Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 99. szám

394 folytán nem lenne-e czólsr.erübb és helyesb a perújítást következőkép szabályozni? Az igazolás maradjon s utánna jöjjön : 1-ör A visszahelyezés az elóbbeni állapotba, ós ennek helyt adni kellenék : a) a perrdt. 315. §. a) alatti esetében; b) ha az alapperben hozott sérelmes Ítéletre „alperesi ügyvéd" hibája vagy mulasztá&a nyújtott alkalmat; — c) ha „az alapperbeli alperes" lényegileg a pertárgyra vonatkozó s alapperben nem használt bizonyítékokat hoz fel; d) „Az alapperbeli alperes" ha azt véli, hogy felperesnek vagy másoknak stb. 321. §. Az előbbeni állapotbai visszahelyezés iránti kereset, ha az, az ítélet hozatalának kihirdetése előtt benyujtatik, megakadályozza az ítélet hozatalát, az ítélet után pedig függőben tartja a végrehajtás folyamát. Ezen kereset az előbbi §. a) alatti esetre, az elmulasztott határnaptól, b) alatti esetre az Ítélet kézbesítésétől számítandó fél év — • végre c) és d) alatti esetben azon idő alatt engedtetik, míg a pertárgya a polgári törvények szerint el nem évül. Nincs helye visszahelyezésnek az elóbbeni állapotban stb. 317. §. Ezen perben a visszahelyezési kérdés az alapperben más megvitattatott, avagy eldöntött ügy érdemével együttesen intéztetik el. Az eljárás mint a 330. §-ban. Ezen perorvoslattal visszaélő, s így pervesztes felperes 50 —100 frt az első bíróságnál, 100 — 300 írt a második és 500 frtig a harmadbiróságnál, fokozatos birsággal megbüntettetik. 2-or. Perújításnak van helye : a) ha az alapperben és a visszahelyezés iránti perben, ügyvéd hibája vagy mulasztása nyújtott alkalmat; b) ha az alapperben, vagy a visszahelyezési perben lényegileg a pertárgyra vonatkozó és ezen perekben nem használt bizonyítékok hozatnak fel. c) a perr. 321. §. esetében. Perújítás az előbbi §. a) és b) alatti esetben a hozott ebbeli ítélet kézbesítésétől számítandó fél év — és c) alatti esetben azon idő alatt engedtetik, mig a pertárgya a polg. törvények szerint el nem évül. Nincs helye, mint a 317. §-ban. Perújításnak csak egy izben van helye, de az esetre is, hogy ha az elóbbeni állapotba visszahelyezés iránti per lefolyt, és a perújítást, az alapperbeli, vagy a visszahelyezést az elóbbeni állapotba szorgalmazó, de mindig csak vesztes felperes használhatja stb. így vélném, hogy ezen jogorvoslaton segítve lenne, miután az iménti esetben nem kellene alperesnek az ítélet megejtését bevárni, s az által mind felperes, mind alperesre nézve, az itólet foganatosításánál egyenlő igazság szolgáltatnék ki. Semmitöszéki döntvények. (A Scmmitöszék döntrénykönyréből s teljes tanácsüléséből.) A különböző tárgyakra nézve külön keresettel beadott igényperek a perr. 468. §-a értelmében egy és ugyanazon Ítélet által el nem dönthetők. Ponger Henrik mint felperes — Baranyai József mint foglaltató, Sommer Salamon és Salvandi Manó mint felülzálogolók, és Schmidl Mózes mint végrehajtást szenvedett, alperesek ellen 200 darab vegyes birka iránt — továbbá Baranyai József szinte felperes — ugyanazon fent nevezett alperesek ellen — egy kukoricza góré iránt tulajdoni igénypert indítottak Ny itra megye verbói járás szolgabirája előtt. Az eljáró szol gabiróság 1871. év sept. 19-kéa — 246. s 270. sz. alatt mindkét rendbeli keresetre nézve ugyanazon egy végzésben határozott következőleg : A foglaltató Baranyai J. mint haszonbérbe adó részére 1870. nov. 2. Schmidl Mózes haszonbérlő az JL1^ sz. alatti végzés alapján foganatosított biztosítási végrehajtás alkalmával 37. tétel alatt lefoglalt, a vágujhelyi szolgabirósági kiküldött által pedig Sommer Salamon — mint szinte Salvandi Máno javára felülzálogolt — és Baranyai J. által 246. sz. keresettel tulajdonul igényelt kukoricza góré — a bírói zár alól felmentetik, helyesebben, az igénylő felperes, illetőleg a vágujhelyi prépostság javára kitömegeltetik. — Ugyanezen fenti számú biztosítási jegyzőkönyvben 40 tétel alatt lefoglalt, — illetőleg felülzálogolt és a 2170. sz. keresettel Ponger Henrik felperes által tulajdonilag igényelt 260 darab vegyes birka szinte feloldatván a bírói zár alól, az az igénylő felperes tulajdonába bocsájtatik. Ezen végzés ellen alperes részéró'l felebbezés adatott be — minek folytán az ügy a k i r. Tábla elébe terjesztetett. Ezen feltörvényszék azonban az iratokat 1871. nov. 3. — 37615. sz. átirattal, hivatalból észlelt semm. eset tekintetéből a Semmitőszékhez felterjesztette; tekintve, hogy a per folyamában elhunyt Barauyai J. helyébe nem ennek örökösei, hanem végrendeleti végrehajtói léptek ; tekintve továbbá,hogy e két külön felperes által külön keresettel megindított s a tanúkihallgatásig külön is tárgyalt igényper érdemében azelsó bíróság egy végzéssel határozott, mi a 297. §. 1. 15. pontjai alá eső sem. esetet látszik képezni." A Semmitőszék az eljáró szolgabiró fenti számú végzését a perrend 297. §. 1. pontja alapján, s a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette, s azt mindkét igénypernek önálló elintézésre utasította; „mert a két külön felperes által, nem ugyanazon alperesek ellen, más-más tárgy iránt folyamatba tett igényperükben külön tárgyalási jegyzőkönyvek vétetvén fel, és e felek védvei 8 bizonyítékai sem lévén azonosak — az eljáró bíróság a perrend szabályait lényegesen meg-