Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 18. szám - Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás?

Pest, 1871. pénteken márczius 3. 18. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Osztrák polgári perrendtartás érvényéről. — Az egyetem és Sz.-Ferencziok közti per. — Semmitőszeki döntvények. f~ Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás ? Külley Ede kir. táblabíró úrtól. Midőn 1861. évben a magyar türvények nagyobb­részt visszaállíttattak, az országbírói értekezlet az ideigl. törvénykezési szabályok IV. r. 34. §-ban a csődökre vo­natkozólag átmeneti intézkedésül kimondotta, hogy: „a magyar csődtörvény újólagos hatályba lép­tének napja előtt már megnyitott csődök az eddigi szabályok szerint tárgyalandók és fejezendők be."" Az I. r. 174. §. pedig a perekre nézve átalában , azt rendeli, hogy: „a folyamatban lévő, vagy,a kitüzend'ő határnapig bezáró­lag m eg i rí d í t an d ó p£ r ek mind az elsó bíró­ságok, mind pedig a "f\e 1 e b b v i t e 1 i törvény­székek által az eddigi osztrák polgári per­rendtartás értelmében lesznek kezelendők és elinté­zendök, s ezen perekben a jelen perrendtartás szabályai egyedül a végrehajtásra és perújításra nézve jönnek al­kalmazásba." Ezen átmeneti intézkedés azon a törvények változ­tatásakor mindenütt követett általános szabályon alapszik, mely szerint valamely per azon eljárási törvények szerint döntendő el, melyek a per megindításakor hatályban voltak. És ez igen természetes és egyszerű dolog, mert a kereset az egész pernek alapját képezvén, mely ugy a feleket, mint a birót szabályozza, a keresetet pedig a fél más törvényekre nem fektethetvén, mint melyek a kere­tet beadásakor érvényben voltak, ugy a peres eljárás fo­lyama alatt, mint a vitás kérdés eldöntésénél kell, hogy ugyanezen törvények zsinórmértékül szolgáljanak, kü­lönben a per oly chaotikus állapotba döntetik, melyben sem a bíró sem a felek magokat ki nem ösmerik. A fentidézett rendeletek szerint az osztrák törvények uralma alatt keletkezett csődök és az azokból kifolyó perek a legújabb időkig az osztrák csődrendszabály és az azt kiegészítő osztrák perrendtartás szabályai szerint in­téztettek el. Azonban a mult év végén egy eset alkalmából, mely­ben a tömeggondnok számadásoki felett hozott első bíró­sági határozat ellen tizenötöd napra, tehát az osztrák per­rendtartás 309. §. szerint elkésve beadott felebbezés a volt váltófeltörvényszék által visszautasittatott, — és a legfőbb ítélőszék válió osztálya a polgári törvény­kezési rendtartást bevezető igazságügyminiszteri rendelet XIX. czikk 4. pontjára hivatkozólag kimondotta, hogy itt nem a hatályon kivül tett osztrák per­rendtartás, hanem az uj polgári törvényke­z ési rendtartás szabályai alkalmazandók. Ennek 277. §. szerint pedig a felebbezési hatáiidő 15 nap lévén, a feltörvényszéki visszautasító végzés megmásitása mel­lett a pesti kir. ítélő tábla, mint a volt váltófeltörvény­szék utódja, a beadott felebbezés érdemleges elintézésére utasíttatott. Az idézett és az ideigl. törvénykezési szabályok né­mely intézkedéseiről szóló XIX. czikk 4. pontja t. i. így szól: „Ahol ezen intézkedésekben, valamint az ezek által fentartott korábbi törvényekben és rendeletekben, akár az osztrák polgári perrendtartásra, akár az ideigl. törvény­kezési szabályokra, vagy az ezek által fentartott alaki törvényekre történik hivatkozás: az 1868. LIV. t. cz. ha­tározatai alkalmazandók." De nézzük, mit mond ezen nagyon is általánosan tartott és ennélfogva homályos pont ellenében a XIX. czikk 1. pontja, mely így szól: „A polgári magánjog anyagi részére, továbbá a bűnvádi, csőd-, kereskedelmi és fuvarozási, úrbéri, földtehermentesitési, arányossági, mezei rendőrségi, végre a bányaügyekre s az ügyvéd­kedés ideiglenes szabályozására vonatkozó intézke­dések, valamint az ezek által fentartott ko­rábbi törvények ésrendeletek érintetlenül maradnak." Ezen pont határozottsága semmi kétséget sem hagyhat fenn az iránt, hogy csődügyekben nem az 1868. évi LIV. t. cz. rendeletei, hanem a korábbi törvények és rendeletek alkalmazandók. Hogy mily ügyekre vonatkozik a 4. pont, ezt a ho­mályos szövegezés miatt nem könnyű eltalálni, de a mi kétséget nem szenvedhet, ez az, hogy ezen pont a csödügyekre nem vonatkozhatik, mert ezek­re nézve az 1. pont tartalmaz határozott, és a 4. pont rendeletével homlokegyenest ellen­kező intézkedést. Az osztrák rendszer idejében keletkezett csödperekre vonatkozólag tehát még jelenleg is érvényben van az 1861. törvénykezési rendszabályok I r. 24. §. s ehez képest ily csódperekben nem az uj polgári törvénykezési rendtartás, hanem az osztrák csődrendszabály és az an­nak kiegészítő részét képező osztrák perrendtartás sza­bályai alkalmazandók. De tekintve, hogy ily csődperekre nézve az osztrák csődrendszabály érvényét a legfőbb Ítélőszék nem vonja kétségbe, miután az érintett határozat csak az osztrák perrendtartásról szól, nem volna-e anomália a csődrend­szabály alól elvonni a vele szerves összefüggésben álló alapot, s ezt heterogén elemű alappal pótolni, mely a természetes kapcsolatot és az öszhangzást a superaedifi­catummal nélkülözi? Nem volna-e anomália a magy. törvények visszaálli­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom