Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 33. szám - Néhány szó a szerződési jog tanáról

132 tendő, ha a becslési jegyzőkönyvből ki nem liínik, hogy mily alapokon lelt a kisajátítandó higallanok ériéke tnehalározva. | A Kassa-Oderbergi vasút építési fővállalat képviselője — Liptó megyebeli Szt.-Maria községbeiiek mint kisajátítást szenvedők ellen a kellő kisajátítási eljárást eszközlésbe és folyamatba vétette. A becslés és birói szemle megtörténte után Liptó-megye volt törvényszéke 1871. nov. 26-kán 3338. sz. a. kelt ítéletével a kassa-oderbergi vasút épitési fóvállalatot, mint kisajátítót, az 1870. mart. 21-kén kiállított, é6 törvényes bizonyság előtt 1871 június 20-kán egyességileg elfogadott kisajátítási terv szerint Szt.-Maria község határában, kisajátítás alá jutott területekért járó kisajátítási áraknak az ítélet napjától számítandó 5°j0 kamattal együtt leendő lefizetésére illetőleg letéteményezésére kötelezte s a kártalanítási eljárással járó költségeknek megfizetésében elmarasztalta. Ezen ítélet ellen, a vasúti vállalat mint. kisajátitató részéről semm. panasz adatott be, mert a becslő bizottság az 1871. nov. 9-kén felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint, a törvény világos rendelete s a nyert birói utasítás ellenére az utasításban elősorolt tényezőket a becsár meghatározása alapjául nemcsak nem vette, sőt azokat annyira mellőzhetőnek tartotta, mikép azok észleléséről a jegyzőkönyvben nyilatkozni is feleslegesnek tekintette, és azért szakértői véleményét azokkal indokolni teljessen elmulasztotta. Ezen hiányok és a törvényben szabályozott eljárási formák megsértése mellett a becslési jkönyvben kitett túlságos becsérték minden alapot nélkülözvén; — midőn mégis az eljárt tszék a kártalanítási kérdésben érdemileg határozott, semmiséget követett el. Ezeknél fogva a becslő bizottság eljárását s annak alapján hozott határozatot, — az 1868. 55. t. cz. 56. 59 §§-sai alapján s az ugyanazon törvény VI fejezetében meghatározott eljárási formák megsértése miatt, megsemmisitetni kérte. A Semmitőszék a panasznak helytadván neheztelt ítéletet s azt megelőző becslési eljárás az 1868. 55. t. cz. 59. §-sa alapján megsemmisítette, s a tszéket ujabb szabályszerű becslési eljárás megrendelésére utasította; „mert a becslési jegyzőkönyvből ki nem tűnik mi alapon lett a becslők által, a kisajátítandó ingatlanok értéke megalapítva; s ekkép a semmivel sem indokolt szakértői szemle arra nézve: ha vájjon a becslők a tiszta jövedelemre, az adásvevési szokásos árakra, s az 1868: 55. t. cz. 35. §. rendeletére figyelemmel voltak-e? biztos alapot nem nyújtván — az annak alapján hozott Ítélet a hiányos becsléssel együtt megsemmisítendő volt." (1872. mart- 13. — 2056 sz. a. Vadászati törvény. (Kihird. 1872. febr. 19.) I. Fejezet. A vadászati jogról. 1. §. A vadászati jog a föld tulajdonjognak elválaazthatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot, vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben megha| tározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1) egy tagban, vagy összefüggésben álló részekben legalább | 100 boldra terjed, holdját 1600 • öléveFszámitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasuták, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a földbirtok. 2) száz holdnál kissebb ugyan, de kertileg műveltetik és kerítéssel, vagy árkolattal el van zárva belső telket, szőlőt, vagy szigetet képez. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen §. 2-dik pontjában körülirt területek közé tartozik e, vagy nem, vitás kérdés támad, a felett olsö sorban a járás közigazgatási szolgabirája és felebbitel utján az illető megye alispánja határoz: fenmaradván a magát sértettnek erző fél számára a törvény rendes utja. 3. §. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött az egy határbeli földbirtokosok többsége határoz. Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem'lenno megállapítható: az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokával egyesül, és az igy egyesitett birtok egy tagbau legalább 100—1600 Q öllel számított — holdra terjed, vadászati jogát azon szabadon^gyakorolhatja. Ha valamely különvadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 • öllel számitandó 100 holdnál kisebb terjedelmű birtoka körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának, vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyezség létre nem jötte esetére a rendes bíróság határoz. 4. §. Azon községbeD, hol a birtokszabályozás és az úrbéri elkülönzés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a községi legelökön, erdőkben és nádasokban, a községet, azon erdők s nádasokban, melyek a korábbi földesúr tulajdonát képezik, habár a volt úrbéreseket illető faizási, vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat, irtványokon, udvartelki befizetés mellett birt (curiális és censuális) és egyéb úrbéri természetű tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig, a törvényhozásnak az ily természetű viszonyok iránti további intézkedéséig, a jelenlegi birtokosokat illeti. Csődök: KohnJózefs testvére bejegyzet czég e. budai keresk. tszék. bejei, május 1—3 perü. Környei E. — Wirt s Müller pesti czég beltagjai Wirth Jónás s Müller Mór e. pesti kcrcsk. tszék bejei, május 13—15 perü Weiser ; Grund József Gyulafehérvári szabó s neje Schmotzer R. e. gy. fehérvári tszék. bejei, május 2. perü. Györfy. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.