Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 6. szám - Ellenszavazat és különszavazat. (Contravotum et votum separatum)

Pest. 1872. petiteken január 19. 6. szám. Tizennegyedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dchrcczeni, eperjesi cs temesvári ügy védegylet közlönye. Tartalom. Ellenszavazat éa különszavazat.— Scmm. düntv. — Tczikk 1871 : 31. t. életbeléptéről s Rend. a letétekre! Ellenszavazat és különszavazat. ^< (C«.ntravotum et votum separatum.) Sítankoyics György kir. tszéki biró úrtól (Nagy-Becskoieken.) A jogirodalom terén, e két szavazat nem közti különbség nem igen lordul elö, — nyilván azért, mivel ugy tekintetik, hogy a szavazások, a törvény kezelésének tigyletéliez tartozván, azok a gyakorlat és törvényesen bevett szokáshoz idomitbatók. Én nem emlékszem, hogy a magyar törvénykezés ismerettárában azon két szavazásmód megismertetéséről valamit olvastam volna, és sehol sem tudtam reá jönni, hogy az ellen- és kü önszavazat közti különbség világosan s határozottsággal megállapittatott légyen. Már pedig hogy ezen két szavazat közt lényeges és nagy a különbség, azt szükségtelennek tartom indokolni, mert a kétfelé elnevezés maga nyújt alkalmat, a két szavazat külön értelmezésére. Minthogy tehát ezen különös stúdiumra nézve a jogi munkákból biztos adatokat nem szerezhettem, kénytelen valék az egyes jogászainkhoz fordulni, és ezek majdnem mindnyájan azon véleménynyel vannak, miszerint a két 6zavazat közt van különbség ugyan, de az abból áll, hogy ha indítványozó irányában ellen indítvány tétetik, és az utóbbi gyöz, az ügy „e 11 en s z a v a zat ta 1" döntetik el, ha pedig elleninditványozó kisebbségben marad,akkor az ügy „per major a" (többséggel) döntetik el, s végtére ha elleninditványozó egyedül maga marad, akkor indítványa „külön szavazattá" válik. Ezen felvilágosítások nézetem ellenére levén, engemet elégítettek ki, mert tudtam, hogy az 1848-ik előtti gyakorlat szerint a conlravotumnál az ügy csakis szavazás alá bocsáttatott és a contravotansoknak nevei egyedül a jegyzó által egyszerűen a jegyzőkönyvben feljegyeztettek, — a separatum votum pedig mindig Írásban nyújtatott be, s noha e körülményre a gyakornokságom idejéből emlékeztem, nem birok azonban visszaemlékezni, hogy azután mi töriént, az ily irásos separatum voturamal? s azok, a kiktől ezt megtudni óhajtottam, csak azt "válaszolják, „hogy az bevett szokás volt!" Meglehet, hogy e két szavazatnak más jelentősége nem is volt; de miután ezután törvényszékeink 3 szavazó bíróból fognak állani, s ekkép az elleninditványozó ha nem győz, mindig a separatum votumnál maradna, szükségesnek tartora, hogy a két szavazás közti különbség világosan s határozottan megállapittassék. Véleményem szerint : az „ellenszavazat" lenne : midőn az ügyérdemben az indítvány megtétetik p. o. hogy az alperes elmarasztassék, — és ennek ellenére inditványoztatik, hogy a felperes elutasittassék. •— Ez azért ellenszavazat, mert az utóbbinak indítványozója is hozzájárul, miszerint az ügy érdeme felett határozat kimondattassék. a „különszavazat" pedig az volna : midőn az indítvány ellen valami tiltakozás tétetik^ midőn p. o. a felek hiányos képviselete, vagy a bíróság alakulása, — avagy más bárminő semmiségi esetet foglaló körülmény iránti észrevétel hozatik fel, és ez „külön szavazatot" képezne, melynek azon hatálya lenne, hpgy az ügy végleges eldöntése előtt, elébb a felsőbb bírósághoz felterjesztendő. Ha e szerint járnánk el, számos esetekben nem lenne kétféle Ítéletünk, mely a tanúkihallgatás előtt más, és a tanúkihallgatás után ismét más értelemben hozatik, — melyre a zárlatok s más biztositások eszközöltetnek, mire azok rövid idő alatt feloldatnak s ismét eszközöltetnek, s így tovább, — a mi mindig comprimissióval és az igazságszolgáltatás rovására történik. Ezen — ugy tartom — könnyű segíteni : miután a törvény amúgy is azt rendeli, hogy uémely esetekben az ügy hivatalból felterjesztendő a Semmitőszékhez. — Alapittassék meg tehát egyszerűen, miszeriut : „a külön szavazat" indítványa alkalmával, az ügy végleges eldöntése előtt elébb mindig a felsőbb bírósághoz felterjesztendő. — A pesti váltó-törvényszék 1871. évi iigykiniutatása. 1870. évről hátralék 190 ügydarab; 1871. évben érkezett 90340; össz. 90.530. Ebből elintéztetett az év folyamában : 90 132; hátralékban maradt: 398 darab, melyek a mult év utolsó napján érkeztek s a folyó év első hetében elintéztettek. Per volt: 13.604; ezek közül elintéztetett ítélet által 2145; egyezség által: 1075; makacssági végzéssel G744; másnemű végzéssel 36'40. Végrehajtás rendeltetett és pedig biztosítási: 4480; kielégités-i: 756^; összesen: 12048. Tanácsülés tartatott: 414, es tárgyalás: 18.393 volt. őszintén óhajtjuk, hogy ezen nagyérdemű tszék jövőben is ily fényes ikezési eredményt mutathasson fel. —