Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 18. szám - Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás?

72 birtokbit óságnak birói illetőségét állapította meg." (1871. február 3. — 12,956. sz. a.) A semmiségi panasz elkésve beadottnak nem tekintethetik-, ha az a határidőnél később nyújtatott ugyan be, de csak azért, mivel az illető biróság székhelyétől távol levén a beadványok átvétele iránt intézkedni elmulasztotta. A semmiségi esetek közé tartozó alaki sérelmet nem képez, ha a bérlő ellen intézett végrehajtás a bérbeadónak előlegesen be nem jelentetelt. Ezen jogorvoslat érvényesitésére a bérlő nem is lehel hivatva. Semmiségi uton nem érvényesíthető azon kifogás, hogy felperest a kereseti jog nem illeti, vagy hogy az már megszűnt legyen. Ziegler Andrásnak Spéler János elleni ügyében, alperes elmarasztalása folytán, ellene a végrehajtás elrendeltetett (1870 okt. 17-kén.) És ez okt. 21 kén az illető körmendi szbiró által foganatositatott s alperes ingóságai lefoglaltatván, két becsüs alkalmazásával, kiket alperes tanukként elfogadott. Ezen eljárás ellen alperes okt. 25-kén se mm. pa nászt adott be; mivel ö lakását a körmendi uradalomtól, a benne levő bútorokat pedig Udvarditól bérli, azok mégis a végrehajtásról előlegesen hivatalosan nem értesítettek ; továbbá a becsüsökön kivül két tanú nem alkalmaztatott, s mivel a kereseti összeggel nem felperesnek, hanem ügyvédjének Dienesnek tartozik, kire a kereseti váltó átforgatva lett. Ezen panaszt az eljáró bíróság 1870. évi nov. 22. 1240 sz a. kelt végzéssel hivatalból visszautasította, mert nem 24-kén banem 25-kén, adatván be, elkésve nyújtatott be. Ez ellen alperes ismét semm. panaszt adott be, minthogy semm. panaszát okt. 24-kén akarta benyújtani — délután — de a szbiróihivatal be volt csukva, miért azt csak 25-én teljesíthette. Asemmitőszék annak helyt adva, az eljáró szbiróságnak 1870 nov. 22-kén 1240. sz. a. kelt visszautasító végzését a 297. §• 1. p. alapján megsemmisítette; „tekintve hogy a felterjesztett hivatalos jelentés szerint az elj. bír. mult év okt. 24 kén székhelyétől távol levén, az azon napi beadványok átvétele és beigtatása iránt intézkedés nem tétetett s igy az okt. 25-kén átvett alperesi sem. panasz elkésve benyújtottnak nem tekintethetik ; „ennélfogva az elfogadtatik, s vizsgálat alá vétetik; — egyszersmind mint alaptalan elvettetik; mert a végrehajtás a törvényes szabályok figyelembevételével, jelesen két becsüs jelenlétében, kiket alperes tanukként is elfogadott — lett foganatosítva; „mert azon körülmény, hogy a végrehajtás a bérbeadónak előlegesen bejelentve nem volt, oly alaki sérelmet mely a perrend 297. §. rendelete alá esnék, nem képez, de ennek érvényesítésére alperes nincs is hivatva; „mert végre a felperesi kereseti jog s annak megszűnte iránti kifogás ez uton nem érvényesíthető.* (1871. jan. 27.-289. sz. a.) Ügyvédrendiartási kormányjavaslat. (Folyt.) 9. §. Az ügyvédi kamara köteles minden év elejével az ügyvédi lajstromot a kerületében ?zékelő összes bíróságoknak s kir. ügyész-iégeknek másolatban megküldeni, és az év folyama alatt előforduló változásokat is a lajstromba bevezetni, és az említett bíróságokkal s ügyészségekkel közölni. 10. §. Az ügyvéd nem lehet egyúttal: a) királyi jegyző; b) nem viselhet nyilvános (állami, egyházi, törvényhatósági vagy községi) hivatalt vagy szolgálatot, kivéve a nem fizetéses egyházi és községi hivatalt, a törvényhatósági és községi ügyészeket, és a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél a véderőről szóló törvény által kötelezve van, vagy a honvédség szabadságolt állományában szolgál. Az ügyvéd saját vagy másnak nevében közvetve vagy köz vétlenül nem űzhet bármi oly foglalkozást, mely az ügyvédi hivatás tekintélyével össze nem fér. II. Fejezet. Az ügyvédek jogai és kötelességei. 12. §. Az ügyvéd-biróság vagy egyéb hatóság előtt feleket dijíizetés mellett képviselhet. Biróság előtt polgári peres ügyekben az ügyvéd kizáró'ag képviselhet feleket, mennyiben a polgári törv. rendtartás mást nem rendel. A büntető ügyekbeni képvi eletról a büntető perrendtartás rendelkezik. 13. §• Hatalmazott, ki nem ügyvéd és feleket a biróság előtt a törvénykezési rendtartásban megengedett esetekben akár perenkivüli ügyekben képvisel, dijt nem igényelhet, s az ez iráut netalán kötött szerződés érvénytelen, és az e czélra fizetett dij is visszaköveteltethetik. Ily meghatalmazott, mennyiben ellene bebizonyítható, hogy az ily képviseletet rendes üzletkép üzi, a d.j >k visszafizetésén kivül még a jegyzői törvény 187. §• határozatai szerint megfenyítendő. 14. §. Az ügyvéd köteles a megbizó fél kívánatára ennek az átvett iratokról téritvényt, — a felvett előlegről pedig nyugtát adni. (Folyt, köv.) Csődök : N é in e t A n d r á s e. Abauj tszékénél bejei, martius 7—9. Braun Bernát pesti ruhakeresk. e. Pest város tszék, bejei. mart. 8—10. perü. Szilvásy László; — Grünspann J. órakeresk. e. Temesvár város tszéke; bejei. mart. 14—16. pe ü. Nagy Incze ; — PollLipót s nejePerlgrund Róza e. Pest város tszéke, bejei. mart. 22—24. perü. Pauler Gyula; — Pick Be n e d e k köttsei lakosé. Somogy tszéke, bejei. mart. 16 —18. perü. Szabó Kálmán; — Preiszer Samu rézműves e. Késmárk tszékénél, bejei. mart. 21 - 23. perü. Lumczer K. — Weisz J. Mór keresk. e. N.-Becskerek tszéke, bejei. mart. 13—15. perü. Brajjer Lajos; — Schnörch János keresk. e. Temesvár város tszéke, bejei. mart. 3. perü. Beálló Döme; —G-lückMórf.gyarmati lakos e. Szatmármegye tszéke, bej. mart. 16 —18. perü. Vaday K, — Schvimmer József e. N.-Várad tszéke bejei, mart 15. perü. Szász A. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és alduna^or sarkán, 9. sz. a.