk szabályai még érvényben vannak-e? vagy megszűntéknek illetőleg eJtörülteknek tekintendők e ? A legfőbb ítélőszék az első mellett nyilatkozott határozataiban ; mig a semmitőszék az utóbbi nézetből, az 1840-iki törvény megszűntének elvéből indul ki. A legfőbb ítélőszék azon elvet állította fel: hogy ily ügyekben 200 forintot nem haladó marasztalásoknál, a felebbvitel a tvényszéken, illetőleg kir. táblán túl nincs megengedve — következő indokokból: „mert mind az ideigl. törv. szabályok, mind az 1869 évi átmeneti minist, rendelet XIX. czikkelye a mezei rendőri ügyekre vonatkozó korábbi törvényeket s rendeleteket fentartván; mivel a mezei rendőrségi 1840: IX. t. cz. 5.§-sa öly esetben hol a pénzbeli marasztalás 200 frtot meg nem halad, még a birtokon kivüli felebbvitelt is csak a törvényszékig és nem tovább engedi meg — ezen rendeletnél fogva a felebbezés — a megye tszék Ítélete ellen — visszautasítandó volt." (1870: 5273. sz. a.) A Semmitőszék ellenben azon nézetetérvényesiti határozataiban, hogy az uj perrend mezei rendőri ügyekben az 1840: IX. t. cz. szabályozta felebbviteli eljárást fen nem tartotta, tehát azokban a felebbezés másod bírósági ítéletek ellen is gyakorolható, és ezt, következő indokokkal támogatja: „mert habár az átm. intézk. XIX. cz. 1. pontja szerint a mezei rendőri ügyekre vonatkozó intézkedések, s ezek által fentartott korábbi törvények s rendeletek érintetlenül hagyattak, ez csakis az 1840: IX. — Jogeset. — Sdfnm. döntV. — Rendeletek. | t. cz. anyagi részére vonatkozik; mert ugyanazon Átm. I Intézk. I. czikke s a perrend 7. § sa értelmében polgári jogügyek, hová a 93. §. h) pontja értelmében a mezei rendőri ügyek is tartoznak — alaki tekintetben a perrend szabályai ezerint kezelendők — ennek 292. §-saszerint pedig a másod bíróság ítélete ellen is felebbezésnek a harmadbirósághoz helye van." (1871 —10049. sz. a.) —• továbbá mert a polgári uton tárgyalt mezei rendőrségi esetek tekintetében a perr. 93. §. h) pontja szerint a törvénykezési eljárás ugyanaz, mely a perrend által a sommás eljárás alá tartozó egyéb ügyekre nézve megala! pittatott." (1871 — 10153. sz. a.) „mert a perr. 93. §. h) pontjának azon rendelkezése által,melynélfogva az 1840: IX: tczikkben foglalt s a polgári eljárás alá tartozó mezei rendőrségi esetek sommás utú eljárásra utasitatnak, — nem lett egyszersmind az is kimondva, hogy az ily mezei rendőri ügyeknél az emiitett törvényczikben körülirt eljárás lenne különösen a felebbvitel tekintetében is követendő." (1871—4456. sz. a.) Ily helyzetben, ily ellentételek mellett kétségbevonhatlan annak szükségessége, hogy azon jogi zavar s bonyodalom, melyet a törvényhozás és codficatió elhamarkodottsága idézett elő, mielőbb eltávolitassék. És e czélra elkerülhetlen, hogy komolyabb vizsgálódás tárgyául tüzetessék ki, váljon melyik nézet mellett harczolnak erősebb, nyomatékosabb érvek, mind a helyes törvényhozási politika, mind az igazságszolgáltatás magasb érdekei tekintetéből.; váljon ezek a régi felebbviteli jogrendszer mellett harczolnak-e — vagy az uj perrend által megalapitott elv fentartását szükségelik-e? Mi azon nézetet vagyunk hajlandók védeni, mely szerint, az összes felebbviteli rendszer gyökeres törvényhozási reformjáig, és tekintettel a létező jogi tényezőkre — a jelen perrend felebbviteli szabályai tekinthetők a mezei rendőri ügyekben is egyedül érvényesitendőknek. Ezen általunk is védett nézet mellett a legilletékekesebb szakértők következő érveket hoznak fel. A polgári perrend fő irányelveihez tartozik a vegyes folyamodásu bíróságok s bíráskodás kizárása, és érdemleges kérdésekben a 3 folyamodási — s bírósági rendszer átalánossá tétele. — Ezen elveket a törvényhozás oly lényegeseknek találta, hogy egyrészt a képviselőház 1868. évi október 19—21. másrészt a főrendiház 1868. évi november 12-ki ülésében, az e részben kiküldött bizottmány véleményének tárgyalása alkalmával a törvény részletes elfogadása előtt kimondandónak határozta, „miszerint minden biró vagy biróság ezentúl kizárólag első vagy felebbviteli biróságkép Ítéljen" — és „hogy az 57