Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 24. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 4. [r.]
96 755. sz. végzése a perr. 297. §. 1-ső pontjának alapján megsemmisítendő volt; mivel azonban alperes april 8. a sommás bíróság előtt folytatólag tárgyalt, anélkül, hogy a bíróság illetősége ellen kifogást tett volna; a perr. 51. §-ként pedig a 8. s 53. §. eseteit kivéve a nem illetékes biróság is illetékessé válik, ha alperes az illetőség e. törvényes időben kifogást nem tett, ennélfogva jelen esetben a sommás biróság illetékessé vált — a barátságos egyeztetés megkísérlésének a jkönyvbóli kihagyása pedig alperes joghátrányára szolgáló sem. esetet nem képez — az ítélet elleni sem. panaszt elvetni kellett," (1870. aug. 10.— 7840. sz) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. (Folyt.) 39. §. Az ügyvédi hatalmazvány kétféle: 1. átalános, melyben a fél az ügyvédet följogosítja, bogy őt bármely ügyben bármely hatóság előtt képviselje ; 2. különös, melyben a fél az ügyvédet csak az abban határozottan kijelölt ügyekben jogosítja fel képviseletére. 40. §. Az átalános ügy védi hatalmazvány érvényességéhez hitelesített okmány szükséges, és a hatalmazott ügyvéd egyes ügyekben ügyvédeket rendelhet ugyanazon joghatállyal, mint maga a képviselt fél. 41. §. A különös hatalmazvány érvényességéhez megkívántatik, hogy a fél azt sajátkezüleg irja és aláirja, vagy ha nem irta : azt két előttemező tanú jelenlétében sajátkezüleg aláirja, avagy azok előtt utóbb az aláírást sajátkezű aláírásának elismerje. Ha pedig a kiállító irni nem tud, szükséges ez esetben, hogy a fél kézjegyével az okmányt megerősítse, az előttemező tanuk egyike a kézjegy mellé a kiállító nevét mint névaláiró írja, és hogy az előttemező tanuk jelenlétében az okmány tartalma is a kiállítónak megmagyaráztassék. 42. §. Az ügyvédi hatalmazván az ügyvéget feljogosítja mindazon intézkedések megtételére, melyek a reája bízott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék, és az ügyvéd által végzettek, írottak és szóval előadottak harmadikok irányában ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga végezte volna, ha a jelenlevő fél azokat azonnal vissza nem vonja. Az ügyvédi hatalmazvány különösen kiterjed, a) egyességkötésre; b) a beperelt pénzösszeg és pertárgyak átvételére, nyugtatványozására, törlési nyilatkozatok kiállítására; c) felebbviteli kérvények beadására; d) végrehajtások megindítására és megszüntetésére; e) helyettes kirendelésére; f) eskü visszakinálására, vagy az ellenfél eskü letételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvédet meg akarja szoritani: azt a hatalmazványban különösen ki kell tenni. 43. §. Eskü kínálás vagy elfogadás esetében az ügyvéd köteles egy a fél által aláirt általa előttemezett eskümintát a bírósághoz beadni. Az ügyvéd felelős azért, hogy a fél az esküminta tartalmát megértette, az eskületételt elfogadta és az eskümintát aláirta. 44. §. Az ügyvéd, ha két héten tul lakhelyétől távozik, köteles helyettest rendelni, és ezt az ügyvédi kamarának bejelenteni. 45. §. Az ügyvéd köteles bíróságok előtt vagyontalan perlekedőket ingyen képviselni. A képviseletet csak akkor tagadhatja meg: a) ha az ügy, melynek kéyvisolete reája bízatott, alaptalan; b) ha a kirendelt ügyvéd az ellenféllel negyedíziglen rokon vagy másodiziglen sógor, vagy ha az gondnokoltja, avagy gyámo'tja, avagy avval bérleti visszonyban áll; c) ha az ügyvéd közvetve vagy közvetlenül érdekelve van ; d) ha az ellenfelet már más ügyben képviseli; végre ha a lakhelyén kívül székelő biróság előtt indítandó meg a per. A képviseleti dijakat csak annyiban igényelheti, mennyiben az ellenfél azokban elmarasztaltatik, vagy a képviselt fél a per kedvező eldöntése folytán vagyonhoz jut. Az ügyvéd által tett készpénzbeli kiadások a képviselt fél által fizetendők, és az állampénztár által csak az esetben fedeztetnek a viszkereseti jog fentartása mellet, ha a képviselt fél azokat egyátaljában nem képes megfizetni, mi felett a törvényszék véleménye alapján az igazságügyminister határoz. 46. §. Ha az ügyvéd a biróság által a per folyama alatt gondnokul kirendoltetik: ő a megbízást elfogadni köteles. V. Fejezet. Az ügyvédjelöltekről. Az ügyvédjelöltekről az ügyvédi kamara lajstromot vezet, melybe a felvétel csak annak engedhető meg, a ki kimutatja: a) hogy magyar honpolgár; b) hogy az előszabott elméleti államvizsgákat, avagy két szigorlatot sikerrel letette ; és c) hogy valamely, a kamara kerületében székelő ügyvédnél joggyakorlatra beállott. A felvétel felett az ügyvédi választmány határoz, és az megtagadandó, ha a jelentkező ellen a 3, 10., 11. §§-okban felsorolt kizárási okok egyike is fennforog. 48. §. Ha az ügyvédjelölt ugyanazon kamara kerületében székelő más ügyvédhez lép át: ezt mindkét ügyvéd bizonyítványával együtt tizenöt nap alatt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles, 49. §. Az ügyvédjelöltek kötelesek hivatásukban szorgalommal eljárni, a joggyakorlat idejét kiképeztetc'sükre felhasználni, és tartózkodni oly mellékfoglalkozásoktól, melyek ebbeli hivatásukkal össze nem férnek. Az ügyvéd a nála gyakorlaton levő ügy védjelült magaviseletéről az ügyvédi kamarának félévenkint jelentést tesz. Ha az ügyvédjelölt nyolcz napon tul joggyakorlatát félbeszakítja, vagy lakhelyétől távozik, az ügyvéd ezt az oknak megemlítésével nyolcz nap alatt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles. Az ügyvédjelöltek feletti felügyeletet s fegyelmi hatóságot az ügyvédi kamara gyakorolja. 50. §. Az ügyvédnél töltött joggyakorlatról csak az ügyvédi kamara állithat ki hiteles bizonyítványt, és ez csak annak szolgáltatik ki, ki a fennebbi szabályok szerint az ügyvédjelöltek lajstromába bevezettetett; és azon idő, melyet netalán a bevesetés előtt ügyvédnél töltött, be nem számitható. A bizonyítványban egyúttal kitüntetendő azon idő, mely az 5. §. értelmében a joggyakorlata be nem számitható. (Folyt, köv.) Csődök .-Szőke Ferencz szegedi szűcs e. Szeged-város tszéke előtt, bejei. apr. 3 — 5. perü. Müller János; — Czompó I s i do r s neje Szabó Janka e. Pest-város tszékénél, bejei. apr. 5—7. perü. Weineck József, — Szikszay Károly kereskedő e. Karczag város tszékénél, bejei. apr. 3—5. perü. Vede Károly; — SzaimanVikentie, Szaiman Fannu s Juon Szerbovai lakosok hagyatéka e. Temes-megye tszékénél, bej. apr. 4. perü. Niamnesny Gyula. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.