Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 31. szám - Adatok váltó-kereskedelem-jogi törvénykezésünkhöz. 4. [r.]

122 vény nem intézkedik; akkor az 534. é9 535. §§. alapján váltóügyben is alkalmazhatnánk előlegtsbizonyítást, mint t. i. olyat, melyről a váltótörvény nem intézkedik. Es ez tagadhatatlanul üdvös volna, mert a törv. rendtartás sok oly helyes intézkedéseket tartalmaz, melyek a váltóeljárással is összeférnének, és melyeket mégis váltóügyben alkalmazni azért nem lehet, mert azok a váltótörvény szabályai közt helyet nem foglalnak. Különösen áll ez az 534. és 535. §§-ról, melyek jogosság, czélszerüség szempontjából mi kifogás alá sem eshetnek. Hanem a dolog nálunk nem igy áll. Nálunk a váltótörvény II. része és a polg. törv. rendtartás két külön, egymással semmi szerves kapcsolatban nem Álló, lényegesen különböző alapelvekre fektetett teljes eljárási törvényt képeznek. — Ez csak a polgári birót, amaz csak a váltóbirót kötelezi és szabályozza. Az egyiket a másikkal összekeverni disharmonia, anoma liák nélkül nem lehet. Az eljárásbani öszhang, égyöntetüség oly fontos tekintet, mely elól némely üdvös törvénykezési rendtartásbeli rendelet a váltóeljárásnál is alkalmazhatásának előnye is, kell, hogy háttérbe szoruljon. Ez is csak buzdításul szolgálhat arra, hogy ugy a polgári, mint a váltóeljárásra kiterjedő, alkatrészeiben teljesen öszhangzó és természetesen a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett végleges porrendtartás alkotásához mielőbb hozzáfogjunk. A pesti kir. tábla az itt közlött esetet szintén igy fogván fel, az első bíróság végzését megváltoztatta, és a kért előleges tanúkihallgatásnak — mint mely a váltótörvényben nem alapszik — helyt nem adott. Itt megjegyzem, hogy még azon előleges kérdés is merült fel, vájjon a neheztelt elsőbirósági végzés feleb bezhető-e ? A kir. tábla ezen kérdést igenlőleg döntötte el; mert a vtk. II. r. 134. §. b) pontja csak perben hozott tanúkihallgatási végzésre vonatkozik ; a törvény ratiója az lévén, hogy a pernek eldöntése közbeszóló végzések ellen használt perorvoslatok által ne késleltessék. Semmitöszéki döntvények. Hivatalból érvényesítendő semmiségei von maga után, ha az ismeretlen tartózkodásit alperes csak ügygondnok rendelése állal lett megidézve, a nélkül, hogy az idézés hírlapi hirdetvény állal is eszközöltetett volna. E nélkül az ügygondnok rendelése is szabálytalan. Ily esetben semmiség áll elő, habár az ügygondnok az idézés elle.i kifogással, s a marasztaló itélet ellen felebbezéssel nem élt is. A nem törvényszerüleg eszközlött idézés semmiségi esete is a 304. §. alá vonandó. Weisz Jakab — ismeretlen tartózkodásu Nyáry György és érdektársai, u. m. Nyáry József, Nyáry János s többek ellen 60 frt tőke s járulékai iránt Veszprém megye cseszneki volt szolgabirósága előtt pert indított. Az ismeretlen tartózkodásu Ny. György részére ügygondnok neveztetett, s ez által eszközöltetett alperes megidéztetése a nélkül azonban, hogy hírlapi idéztetése létesittetelt volna. A tárgyalás az ügygondnokkal megtartatott és befejeztetvén, az egyes bíróság 1871. okt. 10-kén 206. sz. a. Ítéletet hozott, melyben valamennyi alperest a kereset értelmében elmarasztalta, a felperesnek odaítélt eskületétel feltétele alatt. Felperes felebbezése folytán a per a kir. táblához felterjesztetett, mely azonban azt, miután : az ügygondnok kirendelése körül a perrend 268. 269. §§. rendeletei mellőztettek, a 297, §. 1. p. alá vehető, és hivatalból észlelendő semmiségi eset alapján — a 304. §. rendeletéhez képest, a Semmitőszékhez felküldötte. A Seinmitőszék a megtámadott ítéletet, mindannyi alperest illetőleg, — továbbá az ismeretlen tartózkodásu alperes Nyáry Györgyöt illetőleg, ennek szabályellenes megidéztetését s az erre következett tárgyalást a perr. 297, §. 1. pontja alapján, a 304. §. értelmében hivatalból megsemmisítette s az eljárt bíróság helyébe lépett kir. járásbíróságot, az említett ismeretlen tartózkodásu alperes ujabb törvényszerű megidéztetésére s további szabályszerű eljárásra utasította; „mert habár ugyan Nyáry József a szentmártoni járásbíróság által, itteni meghagyás folytan a vétbizonyitvány szerint annak rendé szerint megidéztetett, s a néki utólag kézbesített itélet ellen sem élt felebbezéssel, — rniutáo azonban az ismeretlen tartózkodásu alperes Nyári György egyedül ügygondnok rendelés által lett megidézve, a nélkül, hogy a perr. 298. §. a) pontja, ugy a 269. §. által ily esetben megkívánt hírlapi hirdetmény általi idézés is eszközültetett volna, mely nélkül maga az ügygondnok rendelése is szabálytalanul történt, az érdeklett idézés s az ügygondnokkali tárgyalás, valamint az egész itélet, a perr. 304., illetve 297. §. 1. pontja alapján hivatalból megsemmisítendő volt." (1872. febr. 27. — 1263. sz. a.) Minden visszvégrehajlási kérvény — ugy mint a végrehajtásiak — a hozzá csatolt mellékletek alapján önállóan elintézendő. Ezen elintézést nem lehel függővé tenni a lanuzás befejeztélöl, mi a marasztaló s végrehajtásilag foganatosított Ítéletet feloldó végzés folytán elrendeltetett. Lukaj János — Lukaj József ellen bizouyos telekkönyvezett ingatlan fele részének kiadatása iránt Nógrád megye volt tszéke előtt pert folytatván, és jogérvényü ítéletek alapján meg is nyervén, alperes ellen a tszék 1868. dec. 31. kelt végzéssel a végrehajtást elrendelte, mi 1869. febr. 6-kán kelt jegyzőkönyv szerint foganatosíttatott s a telekkönyvi tszék végzése szerint telekkönyvileg keresztülvitetett. — Azonban a legfőbb Ítélőszék további perorvoslatok közbevetése folytán 1869.okt. 29-kén 738. sz. végzésével az első bír. ítéletet, melynek alapján a végrehajtás foganatosíttatott, feloldotta, és az ügy érdemében további tárgyalást rendelt el. — Ennek folytán a folytatólagos tárgyalás elrendeltetvén s megtartatván, a felek által hivatkozott tanuk kihallgatása 1870-dik évi 1218 és 3914. számú végzéssel elrendeltetett. E közben Lukaj József — a legfőbb Itélőszékeu nyertes fél 1871. július 19-kén viszvégrehajtásért folyamodott, a perr. 380. és 413. §§. alapján, hivatkozva a legf. itélőszéki feloldó határozatra.