Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 6. szám - Ellenszavazat és különszavazat. (Contravotum et votum separatum)

23 rozottan nem nyilatkozott. — A szolg<*biróság az ügy tisztázása végett ujabb tárgyalási határnapot tűzött ki; hol ujabban az eskü formája körül váltottak szót. — Tárgyalás befejezte után a biróság alperest a kereseti összegben elmarasztalta, a felperes által leteendő fő eskü feltétele alatt. Alperes s e ni m. p a n a s z s z a 1 élt azon okból, mert a biróság nem lett volna jogosítva az első tárgyalást elnapolni s hivatalból ujabb határnapot kitűzni. A Semmitószék azt elvetette 5 „mert az által, — hogy az eskü általi bizonyítás kérdésében az első biróság ujabb tárgyalást rendelt, nem követett el alaki törvénysértést, sót egyenesen a perr. 117. §-hoz képest járt el, mely szerint ha valamely kérdést kifejtve nem lát, — annak tisztába hozatalát jogosítva van hivatalból is elrendelni." (1871. decemb. 15.— 14606 sz. a.) lgazs. minist, rendelet az 1871. évi XXXT. t. czikk végrehajtása tekintetében. I. czikk. A fennállott el?ő folyamodásu bíróságok által kitűzött s az 1871. XXXI. t. czikk hatályba lépte után, 1872. január 31. napjáig lejárt határnapok helyett a kir. bíróságok által uj határnapok tüzendök ki s erről a felek értesitendők. II. czikk. Azon polgári perekre és ügyekre nézve, melyekben az eljárásra és ítélet hozatalra az 1869. június 1-ső napjától kezdve — 1872. január 1-sö* napjáig biróküldés rendeltetett, — ha azok első folyamodásilag Ítélettel még nem intéztettek el, — a biróküldés megszűntnek nyilvánittatik, s ezen perek és ügyek az illetékes bírósághoz haladéktalanul átteendők. Ezen szabály alól kivétetnek azon polgári perek, melyek valamely büntető perrel lévén kapcsolatban, biróküldés folytán azon biróság előtt vannak folyamatban, mely előtt a bűnvádi per foly. — (1872. jan. 9. — 1121. sz. a.) A birói letétek kezelése iránti igazs. ministcri rendelet. (Vége.) 8. S- Ha valaki készpénzt, állami s egyéb közkötelez vényeket, értékpapírokat, magán adósleveleket vagy más pénzértéket képviselő okiratokat, avagy ékszert és drágaságokat birói kézhez akar letenni : ezt az illető biróságnál Írásbeli beadmány — vagy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat utján jelenti be. 9. $. Kizárólag Írásbeli bejelentésnek van helye akkor, ha valamely bírósági tisztviselő hivatalos eljárása folytán tartozik valamit letétbe helyezni. 10. §. Birói kiküldöttek pénzt vagy átvett értéktárgyakat, 24 órán tul nem tarthatnak maguknál, hanem kötelesek azokat rögtön az adóhivatalba szállitani, s jelentésüket a letételt igazoló nyugtatványnyal a birósághoz azonnal benyújtani. 11. §. A bejelentésnek magában kell foglalnia : a letevő nevét, polgári állását és lakhelyét, továbbá pontos megjelölését és körülirását a letétbe helyezendő tárgynak, valamint a letétel czélját is. 12. §. A letéti tárgy misége a következőkép jelölendő meg : Készpénznél kiteondő, váljon a letétel aranyban, ezüstben, váltó (apró) avagy papírpénzben történik-e? az előbbiek azonfelül az érmek különlegessége szerint jegyzékbe foglalandók, a papírpénz ellenben a bankjegyek nemei szerint részletezendő. Kincstári utalványok és más, az állam által kibocsátott kamatozó értékpapirok névleges értéküknek s a letétel napjáig járó kamatoknak pontos kitételével jelölendők meg. Egyéb közkötelezvényeknél a minőség, a kamatláb, a darab és sorszám, a kelet, továbbá a név, melyre, s az összeg, melyről azok kiállitvák, az elömutatóra szóló kötvényeknél pedig a kamatszelvények Azáma, a lejárat napja s a szelvényutalvány is pontosan megjelölendők. Magán okiratoknál az okirat jogi természete, a kelet, a kiállító neve, az összeg, valamint a kamatláb, Fzóval mindazon ismertető jel kiteendő, a mely annak más hasonló okirattal való megkülönböztetésére szolgálhat. Ha mellékletek is C3atolvák, azok ugyanily módon pontosan körülirandók. Az ékszerek és drágaságok szám, minőség, alak és lényeges ismertető jeleik szerint, értékük kitétele mellett leirandók. 13. §. Az Írásbeli bejelentés két péidányban és egy felzettel ellátva, a törvényszék elnökének, járásbíróságoknál pedig ajárásbirónak nyújtandó át. Az elnök vagy a járásbiró a bejelentést beiktattatja s a mennyiben a letétel elfogadtatik : a bejelentvéDy egyik példányát a letéti hivatal számára, a-letéti utalványnyal elláttatja, melyben a bejelentés napja s iktatói száma határozottan megjelölendő. A letéteményező a letétnek az adóhivatalban leendő elhelyezésére felzetileg utasittatik, s felhivatik egyszersmind, hogy e végre a biróságnál személyesen vagy igazolt képviselője által jelentkezzék. Mihelyt a fél letéteményezés eszközlése végett ekként jelentkezik, a letéti utalvány a bírói letéti naplóval együtt a birói kiküldött által megküldetik a letéti hivatalnak. Ha a biróság a letételt nem találja elfogadhatónak, — az elutasítás indokai a féllel azonnal közlendők. 14. §. Ha a letéti bejelentés élő szóval tétetik, az elnök vagy járásbiró jegyzökönyvet vétet fel, azt az iktatókönyvbe bevezetteti, s a mennyiben a letét elfogadtatik : az Írásbeli bejelentésekre nézve előirt kellékekkel ellátott két felzet állíttatik ki, a melyek a bejelentés másodpéldányát, — illetőleg annak felzetét helyettesitik. 15. §. A letéthivatal a birói kiküldöttől a letéti bejelentvényt, a reávezetett utalványnyal együtt átvévén, a letéti bejelentvény s a birói utalvány tartalmával való szoros összeegyeztetés mellett a féltől a letéteményt átveszi s az adatoknak teljes összhangzása esetében azt saját naplójába bevételezi és saját naplóczikkének bejegyzése mellett a bírósági letéti napló illető rovatában nyugtatja. Továbbá a bejelentvényt, valamint szóbeli bejelentés esetében a felzetet illető naplóczikkéhez csatolja. 1G. §. 11a a letét átvételénél oly nehézség vagy akadály merül fel, mely a letéteményező által, a letéti utalvány értelmének 6*