Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 98. szám

392 hátra, melyben összes javai élethossziglani haszonélvezetét özvegyére ruházta, — akkép, hogy a hagyatékot csak az képezze, mi az özvegy halála után fennmaradand; — egyszersmind rendelte azt is, hogy : leltározásnak, biztositásnak s egyéb hatósági beavatkozásnak hagyatéki javaira nézve helye ne legyen — és az özvegy halála után a hagyatok felében örökösei Podhorányi Ferdinánd gyermekei legyenek. Azonban Temes megye polgári törvényszékének árvaosztálya f. évi aug. 59. — 9842 és 9887. sz. alatti végzéssel kimondotta : miszerint a hagyatéki javak életfogytiglani élvezete az özvegyet,a hagyatékbani örökösödés pedig fele részben Laczkovits Podhorányi Apollóniát, felében pedig P. Ferdinánd kiskorú gyermekeit illeti, s annál fogva utóbbiak anyja P. Isabella mellé részükre gondnokul Nóvák István kineveztetik, s a hagyaték leltározása eszközlésbe vétetik. Ezen végzés ellen özvegy Podhorányiné, ugy P. Ferdinánd s neje Isabella semm. panaszt adtak be — az első főleg az alapon, mert az örökhagyó végrendeletében a leltározást s hatósági minden beavatkozást eltiltotta; s mert gyám a perr. 575. §. ellenére a rokonok meghallgatása nélkül nem volt kinevezhető, nem főkép Nóvák István, ki a hagyaték adósa s a rokonokkal ellenségeskedésben áll; és a törvényszék oly kiskorú örökösök érdekében lépett fel, kik távol rokonok — s mint ilyenek törvényes osztályrészre igényt nem tarthatnak. Utóbbiak pedig a fenntebbieken kivül azért is, mert a kinevezett segédgyám az árva törvényszék tagja — s mert a gyermekeik neveztetvén örökösöknek a segédgyámság felesleges, de törvényellenes is, mert a szülők rendelkezési joga gyermekeik felett nem korlátolható. A Semmitőszék a semm. panaszoknak helytadva, a megtámadott végzést minden következményeivel a 297. §. 22. p. alapján megsemmisítette; „mert a perr. 560. §. szerint a bíróság tartozik ugyan oly esetekbeu is hivatalból fellépni, hol az örökösök közt kiskorúak vaunak s ekkor az 568.§. értelmében a hivatalbóli leltározásnak is helye van; „a törvény idézett §§ ai azonban jelen esetre nem alkalmazhatók, mivel törvényes köteles részt követelhető örökösök nem létében az örökhagyó P. József végrendeletében nejét minden vagyonának háborithatlen élvezésében meghagyván, kijelentette, hogy a hatóságok, vagy örökség követelők által, leltározással, biztosítással, vagy bármi más intézkedéssel ne háborgattassék, hanem az örökhagyó összes vagyonát minden felelősség és számadás kötelezettsége nélkül élte fogytáig kezelvén, ennek kezelésében s élvezésében, habár hátrahagyott vagyona fogyna is, az özvegyet háborgatni ne lehessen. „E szerint tehát a mint a szabályszerüleg kihirdetett és észrevétel nélkül elfogadott végrendelet 2. pontja is megszabja, az örökhagyónak összes vagyona csak az özvegy holta után jöhetvén osztály alá, az abban megnevezett Podhorányi Apollónia férjezett Laczkovits Jánosnénak és P. Ferdinánd törvényes gyermekeinek öröksége is csak akkor nyilik meg; — s igy jelenleg oly kiskorú örökösök, kiknek részére osztály eszközöltethetnék, vagy köteles rész biztosításának helye lenne, nem létezvén, mig az örökhagyó özvegye él, sem az örökösök, sem a végrendelet 3-ik pontjában elősorolt hagyományosok érdekében örökösödési eljárás utján leltározni, annál kevésbé hivatalból fellépni nem lehet; „m e r t továbbá az örökhagyónak abbeli rendelkezése, hogy P. Ferdinánd kiskorú gyermekeinek neveléséről, és a tőle örökölt vagyonuk kezeléséről apjuk életében is anyjuk s a gyámhatóság által kinevezendő gondnok gondoskodjék, — minthogy az örökhagyó az apát, a természet s törvény szerinti gyámságtól különben is csak az esetre foszthatná meg, ha a kiskorú gyermekek az örökségi vagyonban részeltetnek; — jelen esetben pedig a mint a végrendelet 2-ik pontja utolsó tételében határozottan kijelentetett, hogy az örökösödés és az érintett pontban foglalt intézkedés csak az örökség megnyíltával — vagyis az örökhagyó özvegyének elhaltával léphet életbe; — az eljáró bíróság tehát a törvényes szülők hatalma alatt álló kiskorú gyermekek neveltetése tekintetében is Nóvák István gondnokot a végrendelet alapján idő előtt nevezte ki." (1871. nov. 24. - 13600. sz. a.) Szoros értelemben vett telekkönyvi ügyeket (telekhr. II. R.) illető határozatok ellen közbevetett semm. panaszok — eltekintve állóig hogy önállólag vagy folyamodványnyal együtt nyújtattak-e be, további eljárás végett a kir. itélő táblához átteendők; a legf. Ítélőszék ily ügyekben hozott végérvényes határozatai elleni sem. panaszok pedig rendelvényileg visszautasitandók. Petrovics Péter és társai ellen Bács megye telek k. törvényszékéhez kérvény adatott aziránt, hogy ingatlanjaira, 100,000 írt erejéig előjegyzés rendeltessék. A telekk. törvényszék az előjegyzést elrendelte s ezen végzés ellen Petrovits semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azon határozatot hozta : hogy az ügyiratok az Átmeneti ministeri rendelet XIX. ezikkének 2-ik pontja alapján további eljárás végett a pesti kir. ítélő táblához átteendók." (1871. nov. 30. — 13747. sz. a. Teljes tanácsülésben.) Halálozás. Rolfy Rezső pesti ügyvéd élte 52. évében deozember elején. Csődök. Leitersdorfer Fülöp szolnoki keresk. e. Hevesmegye szolnoki tazékénél, bejei. 1872. január 8—10. perügy. Nagy Gyula. — Felelői izerkesztö él kiadó-tnlajdonoi SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.