Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 48. szám

törvényszék a tárgyalás elnapolása s másik tárgyalási nap kitűzése mellett részükre ügygondnokot rendelni. Erről az illetők oly hozzáadással értesitendők, hogy szabadságukban áll a kitűzendő tárgyalásra személyesen, vagy ügyvéd által megjelenni, vagy pedig a törvényszék által kirendelt ügygondnokot utasítani. Ha pedig a kinevezett ügygondnok nem jelennék meg a tárgyalási határnapon, a bíróság őt kötelessége teljesítésére pénzbírság kiszabásával szontandja. A tárgyalás elhalasztására okot adott fél egyébiránt az ez által másoknak okozott költségek uugtéritésében mindig elmarasztalandó. 21. §. Ha mindazonáltal a tárgyalás csupán tagosításra vonatkozik s a megjelent birtokosok birtoka együttvéve, a tagosiiandó határnak legalább egy harmadrészét képezi: a tárgyalási határnap elhalasztásának nem leend helye. Ez esetben az vélelmeztetik, hogy a meg nen) jelent pertársak a tagositást kívánókhoz járulnak. 22. §. A tárgyalás megkezdése után annak más, mint a 20. §-ban meghatározott okból leendő elhalasztását a biróság csak akkor engedi ha az az ügy érdekében okvetlenül szükségesnek látszik. 23. §. A törvényszék ugy a fentebbiek szerinti tárgyalás vezetésével, valamint az előmunkálatok és segédadatok beszerzésével, egybeállításával és hitelesítésével egyik bírói tagját fizza meg. Az e végett kiküldött törvényszéki tag köteles a jegyzőkönyvi tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezséget megkísérlem, s annak eredményét, a felek ítláirása mellett, az esetleg eltérő nézeteknek határozott megjelölésével, a jegyzőkönyvbe, annak elején beiktatni. 24. §. A törvényszék a létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s az arról felvett iratot mindenik félnek hiteles alakban hivatalból adja ki; ha pedig az egyezség nem sikerült, a vitás pontokra nézve a jegyzőkönyvi rendes eljárás azonnal megindittatik. 25. §. Azon adatok, melyekre a felek birtokrendezési igényüket alapítják, általuk hiteles alakban a perhez csatolandók. Tagosítás iránti keresetnél a felperes általában, ha pedig a kereset tárgyát arányosítás képezi, azon fél, mely az arány kulcsául az 1871. LV. t. cz. 4. §-át kívánja alkalmaztatni, a mennyiben egyezség nem jött létre, a határról készült hiteles felmérést, s ennek hiánya esetében az adólajstromok szerinti egyéni birtok térmértékének kimutatását hiteles alakban köteles a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolni. Ennek elmulasztása esetében a hiányt mulasztó fél költségére a törvényszék szerzi meg. 26. §. Ha a törvényszék helyt ad a birtokrendezési kérelemnek, az Ítéletben egyúttal kimondandó, hogy ennek jogerőre emelkedése után a szükséges előmunkálatok a hely színén fognak teljesíttetni. 27. §. Birtokrendezési perekben hozott Ítéletek ellen feljebbezésnek a kir. táblához, illetőleg a curia legfőbb itélőszéki osztályához van helye, mely jogor voslat az esetben is használható, ha a királyi tábla az elsőfokú törvényszék ítéletét helybenhagyta. (57. §.) Külön semmiségi panasznak nincs helye: hanem a semmiségi okok a fellebbezvényben adandók elő, melyek iránt a felsőbb biróság a fölülvizsgálat tárgyát képező többi körülményekkel együtt határoz. 28. §. A törvényszék által hozott ítéletek és jóváhagyott egyezségek nem terjesztendők fel hivatalból a kir. itélő táblához, és ha az egyezség ellen a törvényes határidő alatt nem adatik be feljebbezés, a végrehajtás hivatalból elrendelendő. 29. §. A birtokrendezés megengedhetősége iránti eljárásra vonatkozólag a jelen fejezetben foglalt intézkedések a városok, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községek birtokrendezési ügyeire nézve is érvényesek. III. Fejezet. Az előmunkálatokról. 30. §. A birtokszabályozást megengedő Ítéletnek jogerőre emelkedése, illetőleg a felek ez iránti egyezségmegerősitése (9. §.) után az előmunkálatok vezetése fölött a törvényszék a törvényszék által kiküldendő tag hivatalból intézkedik. 31. §. Az előmunkálatok folyama alatt volt úrbéresek az általuk választandó ügyvéd, vagy pedig a község önjogu tagjai közül választandó bizottság által képviseltetnek. A bizottság nem álhat kevesebb mint három, sem több mint hét önjogu személyből, a kiknek nevei a kiküldött bírósági taggal közlendők. Ha a volt úrbéresek sem ügyvéd által nem képviseltetik magukat az előmunkálatok alatt, sem eczélra külön nem bizottságot alakítanak, köteles a községi elöljáróság a volt úrbéresek képviselését vinni. A bírósági tag határozatairól, s illetőleg a bírósági kiküldött által teljesítendő, vay foganatosítandó, vagy foganatosított bírósági cselekményről az érdekelt felek, vagy ügyvédük, vagy a bizottság, esetleg az elöljáróság utján értesíttetnek. A birói küldöttnek határozata rendszerint a bizottság azon tagjának kézbesitendő, a ki közlött jegyzékben első helyen nevezetetett meg, ennek távolléte esetében a határozat a tagok egyikének a névjegyzék sorrendje szerint kézbesitendő. (Folyt, következik.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Tilegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában,Sándor-utcza, 13. sz. a.