Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 94. szám

375 Az így szabályszerüleg letárgyalt perben Nyitra megye törvényszéke 1869-ik évi december 31-kén 8408-ik szám alatt következő Ítéletet hozott: „Felperes kereseti kérelmével elutasittatik, és köte­les 15 nap lefolytában különbeni végrehajtás terhe alatt az egész Ítéleti illetéken felül alperesi ügyvéd képviseleti dijával együtt 97 frt 41 krra mérsékelt perköltséget al­peresnek lefizetni, felperesi ügyvédnek saját ügyfele irá­nyában 70 frt 59 kr képviseleti dij állapittatik meg. Indokolás. Felperest el kellett utasítani keresetével, mert néhai férje 1. szám alatti végrendeletét saját cselekedetei által jóvá hagyván, az abban foglalt intézkedésekben felperes megnyugodott, és sem a végrendelet kihirdetésekor, sem a leltár felvétele, valamint a végrendelet végrehajtása al­kalmával a végrendeletnek felperes ellent nem mon­dott. — (Folyt, köv.) .*tt;;:mtitőszék.i döntvények. (A Scmmitőszék döntvénykönyvéből kiírva ) A pénzügyi közegek állal ingatlanokra foganatosítandó végrehajtásnál felmerülő igénykeresetek a polgári bíróságok il­letősége alá tartoznak sz. Elnöki ür). Az erre vonatkozó jogesetet és setnmitőszéki határo­zatot lapunk f. évi 79 ik számában közlöttük. Szőlőbirtokos ellen bérlet lejárta czimén való kimozdilás iránt az 1868 : 29. t. cz. 32. §-ban kitett egy évi határidő lejárta után indítandó keresel a megválthatás kérdésére nézve rendes dologi bíróság illetősége alá tartozik. Lapunk f. évi —, számában részletesen közöltük azon jogesetet, mely ezen döntvény teljes tanácsülésben való kimondására s megalapítására alkalmat szolgáltatott. Az eskületételre való jelentkezés haláridejének elmulasztása miatt igazolásnak helye van. Back Sámuel — Krajcsek József ellen Pest józsefvá­rosi egyes t.írósága előtt 98 fi t és járulékai erejéig som­más úton pert indított, melyben alperesnek a póteskü megítéltetett. Az eskütételre azonban a jelent­kezést elmulasztván, f év aug. 9-én igazolási ké­relmet adott be. Ezt az egyes bíróság f. év aug. 14. 9341. szám végzéssel visszautasította, azon indokolással, mert a perr. 306. §. szerint igazolási kérelemnek csak azon esetben van helye, ha a fél az eskü letételre kii űzött határnapot el nem háríthatott akadály miatt elmulasz­totta, alperes pedig az eskütételrei készségét mulasztotta el — mely esetben törvény szerint igazolási kérelemnek nincs helye. Ezen végzés ellen alperes se mm. panaszt adott be, mert a perr. 308. 309. §§. szerint az igazolási kérelemre tárgyalás lett volna kitűzendő és hivatalból való visszautasításnak nem lett volna helye; és mert a 306. §-ra való hivatkozás itt helytelen, miután a perrend­ben az eskütételre való jelentkezés határideje sehol sincs mint oly zárhatáridó kijelölve, melynek elmulasztását igazolni nem lehetne. A Semmitőszék a fentebbi keletű és számú első bír. végzést megsemmisítette és azt utasította az igazolási kérelemnek a perr. 308. §. szerinti elintézésére ; „mert az igazolásnak czélja átaljában valamely jogcselekménynek elhárithatlan akadály miatti elmulasz­tásából származó joghátránynak orvoslása levén, — a perrend 306. §-nak a törvény szelleméből következtetve azon magyarázatot, hogy az eskü letételrei jelentkezésnek mulasztása igazolható nem volna, adni annál kevésbé le­het, miután az idézett §. szerint is az esetben, ha az eskü letételének határnapja elmulasztatik, igazolásnak helye van, az eskürei jelentkezésre a perrend. 239. §-ban kitű­zött 15 napi határidő pedig a törvény által záros határ­időnek ki nem mondatott — minélfogva az e. bir. végzés a perr. 297. §. 17. p. alapján megsemmisítendő és az el­járó bíróság az igazolási kérelem folytán szabályszerű to­vábbi intézkedésre utasítandó volt." (1871. nov. 9. — 10955. sz. a. Házassági perekben, melyekben az e/járás a perrend 36. §. utolsó kikezdéséhez képest nem a perrend szabályai, hanem az emiitelt szakaszban fenntartott törvények s törvényes gya­korlat szerint folyik, még azon esetben is, ha a házassági elvá­lásból felmerülhető vagyoni követelések kérdésével együttesen tárgyaltának s döntetlek el, — a hozóit határozatok ellen egyedül az eddig használt, s a fokozatos felebbviteli bírósághoz intézendő jogorvoslatnak van helye; — s a Semmilöszéknek a perrendtartáson alapuló hatásköre, kivéve az illetékesség kér­dését — az ily határozatoknak a vagyoni kérdésekről intézkedő részére sem terjed ki. Ha az nban a vagyoni kérdésekre kiterjedő keresetek a perrend szabályai szerint önállólag és elkülönilve tárgyaltai­nak, magától érlhelőleg a perrend szabályai a jogorvoslatok tekintetében is alkalmazandók. Katona Sára — férje ifj. Katona IVlárton ellen a JászKún kerületi törvényszék előtt váló­pert indított, melyben a tszék f. évi aug. 8. — 207. sz. a. kelt végzéssel a házas felekpt 3 hónapra ágy-asztaltól elválasztván, a házasságukból született gyermekeket a válóper lefolytáig, felperesnőnél hagyatni rendelte, s al­perest a gyermekek tartására évenkint 100 forint fizeté­sére és 4 köböl buza kiszolgáltatására kötelezte. Alperes a tszéki végzés ellen f. év sept. 9. sem­miségi panaszt adott be a perr. 297. §. 1. és 11. p. alapján; mert jelen ügyben a tszék fentebbi végzésével hivatalból intézkedett s oly tárgy felett határozott, mely a per tárgyául nem szolgált, raidönaz ágy-asztaltóli külön választás kimondásán kivül, már a gyermekek tartása és kinél hagyatása iránti kérdésbe is belebocsátkozott a nélkül, hogy ezen kérdés megvitatására alkalom nyújta­tott volna. A Semmitőszék következő határozatot hozott: A tszék f. év sept. 16 kelt jelentésével felterjesztett ügyiratok — 94*

Next

/
Oldalképek
Tartalom