Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 45. szám - Észrevetelek a becstelenitési per tárgyában 2. [r.]

178 bői 866 ftot és 100 frt perköltséget megitélt, azon félté tel alatt ha az a becsló esküt leteszi arra, hogy elsüllyedt malmának értéke valóban 1040 frt volt — a kereset többi részével elutasitatván; eskü le nem tétele esetében pedig minthogy a bizonyíték kiegészitetnek nem tekintethetnék felperes egész keresetével elusasitatik és 80 frt perköltségben elmarasztaltatik. In d o k ok: Maguk az alperes által felhívott tanuk vallomásaiból kitűnik, hogy azon körülménynek, miszerint a kérdéses hajó a habok által visszatolatott, s ennek folytán a malomba ütközött, oka az volt, mert a hajó gépe átmelegedvén működésre képtelen lett a mi mindenesetre magában e hajóban létezett oly hibát képez a melynek következményeiért a hajó tulajdonosa felelős. Ezen felelőség nem gyengítethetett meg az alperes által tett kifogásokkal, mert eltekintve attól, hogy a hajó igen kevés idővel az összeütközés előtt a malom mellett elhaladván, a hajó vezetői, különösen kapitánya annak helyét tudták, de ezt a hivatásuk után megkövetelhető helyi — és szakismeretüknél fogva tudniok is kellett; — számos tanú vallomása szerint a malom a hatóságilag kirendelt helyen állott' — felperes tanúi valják, hogy a malmon a szokásos jellámpa égett s ezenkívül maguk az alperes által felhívott tanuk többen elismerik, hogy oly sötét nem volt, mikép a malmot látni ne lehetett volna valamint azt is nyilvánítják, hogy a hajót, miután az a viz és szél által erőszakosan tolatott, irányában megváltoztatni vagy a horgony kivetése által, miután az nem fogott, megállítani, s igy az Összeütközést kikerülni nem lehetett volna. A dolgok ily állásban, tekintve hogy az összeütközés a malom két gerendájának eltűrését okozta, s tekintve hogy felperes hivatkozott számos tanúinak egybehangzó vallomása szerint a törés után mindent megtett a malom megmentése körül, s az eltört két gerenda helyett ujakat vévén azokat pótolni akarta, de daczára ennek a két ge renda szétzúzása folytán megrongált malom megmenthető nem volt, az ebből keletkező kár oka a hajóban előfordult rendetlenségnek levén tulajdonitható annak megtérítésére e társulatot kötelezni kellett. „A kár mennyiségét, vagyis a malom becsértékét illetőleg, tekintve hogy felperes számos szakértő tanúi a felperes által bevallott 1040 frt érték helyessége mellett nyilatkoznak ugyan, de az érték számszerinti mennyiségének meghatározásában több, kevesb eltérést mutatnak a felperes által becsatott adásvevési szerződés pedig csak a malom felének értékére vonatkozik, s igy e részben közvetlen bizonyíték nem szolgáltatott, felperes részére a perr. 237. §. értelmében a becslő eskü megítélendő, s letétele esetében a megítélendő összeg 866 frtban mogalapitandó volt; mert maga felperes beismeri, hogy a malom völgyhajóját s egyes megmentett részeit 200 frton eladta, hogy ezen vételárból egyiknek 6 — másiknak 20 frtot az elsülyedt hajó által okozott kár megtérítéséül fizetnie kellett. „ A kereset többi részeivel azonban felperest el kellet utasítani, mert 1. A malommal elsülyedt gabonának, a veszélyelőre láthatott bekövetkezése előtti megmentése felperesnek nyilván hatalmában éllott, s igy mulasztásáoak következménye egyedül őt terheli. 2. A jelen pert megelőzőleg az ügy szorgalmazása körül peren kivül tett kiadásai, az okozott kárnak szükségképeni következményéül nem tekinthetők, mivel felperes azok mellőzésével azonnal pert indíthatott volna alperes társaság ellen. „3. Miután az nem is állitatik, annálkevésbé igazoltatik, hogy az okozott kár erre irányult közvetlen rosz szándékból eredt volna, tekintve hogy elmaradt hasznok csak is ily esetben követeltethetnek, felperes e részbeni keresete a jogos alapot nélkülözi. A malom helyreállítási idejét illetve, felperes elmaradt keresetét követelhetvén, miután felperes ki nem mutatta mennyi idő szüségeltetett múlhatatlanul a helyreállításra ennélfogva elmaradt haszon czimén tett felperesi kereset egészen elutasítandó volt. „Az alperes a perköltségben is elmarasztalandó voltmert habár felperes keresete nagyobb részével elutasitatott, de még is kétségtelen hogy a perre alperes szolgáltatott okot miután igazoltatott hogy felperesnek a kár megtérítése iránti kérelmei mi eredményre sem vezettek. „Az eskü le nem tétele esetén pedig felperes teljesen pervesztes levén a költségek viselése reá volt rovandó. Ezen ítélet elleu mind felp. mind alpereselebbezvén A pesti kir. itólő tábla 1871. nov. 17 30424. sz. a. ítélettel az első bíróságit azon változtatással hagyta helyben, hogy alperes társulat az esetre, ha felperes becslő esküt tesz le arra, hogy a malomban voltgabonanemüek elsülyedése folytán 239 frt 25 kr kárt szenvedett,ezen 239 forint 25 krajezár összeg megfizetésében is elmarasztaltatik. Indokok: „A kihallgatott tanuk vallomásaival az, hogy felperes malmának elsüllyedése alperes társulat hajója által okozfatott, kellőleg beigazolva levén, önként következik hogy alperes társulat felperesnek ebből keletkezett kárát megtéríteni tartozik. Minthogy pedig felperes a persorán kellőleg igazolta, hogy malmában, az alperes társulat hajója általi megzuzása idején nagyobb mennyiségű gabnakészlet volt, és hogy ezen gabnakészlet a malommal együtt elsüllyedvén, megsemmisült, — ugyanazért „miután felperest ezen gabona készletre nézve a mennyiben a kihallgatott tanuk össznangzó vallomása szerint a malom és igy közvetve az ott elhelyezett gabna megmentésére mindent mi hatalmában állott, habár sikertelenül megtett, mulasztás nem terheli, alperes társulatot ezen a malom elsüllyedése folytán keletkezett kár megtérítésére kötelezni, és az e. bír. Ítéletet erre vonatkozólag megváltoztatni kellett. „Ezen felperesnek okozott s a fentebbiek által valódiságára nézve kétségen kivül helyezett kárnak összege azonban, alperes tagadása ellenében felhozott bizonylatok nyomán biztosan meghatározható nem lévén — a perr. 237. §. értelmében a becslő esküt felperesnek odaítélni kellett, és a marasztalást annak le, vagy le nem tételótól függővé tenni. A legfőbb ítélőszék következőleg ítélt. „A pesti kir. táblának ítélete, a keresetbe vett kártérítési tételekre s perköltségre nézve helyben hagyatik Ellenben jelen keresettel hasonlóul követelt elmaradt haszon tekintetében mindkét alsó bíróság ítélete megváltoztattatik, és a menyiben felperes a malom értékére nézve neki odaítélt becslő esküt leteendi, az e czimen részére megalapított 866 frt után 1867 évi november 11-től a