Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 38. szám - A birósági végrehajtók intézménye. (Vége)

151 hogy a számadásban állítólag előforduló hiányokért fele- ' lósségre vonni és elmarasztalni alpereseket, a mennyiben a hiányok bizonyítva lennének, csak az egész bérlő társaság javára lehetne. Tekintve tehát, hogy felperesként nem az egész bérló társaság lépett fel, sem a fellépők ez iránybani megbízatásukat ki nem mutatták; tekintve továbbá, hogy felperesek bérbeadó iránti viszonya, a bérlő társaságs azáltal megválasztott pénztárnok közötti jogi kérdések eldöntésénél figyelembe nem vehető! „ezek folytán az első biróság ítéletét, az érdemet illetőleg ezen — a perköltségeket s munka dijakat illetőleg pedig az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyni kellett." Felperesek ezen Ítélet ellen is felebbezéssel éltek következő alapokon. A kir. táblai Ítélet indokaiban az mondatik, hogy a bérlő társaság pénztárnoka, illetőleg ennek jogutódai csak a bérlő társaságnak kötelesek számolni; ez azonban téves felfogás. Jelen esetben ugyanis nem egy rendszeres alapszabályokkal ellátott részvénytársaságról van szó. Jelen esetben felperesek csak privativ vettek fel másokat is magok mellé a bérletben s adtak nekik egy részt az általuk — felperesek által — bérelt földekből. Még az esetben is tehát, ha a társaság ügye, a törvény által körülirt. részvény, vagy közkereseti társaságok szabályai szerint lenne megbirálandó, még is | csak felperesek tekinthetők a társaság valóságos tagjainak, j a többi társak pedig legfülebb kültagoknak s ekként fel- j peresek jogositvák számadást s a hiányok pótlását alpe- j résektől követelni. — Azonban a bérlet — a társaságot i Összetartó kapocs — még 1860 évben megszűnt, — nagy j jogtalanságra vezetne tehát a másod ítélet azon ellve, mi- ! szerint a pénztárnok felpereseknek számadással nem tar- j tozik. — Figyelmet kérnek forditatni arra is, hogy a kö- j zös viszonyok feloszlatásánál, vagy egyeseknek a társa- ! ságbóli kilépésénél, a kilépett kissebség számadást és a i közüsból illető részt követelhet; erre tehát felperesek még í az esetben is jogosítva lennének, ha a kissebbséget ké- j peznék. A legfőbb ítélőszék a következőleg itélt: „A pesti kir. itélő táblának idézett keletű és számú ítélete — indokaiból helyben hagyatik." (1872 apr. 30 — 2549 sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Az ügyvédi meghatalmazások érvényére az 1123. 35. t. cz. 2. §. ki nem terjed. Az elévülés itt nem alkalmazható. A perrend 10 §. alkalmazásának esak a per folyama alatt, s nem a harmadbirósági végleges elintézés után felmerült bűnvádi jelenségeknél is — van helye. Benjámin Józse1 — Barna Ferencz pesti ügyvéd ál tal képviselt Guthart Júlia ellen 1200 for s jár. iránt még 1862 évben Sz. K. Pest város volt törvényszéke előtt újított pert kezdett, melyben a tszék még 1864 évi 14477. sz. a. kelt végzéssel a perújításnak helyt adott s a felpe•• resi tanuk kihallgatá-át elrendelte. Ez és az észrevételezés megtörténvén, 1870 évi május 30-kán 19887 sz. a. kelt végzéssel a per felvételére azon év július 23-kát határnapul kitűzte. Több rendbeli semmiségi panaszok használata és elvetése után, a szinte közbevetett felebbezések folytán az ügy harmadbirósági ellátás alá kerülvén a legfőbb ítélőszék a kereset értelmében 1871 évb. ítéletet hozott, melyben felperesnek a pótesküt odaítélte. Ennek alapján felperes eskü letételi készségét bejelentvén, kérelmére a törvényszék 1872 évi 558 sz. a. végzéssel az eskü letételére 1872 évi február 26 kát tűzte ki. Alperes ezen végzés s megelőző birói intézkedések ellen — már Friedman Bernát ügyvéd által ellenjegyzett semm. panaszt adott be, következő alapokon; mert az újított kereset az or. birói Értek. 88 §. szerint neki személyesen nem lett kézbesítve, a periratok közt létező kézbesítési iven látható aláirás hamisított levén, mit a szakértők mellékelt egyhangú véleménye is igazol; továbbá mert Barna Ferencz ezen újított perben képviseletére általa meg nem bízatott s alperes az ügyről csak is most nyert tudomást; mert Barna Ferencz ügyvédi megbízása törvényes kellékekkel nem is bir s ha azzal megjelent is a biróság előtt, általa törvényesen képviseltnek nem tekintethetik; azon megbízása belső kellékeknek meg nem felel, mert az csak átalános ügy védi meghatalmazást képez a mely pedig, ha csak hosszabb időre ki nem terjesztetett, egy évre adottnak tekinteiik, s azontúl elévült; a Barna Ferencznek adott átalános megbízás pedig még 1858 évben kelt, tehát az életbelépett magyar törvények szerint egy év alatt — s igy már rég elenyészett, de külkellékekkel sem bir, mert nincs két tanú által előttemezve. így Barna Ferencz törvényes megbízás nélkül járván el, az eljárás a 297. §. 15. p. alapján semmis. Továbbá felperesi ügyvéd megbízása sem törvényes, mert csak egy tanú által előttemeztetett. Továbbá az eskü le-, tételre a 241 § szerint alperes is megidézendő lett volna mi nem történt, mert csak Barna F értesíttetett, ki pedig nem törvényes képviselője. — Továbbá felperesnek a póthit Amson tanú vallomása mellett ítéltetett oda, az pedig két tanú előtt — a mellékelt okirat szerint bevallotta, hogy a vallomásra felperes által lett kitanítva, hogy a vallottakról nem bir közvetlen tudomással s igybevallá hogy hamisan esküdött s igy előáit a 10. §. esete, mely szerint a póthit kivétele előtt a polgári eljárás felfüggesztendő s az ügy a bűnvádi birósághoz átteendő. A Semmitőszák azt elvetette. „mert panaszló maga beismeri, hogy Barna Ferencz i ügyvéd részére 1858 fer. 6-án átalános meghatalmaz1 ványt állított ki, azt pedig a nevezett ügyvéd az újított perben a tárgyallásoknál felmutatván a jkönyvhez mellékelte, e szerint tehát Barna Ferencz yllyannak, a ki alperes nevében meghatalmazás nélkül járt volna el, annál kevésbé tekintethetik, mivel a panaszló azt hogy meghatalmazását visszavonta, nem is állitja s igy tekintettel arra, hogy a semm. panaszban felhívott 1723. 35. t. cz. 2. §. rendelete az ügyvédi meghataltnazványokra ki nem terjed, hanem e részben az ideigl. töiv. szab. VIII. fej. 7. §-ban kijelelt 1870 15. t. cz. II. rész 217 §-sa az irányadó, — ez pedig elévülésről nem rendelkezik — azon körülmény figyelembe nem vétethetett, hogy az előttemező tanuk aláírása hiányzik, mivel a meghatalmazványon lévő 37*