Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 27. szám - Az aljárásbiró a hozzá utalt ügyekben önállólag járhat-e el?

Pest. 1872. pénteken április 5. 27. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Aljárás bírák önállása. — Semm. döntv. — Úrbéri törvény. Lapunk előbbi számával befejeztetvén annak jan.-martinsi évnegyedes előfizetési folyama, tisztelettel kérjük annak mielőbbi megújítását. — Előfizetések csak a rendes évnegyedek kezdetétől fogadtatnak el. — Jannár elejétől, ugy a mult évről is még szolgálhatunk teljes példányokkal. Az aljárásbiró a hozzá utalt ügyekben, önállóiag jnrhat-e cl? G . . . . úrtól S z a t h m ;í r megyéből. E szaklap legközelebbi (21-dik számában) egy bácskai aljárásbiró, e kérdés szellőztetését tevén közzé, — bátor vagyok s-rra vonatkozólag én is nézeteimet következőkben előadni. Az 1871. évi XXXI. t. cz. 2§ a oly határozott és tiszta, hogy e tekintetben, minden kétséget kizár aziránt, hogy az aljárásbirák, a hozzájuk utasított ügyekre nézve a járásbirótól többé sem utasitásokat, — sem a fogalmazvány ki, vagy ki nem adatási rendeleteket, vagy a fogalmazvány kitörlését, igazítását, vagy annak teljes megszüntetését, el nem fogadhatják. — Mert azon esetben nem volna értelme az idézett törvény 2-dik §-ában kitett szavaknak „mint önálló birójárt el." Egészen máskép volt az absolut rendszer alatt, mert akkor felsőbb hatóságok irányában egyedül és kizárólagosan a cs. kir. szolgabíró volt feleló's, és minthogy minden ügyek az ó felelősége s neve alatt adattak ki, a felelősség elvénél fogva, természetszerű következetesség volt, hogy semmi olyan ügy a bíróságtól ki ne menjen, melyet a hivatalt vezető főnök át nem tekintett, s kiadhatóvánem tett. Ez rendén volt, mert a szolgabirósági főnök csak ez esetben vállalhatott felelőséget, minden az alatta álló, s fogalmi szakban alkalmaztatott hivatalnokok eljárásaért. Ámde másképen áll a jelen bírósági szervezet. Az 1871. év VIII. t. cz. szerint ugyanis nem csak a járásbiró, de minden hivatalnok felelős, mert az 1871. VIII. t. cz. 1 §-sa utolsó pontjában világosan ez áll: Felelőséggel tartoznak a bírák — tehát az aljárásbiró is — és bírói hivatalnokok azon károkért is, melyeket hivatali kötelességök megsértésével okoznak. Ezek folytán szerény nézetem szerint, a fennálló világos és határozott törvény ellen tesznek azon bácskai járásbiró urak, kik sem a kor, sem a törvény szellemével öszsze nem egyeztethető azon eljárást követik, melyet czikk író fent hivatolt czikkében elsorol. Több megyéket tudok, különösen Szatmármegyében, hol a törvény lelkét az illető járásbirák helyesen fogták fel, s az aljárásbirák a hozzáutasitott minden ügyekben a felelősség elvénél fogva, önállólag járnak el. De a mint tudom, már magától a kir. Curiától, legfőbb itéló és semmitó székektől is érkeztek vissza aljárásbirói önálló eljárással végzett ügyek és minden bizonynyal ha törvényben gyökeredző nem lett volna az önnálló eljárás, azon legkisebb körülményre is éber figyelemmel néző felsőbb bíróságok, azt megjegyzés nélkül nem hagyták volna. Az aljbiró nemsegéd, de éppen oly önálló biró, mint maga a járásbiró; és ennek ugy is kell lenni, nehogy sokszor az aljárásbiró képzettségével nem versenyezhető járásbiró, csupa látszatból is annak fogalmazványát kitörülve, vagy az ítéletnek más szellemben leendő hozatalára nézve azt utasítva, a munkásságtól és szorgalomtól, elkedvetlenítse. Nézetem szerint is, igen helyesen jegyzi meg emiitett czikkiró, hogy sokkal jobb ha a járásbiró érdemleges ügyet dolgozik addig míg az aljárásbiró kész munkáit aláirogatja, vagy javitgatja. -rVégre szükségtelennek is tartom, hogy a járásbiró, mintegy az aljárásbiró munkájának felülvizsgálója legyen, azért mert az 1869. 10. t. cz. 7. §-ában foglalt képzettség éppen ugy megkívántatott az aljárásbirónálmint a jbirónál. Egyébbirántha az általam idézett törvényezikkek szellemét tekintetbe vesszük, minden kétséget eloszlat, és meggyőz hogy az aljárásbiró, a hozzá utasított ügyekben, valósággal önálló biró. Semmitöszéki döntvények. Annak megítélésére, hogy a bíróság kerületén kívül lakó tanuk közvetlenül vagy megkeresés utján legyenek-e kihallgatandók, — kizáralog az illető per bírája van hivatva. A megkeresed bíróság a megkeresésnek eleget lenni köteles. Karsay Jósef mócsai lakos — Karsay István s érdektársai ellen, a mócsai telekkönyvben foglalt e/8 belső és 6/7 kültelki részbirtok, mint törvényes osztályrész kiadatása iránt, még a volt komárommegyei törvényszék előtt pert indított. Az ügy időközben elintézés előtt átszállott az uj komáromi kir. törvényszékre, mely abban 1872 jan. 31-kén 550 sz. a. végzéssel tanúkihallgatást rendelt el, és annak eszközöltetése végett, miután a tanuk a nagy-igmándi járásbíróság területén létező Mócsa községében laknak, a nagy igmándi járásbíróságot kereste meg. Ez azonban annak teljesítését megtagadta azon okból, mintha a tanuk kihallgatása mindig a per bíróságához tartoznék. A törvényszék annak folytán ezen illetőségi öszszeütközés elintézését a Semmitószék elébe terjesztette, 27