Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 43. szám - Még egy szó a végrehajtókról

171 annálinkább mert felperesnek azon előadása, hogy kárkövetelését az alperes által ellene haszonbér hátralék miatt indított perben mint ellenkövetelést 3. sz. okirat szerint követelte, figyelembe azért nem vehető, mert a 3. sz. a. ítélet 1859 évben keletkezvén — kárkövetelése már akkor is elévült volt; — de még inkább azért, mert alperes uradalom által akkor is kifogásolt kárkövetelésének csak is védelme czéljából ellenkövetelésként történt felállítását — oly beperelésnek, mely az elévülést félbeszakítaná — tekinteni nem lehet." Ez elleni fellebbezésben felperes következő érvelést használ mindkét alsó bírósági itélet megváltoztatása végett. — Felperes ugyanis azon perben melyet már évek elótt a kincstár ellene bérhátralék iránt folytatott, szóban forgó kártérítési keresetet viszon kereset alakjában terjesztette elő s abban ezen viszonkeresete külön útra lett fentartva. Az elévülési idő tehát csak azon időtől számítandó, midőn azon emiitett perben hozott itélet mostani felperesnek kézbezitetett; annyival inkább mert fellebbező kénytelen volt azon per kimenetelét bevári, különben a két uton perlekedő szerepét viselte volna. — Továbbá a kincstári uradalom által, az hogy felperessel egyességi kísérletbe bocsátkozott, elismerte felperesnek kárkereseti követelését —• de ha alaki szempontból az elévülési kifogás megállana is, akkor is a méltányosság azt kívánja, hogy miután felperes mint laicus ember előtt a bev. ny. parancs azon szigorú szabálya, mely az elévülésnek még visszaható erót is tulajdonitolt, nem lehetett ismeretes, — felperesnek keresete ez okból elenyészetnek ne mondassék ki annál inkább minthogy alperes uradalom a per során felperes haszonbéri tartozását elengedni kívánta —azt pedig pervesztés esetén ugyanazon uradalom többé nem fogja tenni. A legfőbb ítélőszék következő Ítéletet hozott: A pesti kir. táblának 1872. jan. 22-kén 11. sz. a. hozott Ítélete az abban részint felhívott, részint felhozott indokoknál fogva helyben hagyatik." — (1872 évi máj. 1-én — 2379. sz. a ) Semmitöszéki döntvények. Lapunk előbbi számában közöttük azon döntvényt, mely a külföldi kereskedelmi törvényszékek váltó végrehajtási a hazai bíróságainkhoz intézett megkeresései foganatosításának illetőségét megállapította, s előadtuk, hogy az a végett megkeresett pesti kir. tszék az ügyet áttette a pest belvárosi járásbírósághoz, ez pedig magát illetékesnek nem tekintvén, visszaküldötte a tszékhez. Most ezen közlést — folytatva s bevégezve előadjuk mikép a pesti törvényszék a járásbiróságnak közlött érveléseit nem osztván ezen illetőségi összeütközés elintézése végett az ügyet a semmitőséghez felterjeztette. A Semmitőszék következő határozatot hozott: ,,tekintve, hogy a végrehajtás a bécsi cs. k. kereskedelmi törvényszék által, váltó alapján, egyedül ingóságokra lett elrendelve; „tekintve továbbá, hogy a váltói végrehajtás azon esetben, midőn az ingó vagyon a pesti kir. kereskedelmi törvényszék területén létezik, a váltó végrehajtási szabályok 8. 45. 75 §§-sai rendeletéhez képest, valamint a | pesti kir. kereskedelmi tszék saját határozatai, ugy a külföldi váltó bíróságok megkeresése folytán is — a pesti kir. kereskedelmi törvényszék által foganatosítandó „az iratok visszarekesztésével a pesti törvényszék oda utasittatik, hogy azokat a bécsi cs. k. kereskedelmi tszék által megrendelt végrehajtás foganatosítása végett a pesti kir. kereskedelmi tszékhez tegye át. ' (1872 május 15. - 4751 sz. a.) Hivatalból észlelendő semmiséget képez, ha a bíróság ítéletét nem indokolta. Slavonics Mihály — özvegy Slavonics Józsefnó ellen hét akó s 65 itcze bor megtérítése iránt Somogy megye illető szolgabirósága előtt sommás pert indítván ebben a szolgabiróság 1871. decz. 21. Ítéletet hozott, mely i által alperesnő elmarasztaltatott. Ez ellen felperes fellebbezéssel élt. A kir tábla azonban a 304. §. alkalmazásával hivatalból figyelembe veenj dö semmiség alapján az ügyet a Semmitószékhez felter| jesztette, azon okból mivel az. e. bir. itélet nincs indokolással ellátva. A Semmitőszék a következő határozatot hozott: — „tekintve, hogy az első biróság a perr. 247. §. ellenére ítéletét nem indokolta, azt a perrend 297. §. 1. p. alapján és a 304. §. alkalmazásával hivatalból megsemmisítette s az illetékessé vált járásbíróságot ujabb itélet hozatalára utasította." (1872. apr. 11. — 2784. sz. a.) A zárlat alá helyezeti hagyaték iránt a végrendeleti örökösök állal folytatott örökösödési perben mindhárom fórumon öszhangzólag az örökségi javak a végrendeleti örökösöknek oda ítéltetvén, azok kérelmére a zárlat előleges tárgyalás nélkül is megszüntetendő — habár arról külön a felső bíróság nem intézkedett is. Ily esetekben a perrend 332. 336. %%-sai nem alkalmazhatók. — Kovács és Serbán Rozália — Lórinczy Pál s érdektársai ellen öröködési pert indítván, s az befejeztetvén, mindhárom bíróság öszhangzólag a kereseti javakat felpereseknek mint végrendeleti örökösöknek odaítélte s azok átadását elrendelte. — Ezen ítéletek alapján, jogerőre emelkedésük után felperesek folyamodtak az eljáró törvényszékhez, hogy az odaítélt javak a zárlat alól feloldattassanak. Az eljáró Udvarhelyszék törvényszéke 1871. szept. 4-kén 3855. sz. alatti végzéssel az ingatlanoknak zár alóli feloldását elrendelte s azt foganatositotia is — hivatkozva indo k ul a felsőbb birósági Ítéletekre, melyek jogerőre emelkedtek. Ezen végzés ellen alperesek semm. panassszal éltek, mert a zárHt megszüntetése, a perr. 332. 336. §§. alap. elő: leges tárgyalás nélkül nem lett volna egyszerűen egy ' tszéki kiküldött által foga natostható; és mert a marosvásárhelyi kir. táblának ítélete ellen felebbezéssel éltek a legfőbb Ítélőszék pedig a zárlat kérdése felett nem ha| tározott, az tehát még eldöntve nem levén, megszüntetése ' elrendelhető nem volt. 43*