Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 48. szám

190 által több rendbeli határozatok hozattak is. Ezeket tehát bővebb felvilágosításul a következőkben megismertetjük. Még mult évben Latkóczy Mór — Huszár Vendel ellen Nyitra megye felső járási egyik szolgabirósága elótt 760 frt s jár. iránt sommás pert inditott, előadván keresetlevelében mikép alperes felrnutatett levele tanúsága szerint őtet 2°/0 jutalom (alkusz) dij ajánlata mellett valamely ingatlan jószág vételi szerzésével megbizta, mit teljesitett is, a mennyiben alperesnek szerzett egy jószágot melyet az 38000 frton megvett, a nélkül azonban hogy az igérr. 2°/0 vagy is 760 frt alkuszdijt megfizette volna. Mivel pedig alperes e fizetést Nyitrán igérte teljesíteni, s mivel a perr. 93. §. K. pontja szerint ily dijak sommás eljárás alá tartoznak a megkeresett szolgabiróság illetékesnek tekintendő. — Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást tett, mert ő Turócz megyében lakik, — Nyitrára pedig nem kötelezte a fizetés teljesítését, tagadván a tartozást, ugy felperes szolgálattételi viszonyát is különben a kereseti összeg is túlhaladja a sommás illetékességet. — Felperes ezek ellenében utalva a felmutatott levelekre, melyek alperes tartozását igazolják, egyszersmind tanukra is hivatkozik annak bizonyítása végett í hogy Nyitrára igértetett a dij kifizetése. A szolgabiróság 1871. jul. 21-kén 722. sz. a. végzéssel a birói illetőséget leszállította azon okból mert alperes Turócz megyei lakos; felperes pedig nem bizonyította be hogy alperes azt igérte, mikép a fizetést Nyitra felső váró • sában teljesitendi. Ez ellen felperes Semmiségi panaszt használt. A Semmitőszék azt elvetélte — „mert habár a szolgálati dij czimén alapuló felperesi kereset a perrend 93. §. K. p. értelmében sommás eljárás alá tartozik, mindazáltal ily keresetek személyes keresetet képezvén, ilyenekre a 35. §. nem alkalmazható, hanem ezek egyedül 30. §. rendeletéhez képest, mely szerint a birói illetőséget, a mennyiben a kötelezettség teljesi- I itésére bizonyos hely nincs kikötve, az alperes rendes lakhelye szabályozza, — ezen személyes bíróság illetékessége alá tartoznak; minthogy pedig alperes felperes beismeréseként — Turócz megyében lakik s azon körülmény hogy a keréseti kötelezettség teljesitésére Nyitra felső városa kiköttetett, bebizonyítva nem lett; ennélfogva jelen kereset Nyitra megye felső járási szolgabiróságánál nyilván illetéktelenül inditatott." (1871. szept. 7. 9874. sz. a.) Egy másik esetben Khon Fülöp — Barrach Benedek ellen inditott Pest belvárosi biróság előtt 1750 és leszállítva 1450 frt. iránt szinte pérzkölcsönszerzés kikötött dijának fejében, mire a csömöri 100 ház részére szerzendő pénzkölcsön 4°|0-kának negyedrésze igértetett s fogadtatott el. Ezen esetben, melyet lapunk f. évi 42-ik számában már részletesen megismertettünk, a Pest belváiosi kir. jbiróság 1872. mart. 22. a birói illetőségét megállapította és tárgyalás -után alperest elmarasztalta. Alperes semm. panasszal élvén — a Semmitőszék itt a birói illetéktelenségét alapította meg s a hozott ítéletet s eljárást megsemmisítette. Indokolásul mint az idézett helyen közlöttük, az szolgált hogy jelen esetben a semmitőszék a 93. §. K. pontját nem látta fenforogni, mert a kötelező levélben ígért dij nem munkadíjnak, hanem csak valamely személyes kötelezettségnek tekintendő nnlyre alperes reá állt. (1872. apr. 30. 4148. sz.) Egy harmadik esetben szinte Kbon Fülöp — Ertl Károly, Róth Mihály s többek ellen 2000 frt iránt inditott Pest belvárosi egyes bíróságnál sommás keresetet —- szinte azon alapon, minthogy alperesek a felmutatott A. okmányban 2000 frt dijat köteleztek neki az esetre, ha bizonyos kölcsöa ügyletet létrehozand; mi ungtörtént, az üzletet megkötötték, de az alkusz dijt megfizetni vonakodnak. Alperesek illetékességi kifogást emeltek, mert ők részint Ferencz, részint József stb. külvárosi lakosok; és mert jelen ügyre a 93-dik paragra'us K. pontja s így sommás eljárás nem alkalmazható, minthogy okmányon alapuló követelés sommás eljárás alá nem vonható. — Felperes azt válaszolá, hogy miután 1-ső r. alperes Lipót város, tehát ezen jbiróság területének lakosa, és miután az A. okmány szerint neki a 2000 frt dij szolgálattétel fejében kikötött összegre vonatkozik, és így a 93. §. K. p. szabálya alá tartozik — ezen egyes biróság illetősége megalapítandó. — Alperesek erre ismét azt viszonozták hogy az A. okmányban nincs munkadíj kötelezve, az csak egyszerű ajánlatot tartalmaz; azonfelül egyetemleges kötelezettséget sem alapítván meg, az egyes alperesekre nézve csak is személyes bíróságuk lehet illetékes. A Pest bel- lipót városi egyes biróság 1871. decz. 12. kelt végzéssel az illetőséget megalapította a 93. §. K. p. alapján. Ez ellen alperesek semm panaszt adtak be, melyben ismét azt vitatják, hogy itt szolgálati, munkadíj nem forogván fenn a 93. §. K. p. nem alkalmazható, itt két oldalú szerződés lévén szóban, tehát a biróság által megvizsgálandó lévén hogy a feltételek meg és mennyiben teljesítettek. A Semmitőszék e panaszt elvetette — „mert felperes a kereseti összeget alperesek érdekében tett fáradozásai — illetve szolgálataiért szerződésileg kikötött dij kép követeli, a perr. 93. §. K, pontjában foglalt átalános rendelkezés pedig az Írásbeli szerződéssel, vagy másként kötelezett szolgálati s munka dijak között külömbséget nem tesz, az eljárt biróság tehát illetőségét a hivatkozott pont, valamint a perr. 32. §-sa alapjáu helyesen alapította meg. — (1872. évi május 24-én. — 5214. sz.) A negyedik jogeset, melynek folytán az itt fenforgó vitás kérdés teljes tanácsülés elébe hozatott s itt kapcsolatban az előzetes 5214. számú esettel és határozattal — a fent közlött elvi határozat megalapitására közvetlen alkalmul vétetett, ugyanazon ügyre vonatkozik mely Latkóczy — Huszár Vendel között bizonyos jószág vételszerzéseért kikötött 2°/0 szolgálati vagy alkusz dij megfizetése iránt a nyitrai sommás biróság előtt indíttatott s melyet fentebb terjedelmesen előadtunk. Miután eszerint a birói illetőség az alperes másholi lakása miatt — Semmitőszékí határozat folytán is le lett szállítva — felperes alperesnek lakhelye illetékes znio-váraljai szolgabiróság előtt azt a kérdéses 760 frt szolgálati dij iránt ismét beperelte, A kir. járásbíróság 1872. apr. 25-én kelt végzéssel