Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 101. szám

402 törvényszéki birák kezdik meg. A fölületes szemlé­lőnek is feltünhelik, hogy a kinevezettek közt egy tan­felügyelő' is figurái, inig ellenben a váltótörvényszék azon rendes biráit, a kik éveken keresztül rosz fizetés mellett roppant szorgalommal és sok nélkülözések mellett a váltó­törvényszéket azon polczra emelték föl, melyen a világ bármely törvényszékével "ersenyezhetett, mert kimuta­tásai évenként a legfényesebbek valának, mondjuk, ezen fényes kimutatásokat eredményező bírákat a kinevezet­tek közt nem találjuk. Ha a szorgalomnak, munkásságnak, nélkülözésnek és feláldozásnak ez a jutalma, akkor szomorú jutalmaztatás vár a kinevezettek azon bosszú sorára, a kik az állam szolgálatába ma azért léptek, hogy egykor fáradozásaik­hoz képest jutalmaztassanak, mert kell, hogy visszaret­tentő példa gyanánt szolgáljon azok sorsa, a kik egy előbbi minister ellenjegyzése mellett alkalmaztatván a királyi bí­róságokhoz, egy későbbi minister által ala; os ok nélkül elmellőztettek, és egy tanfelügyelő által is megelőztettek. Második észrevételünk, a melyet ezen bíróság össze­állításában koczká'.tathatunk, a birák csekély száma. A pesti váltó törvényszék eddig 8 rendes biróval ^ olt ellátva, de ezek mellett a fogalmazói szakból is többen alkalmaztattak birói teendők ellátására. Mégis hangos panaszokat hallottunk a tulterhelíetés miatt, mert az ügydarabok száma a 100 ezerét meghaladván, egy-egy előadóra 10—12 ezer darab jutott; már ha ezen ügydara­bok csak puszta levelezésekből vagy végrehajtási végzé­sekből állottak volna is, még akkor is túlságos tehernek mondathatnak, mert minden ügydarabot elintézés előtt át kell olvasni, -okszor tanulmányozni, arra pedig az ügydara­bok nagy száma mellett, nincs elég idő. Most látjuk, hogy ugyanazon törvényszékhez hat bíró neveztetik ki ; azt mondják ugyan, hogy az elfoga­dott uj rendszer mellett kisebb lesz a váltótörvényszék kerülete, ez ugyan igaz, de nem szabad feledni, hogy il­letőségi köre kiterjedettebb, mert a kereskedelmi és csőd­ügyek igen bőven pótolandják a régi terület ügyszámait, és mivel ezen ügyek természetüknél fogva sokkal fonto sabbak és nehezebbek az egyszerű váltókereseteknél; előre látható, hogy a birák teendői nemcsak kevesebbedni, de tetemesen szaporodni és nehezebbedni fognak. Azért őszin­tén megvalljuk, hogy mi bámuljuk a minister ezen bá­torságát, mely szerint 10 -12 ezer forint miatt, a meny­nyiben tudniillik még 4—5 biró kíneveztetése került volna, egy ország hitelét, és egy jó bíróság hírnevét koczkára tenni bátorkodik; azonban sem a kormánynak, sem különösen a kereskedelmi ministernek és az ország­gyűlésnek nem tanácsolnók, hogy egyes embernek ily koczkáztatott experimeotióját elnézze, vagy azt még jóvá is hagyja. A kinevezések második és harmadik sorában a budai és' pesti törvényszéki területek következnek. Mi ugyan nem ismerjük a kinevezetteket kivétel nélkül, de a nagyobb rész legalább név szerint előttünk is ismeretes, valamint isme­retesek ezen birófeágoknál előbb alkalmazásban volt, de most kihagyott tagjai is, itt már azután elmondhatjuk, hogy a minister ezen törvényszékek betöltésénél, nyil­ván az 1869 ik évi IV. törv. czikk 4 §. rendelete el­lenére járt el, tehát nyilvánságosan a tör­vényt sértette meg, a miért felelősséggel tartozik. Ezen törvény ugyanis azt rendeli, hogy a birói állomá­sok betöltésénél a szükséges egyéb képzettség mellett, különösen figyelem fordítandó arra, hogy a kinevezett az illető első folyamodásu törvényszéki kerület kebeléből származzék, már pedig a kinevezettek közt számosakkal találkozunk, a kik nem ezen törvényszéki kerületek ke­beléből származtak; a mennyiben tehát a vidékeken is ilyen esetekkel nagyobb számmal találkozunk, a kinevezések nem felelnek meg azon törvénynek, a melyet az ország­gyűlés a birói hatalom gyakorlásáról épen azért alkotott, hogy a ministeri önkénynek korlátokat szabjon, és min­denkinek jogos igényét a törvény védpaizsa alá he­lyezze. Sőt a mennyiben a középponton oly ügyes és mun­kás egyének is kihagyattak, a kiknek kimaradása ma már átalános részvétet és indignaüot ébreszt, a középponti kineveztetéseket nagy részben elhibázottaknak is nyilvá­níthatjuk. Ezen átalános észrevételeinket be is fejezhetnők, ha azon rendelet nemfigurálna a kormánylapon, a mely a törvényszékeket, a királyi ügyészségeket, és egyéb törvényeket lépteti életbe. E rendeletnek minden pongyolasága mellett legnagyobb érdeme a rövidség, és a rövidség ellen, ha különben az a czélnak meg is felel, ki­fogást tenni szerénytelenség, de ha a rövidség azon hiá­nyosságot tünteti elő, a mely ezen readelet III. czikkében van, akkor az ellen felszólalni kötelességünknek tartjuk. Ezen czikk ugyanis négy rövid sorban azt mondja, „hogy azon törvények, melyek életbeléptetése az első fokú ki­rályi bíróságok rendezéséről szóló törvény hatálybalépté­tól tétettek függővé : 1872. évi január 1-ső napján szinte hatályba lépnek s ez ugyan elég világosan van mondva, de mivel abban azon törvényezikkelyek, a melyek életbe léptetése rendeltetik, nem idéztetnek, attól tartunk, hogy azon kinevezett sok biró közül, a kiket a kormánylap ugyanazon száma közöl, igen számosan lesznek, a kik esztendőre ilyenkor sem fogják tudni, hogy a rendelet mely törvényezikkelyekre hivatkozik; azért már csak azon oknál fogva is, mivelhogy a törvény nemtudásával senki sem védekezhetik, óhajtandó lett volna, hogy mind­azon törvényezikkelyek, a melyek ezen pontban értetnek, hasonló rövidséggel föl is idéztettek volna. Ezt nemcsak a világosság, hanem a nagy közönség iránti tisztelet tekin­tetéből is követelhetjük, mert a törvények nemcsak a birák, hanem a nagy közönség számára is hozatnak, azért szük­séges, hogy valamely törvényt életbe léptető rendeletben mindazon törvények, a melyek hatályba léptettetnek, — akár magára a törvényezikkre, akár pedig annak rubru­mára való hivatkozással fölidéztessenek, és elszámláltas­lanak. Legfőbb itélöszéki döntvény. A verseczi legelő - kiadatási ügyben. Az úrbéri birtok szabályozási perben a birtok (legelő) kiadatását elrendelő első bir. ítélet jogerőre emelkedvén, az ellen emelt ujabb követelések birói figyelembe nem vétethetnek. — Ilyenek alapján — bár urbériségről van szó — ujabb bi­rói nyomozást nem lehet elrendelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom