Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 23. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 3. [r.]

91 egyoldalú akaratától nem függhet Scheiner czég megbízottjává lenni, s azt cselekvényei által akar bíróság elótt, akár azonkivül kötelezni. Egyébként a felhívott 1840. XV. t. cz. 210. §-sa minden vélelmezés kizárásával csak a tszék előtt bejelentett rendes ügyviselőt tekinti oly személynek, ki a távollevő alperes helyett idézhető meg, s kinek fenlétében a cselekvényi gondnok kirendelése mellőzhető; felperes pedig azt, hogy Lemberger M. a Scheiner czégnek ilyetén ügy viselője lenne, sem keresetében sem a tárgyalások hosszú során nem igazolta. Ezeknél fogva Scheiner F. N. ki semm. panaszában Lembergert házi szolgájának nevezi, törvényszerüleg megidézettnek s képviseltettnek nem lévén tekinthető, a nevében megejtett egész eljárás az Ítélettel együtt megsemmisítendő volt. „Végül felperes a Scheiner F. N. semmiségi panasza költségei megtérítésére a perr. 251. §. szellemében köteleztetett." (1870. decz. 20. — 13009. sz. a.) Valtótörvényszékileg bejegyzett közkereseti társaságok tagjai közti perekben az 1840. 18. t. cz. 53. §. szabta peruttói, hacsak más bíróság Ítéletének a felek magokat önként alá nem vetették — eltérésnek helye nincs. Bleyer Ignácz 1870. sept. 5-káu Kecskemét város egyesbirósága előtt keresetet indított Schwarz Dávid kecskeméti kereskedő ellen 300 for. mint szerződésileg kötelezett lakással s élelmezésseli ellátásnak l'/2 havi készpénzbeli ériéke iránt — egy 1867-ben létre jött a váltótszéknél bejegyzett keresk. társasági szerződés alapján, mely Schwarz Dávid ennek fia Ignácz s a felperes Bleyer Ignácz között köttetett, s melynek 9-ik pontjában Schwarcz Dávid Bleyer Ignácznak a társulati szerződés tartamára szabad lakást s teljes ellátást kötelezett, de a mely szerződést Schwarcz D. megszüntetvén július közepétől a lakást s élelmezést megtagadta a havi tartozás 200 frtra számitatván. Tárgyalásnál alperes kifogást tett a bírói illetőség ellen, hivatkozva az 1S70. 18. t. cz. 53 §-ra. melyet a perr. 26. §. épségében fentartotta. Erre felperes vitatja, hogy csak a kereskedelmi viszonyra vonatkozó kérdések eldöntése tartozik a váltótszók illetőségéhez; jelen per tárgyát pedig magánkövetelés képezi, mi nem is a keresk. czég ellen, hanem csak a lársulat egyes tagja ellen intéztetik. Az egyesbíróság 2875. sz. végzésével a birói illetőség hiányából a keresetet leszállította. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mert keresetét nem alperes által becsatolt társ. szerződésre, hanem későbbi szóbeli szerződésre alapította. De ha azon alapulna is, felperesnek joga van a váltótszék helyett más bírósághoz is járulni, mert az nem oly bíróság, melytől a perr. szerint eltérésnek helye nem lenne ; az idézett 1840ki t cz. 53. §-ból csak az következik, hogy joga lenne a váltótszék előtt perelni, de e jogkedvezményről lemondhat. Különben a bejegyzett kereskedők közti perek is csak annyiban tartoznak a váltótszékhez, mennyiben keresk. könyvek felmutatása szükségeltetik. Továbbá a perr. 93. §-ként a tartási s élelmezési kötelezettségek iránti keresetek határozottan sommás bíróság elébe sorolvák. És végre felperes nem mint társasági tag, hanem magán személy perel, mint ilyen ellen Schwarcz Dávid ellen. ASemmitőszók azt elvetette; „mert felperesnek lakás s élelmezés iránti keresete, bár azt felperes a keresk. szerződés felmutatásával nem igazolta; egyenesen az alperes által felmutatott ezen szerződés 9. pontján alapulván, miután az 1840. 18. t. cz. 53. §. szerint bejegyzett közkereseti társaságoknál mindazon keresetek, miket az egyes tagok akár a társaság akár az egyes tagok ellen indítanak, ha azok a társasági szövetkezésből származott viszonyokat tárgyazzák, azon váltótszék előtt folytatandók, melynél a társaság be van jegyezve; — a perr. 26 §. pedig ily ügyekre a váltótszék illetőségét fentartotta; a kecskeméti egyes bíróság midőn ezen keresetet birói illetőség hiányából leszállította, a 297. §. 5. p. alá tartozó sem uiségre okot nem adott." (1870. nov. 11. 11711. sz.) Biztosítás alkalmával lefoglalt s megromlás veszélye nélkül el nem tartható ingóságokra nézve beadott igénykeresetek azoknuk a per. 34-3. $. értelmében való elárverezését meg nem gátolhatják. Gróf Hohenstein s társai Kolos-megye Gyalui szbirósághoz Mátyás Simon s Rosenberger Lajos ellen 1870-ben 550 ft. lejárt haszonbér végett keresetet adtak be, egyszersmind folyamodtak az előleges biztosítás elrendeléséért Í3, kérvén idei lekaszált szénájukat lefoglaltatni. Ez mult 1870. évi 1274 sz. végzéssel el is rendeltetett, s foganatosíttatott; — s ezután felperesek minthogy a széna romlás veszélyének volt kitéve, annak sürgős elárverezéseért folyamodtak a perr. 343. §. alapján. — Aug. 18-kán 444. sz. a. kelt végzéssel a felek és szakértők meghalgatására tárgyalási határnap tüzetett ki melyre alperesek meg nem jelentek. — Ennek folytán az eljáró bíróság aug. 28-kán 468. sz. végzésével az árverezést elrendelte; — foganatosítására Ujváry Károly küldetvén ki. — Ezen birói kiküldött azonban 1870 évi okt. 12. 468. sz. végzésével az igények bejelentésére határidőt tűzött ki. Ennek folytán bizonyos Mátyás Áron nem a gyalui hanem a mócsi szbiróhoz igény keresetet adott be, állítván, hogy a lefoglalt szénát mint Mátyás Simon többi vagyonát is ő már előbb megvette s birtokolja is, tehát végrehajtás alá adóságaiért nem vonható. Erre a mócsi szbiró 1870. évi 616. sz. végzéssel tárgyalási határnapot tűzött ki. — Felp. folyamodtak hogy ezen igényügy a gyalui szbirósághoz áttétessék a perr. 464. s 467. §§. értelmében, kérelmükkel azonban a mócsi szbiróság által 543. sz. a. elutasitattak. Ez ellen semm. panaszt adtak be ASemmitőszékannak helyt adott; a bírósági kiküldöttnek Újvári Károlynak okt. 12 kén 468. sz. a. kelt végzését megsemisitette s azt az 1870. aug. 18-kán 468. sz. a elrendelt árverés foganatosítására utasította; „mert panasdó a biztosításként lefoglalt szénának elárverezését a perr. 343. §. alapján azon okból kérvén, mivel az kár és megromlás veszélye nélkül el nem tartható s a bíróság az ellenfélnek ezen kérés feletti kihallgatása végett az idézett törvény értelmében határnapot tűzvén ki, melyre azonban alperes meg nem jelenvén, a bíróság az árverést aug. 18-kán 468. sz. a. végzésével elrendelte s annak foganatosítása végett Újvári Károlyt bíróságilag kiküldötte; 23*