Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 60. szám

Pest, 1871. pénteken augusztus 4. 60. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczcni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Örökösödési jogeset. — Semmitöszéki döntvények. — Oroszi-'lalanyi per. Örökösödési jog-eset. (Folytatás.) Közli Stetina Ignácz ügyvéd ur. Alperesnő viszonválaszában tagadja, hogy Jedlicska Mihály a kérdéses vagyoüt Jedlicska Ignácz jokeői plébános végrendelete alapján örökölte s felmu­tatja VIII. sz. a. Jedlicska Ignácz végrendeletét, melyben összes vagyonát Jedlicska János általános örökösének hagyta hátra. Az L. •/. és M. •/. alatti okmányokra azt jegyzi meg, hogy ezek nem bizonyítják, mintha az itt kérdéses hagyatéki vagyont Jedlicska Mihály fivére Ig­nácz után örökölte volna. Az N. •/. a. kivonatot aggályos­nak bélyegzi, hozzá tevén, miként az adó fizetéséből a föld tulajdonára következtetést vonni nem lehet. Az 1400 frt. anyai hozomány valósága iránt ujolag a III. sz. vég­rendeletre hivatkozik, — Jedlicska Francziskavégrende­letének erótlenitésre fordított 1200 frt. s a temetkezési költség 92 frtnyi nagyságára fóesküt ajánl s az örökségi illetékre nézve a VII. sz. a. nyugtát mutatja fel. Felperesek végiratukban a VIII. sz. állitólag Jedlicska Ignácz végrendeletét hamisnak nyilvánítván, határozottan tagadják tartalmának s névaláírásának va­lódiságát, mivel az L. •/. a. hiteles helyen kiállított köz­okmány szerint Jedlicska Ignácz jokeói plébános végren­delete nem 1796-ik évi július 15-én, hanem 1800-ik jú­nius 20-án keletkezett és ugyanazon évi július 4-én az esztergami vicariatus által megerősíttetett; — mivel to­vábbá Jedlicska Ignácz az M. y. a. szinte hiteles helyen kiállított közokmány tanúsága szerint 1800. július 3-án elhalálozván, végrendelete 1796-ban tehát még éltében az örökösök által sem fel nem nyittathatott, sem pedig életében 1796-ban az örökösök által nem hitelesíttethe­tett, — s végre mivel ezen VIII. sz. végrendelet, miként maga szövege mutatja, soha ki nem hirdettetett és igy soha foganatba nem mehetett. — Az L. •/. és M. •/. alatti hiteles másolatban felmutatott s a nagyszombati szent­szék irattárából megkeresés mellett eredetben is megsze­rezhető közokmányok bizonyitó erejének terjedelme el­len tett alperesi kifogásra azt felelik, hogy ezekből vilá­gos, miként Jedlicska Ignácz épen az F. •/. a. telekkönyvi kivonatban megnevezett ingatlanságok nagy részével birt, és hogy ezen ingatlanságokat utána Jedlicska Mi­hály, miként a III. sz. végrendeletében maga állítja, örök­lötté. Ezen L., M. •/. alatti közokmányok tehát a III ik sz. végrendelet kapcsában nrra nézve, hogy az ingatla­nok egy része Jedlicska Mihályra s ettől a mostani örök­hagyó Jedlicska Francziskára szállott, kétségtelen bizo­nyitó erővel birnak. — Az N. •/. alatti kivonat ellen emelt aggály eloszlatására kérik, hogy az eredeti főkönyv a j —Szakolcza városi levéltárból már csak azon okból is be­| kivántassék, hogy kiderüljön, miként Ocskay Teréz ezen I főkönyvben, mely telekkönyvek hiányában akkori idő­ben földkönyv (liber post fundualis) volt, sehol elő nem fordul. — Az 1400 frinyi anyai hozománvra nézve tör­vényeink a íérj beismerésén kívül külön bizonyla­tot is igényelnek, — az 1200 frt. ide ugyan ntm tar­tozó, de különben is birói tollal mérséklendő perköltség, — valamint a 92 frtnyi temetkezési költség nagyságára megajánlott főeskü ellen tiltakoznak s ez utóbbira nézve számadást és nyugták felmutatását, vagy azok tanuk­kénti megnevezését igénylik, kiknek ez összeg fizettetett volna. Alperesnő ellenvégiratot be nem adván, az igy le­tárgyalt ügy Ítélet alá terjesztetett, és Szakolcza vá­ros törvényszéke által következőleg dönte­tett el: „Felperesek kereseti kérelmükkel elmozdittatnak, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, kötelesek azon­ban a peres felek saját ügyvédeiknek, és pedig: felpere­sek 51 frtot, alperesnő 40 frtot munkadíj fejében jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni." „Indokok: 1. Mert felperesek a birtokban levő alperesnő tagadása ellenében azt, hogy a kérdéses hagya­téki vagyon Jedlicska Mihály az örökhagyónő apjától származik s ettől az örökhagyónőre háromlott volna, be nem bizonyították; miután az L. •/. és M. •/ alatt bepe­csételt okiratok csak azt tartalmazzák, hogy Jedlicska Mihály fivére Jedlicska Ignácztól holmi ingatlanságokat örökölt, s eképen birói figyelembe nem vehetők, és pedig annál kevésbé, miután ezen ingatlanoknak az A. •/. a. lel­tár s F. •/. a. telekkönyvi kivonatban foglalt hagyatéki ingatlanokkali ugyanazonossága sincsen igazolva. „2. Mert felperesek, feltéve is azt, hogy a kérdéses hagyatéki vagyon Jedlicska Mihálytól származott légyen, jelen esetben mindazonáltal sem volnának hivatva az öröklésre, mivel azon eset, melyre Jedlicska Mihály fel­peresek által H. •/. a. bepecsételt fiók rendeletében Caro­lina leányát, felperesek anyját hitbizományi örökösnek kinevezte, eddigelé még be nem állott, miután Jedlicska Mihály Ocskay Terézzel nemzett gyermekeinek egyike t. i. alperesnő még életben van." Ezen ítélet ellen felperesek részéről következő­legindokolt felebbezés adatott be. Az ítélet első indoka nem állja ki a tüzpróbát; mert 1-ször, felperesek Jedlicska Mihály közös törzstóli szár­mazását igazolja az alperesileg is valónak ismert G-. •/. a. származási tábla. 2. Jedlicska Francziska utáni törvényes örökösödés 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom