Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 89. szám

354 Legfőbb itélőszéki döntvény. Blaháné ügyében. A szerződés megszegése esetére csak kötbér költetvén ki, a jogsértett fél csak is ezen kötbér megfizetésének, s nem a szerződés betöltésének is — követelésére jogosult. A szerződő feleken s igy szerződésen kivül álló harmadik személy — nem kötelezett s meg nem támadható, habár miatta s előnyére történt is a szerződésszegés. Jelen év tavasza óta a nagy Debreczent és vidékét, az oly hősies, nagy vitézségü alföldet, bizonyos esemény rend kivüli lázas forrongásban tartotta. E mellett — mondhatnók — conticuere omnes! — minden más hang elnémult, minden más érdek elfojtatott. E mellett Hohenwarth nagy mérvű cseh műveletei — akkor kezdetlegesek — észre sem vétettek; a franczia köztársaság dicsó regenatiójára figyelem is alig fordittatott; de sőt még Horváth Boldizsár leköszönése is alig vétetett tudomásul. — Azóta az oly munkás debreczeni ügyvédegylet dolgozatai jóformán megszűntek; de sőt még a pesti — némelyek képzelgésében európai tudományos tényezőként szereplő — jogászgyülésre való előkészítő munkálatokról is megfeledkeztek!! —• Az alföldről e hónapok alatt ez ügyben Pestre irányzott telegrammok majdnem oly tömegesek voltak, mint azok, melyek a birósági kinevezések előpostáiul szolgáltak. — Azt mondják, a fővárosba ez érdekben a felsőbb bíróságokhoz, sőt gr. Andrásyhoz is járatott küldöttségek versenyeztek azon megszámlálhat!mokkái, melyek szegény Bittó termeit ostromolták. Ezen nagy (magyar) világ renditő esemény Blaháné — debreczeni énekesnő — ügye volt. Ezen bájos nagykedveltségü nő a debreczeni színházhoz szerződtetve volt f. évi aug. végéig; s ezen szerződés lejárta előtt jóval— kiterjesztetett 1872. év september haváig. Időközben azonban hire terjedt, hogy a kedves énekesnő báró Orczy hálójába került s a pesti nemzeti színház részére szerződtetett is — és pedig még a jelea év folyamára, — mit megerősíteni látszott az is, hogy Blaháné a debreczeni intendáushoz megbízottja által íratott leveleiben szerződérét felmondotta, s ehhez ragaszkodott is. Ez az, mi Alföldünk lá'.as ingerültségét idézte elő — ez, mi minden más eseményt háttérbe szorított. Nem tudtak azonban okosabbat kigondolni, mint azt, hogy Blaháné per utján bíróságilag kényszeritessék a debreczeni színpadon való megmaradásra. És ez okból Kiss Sándor a debreczeni szinház intendánsa a kötött debreczeni szerződés betöltése, és az azzal ellenkező pesti szerződés megsemmisítése végett — Blaháné ellen, ki akkor még tényleg Debreczenben énekelt, — és báró Orczy Bódog pesti intendáns ellen, ki a debreczeni színházi szerződésekben semmi részt sem vett — Debreczen sommás bíróságánál keresetet inditott. Ezen keresetlevél, mely az ügy bővebb felderítésére is szolgálhat, következőleg szól: „Blaha Jánosné, Kölesi (Reindl) Luiza asszony, mint opera, operetté, vaudeville és népszínmű énekesnő lekötelezte magát és művészetét a debreczeni szinház részére az A. alatti szerződés szerint — mely 1869. február 17kén köttetett, — 1869. sept. 16-tól 1871. aug. 31-ig; továbbá a B. alatti szerződés szerint — mely 1870. mart. 3-án köttetett —, folytatólag 1871. sept. hónaptól 1872. aug. 31-éig terjedő három évre. E lekötelezés daczára Blaháné asszony a C. alatti megbízottja Balogh Rezső ur által f. évi január 6-kán a D. alatti nyilatkozatot intézte hozzám, melyben kijelenti, hogy a B. alatti szerződést felbontja, bizonyos felmerült viszonyok miatt, valódilag pedig azon indokból és azon czélzattal, miszerint a pesti nemzeti szinház intendánsával, báró Orczy Bódog úrral már megkötött szerződés szerint a f. 1871. május 1-től kezdve a czimzett intézethez elszegődött. Minthogy pedig a szerződések egyoldalulag önkényesen fel nem bonthatók, s nekem az ily szerződéssz egésből eredhető károktól a vezetésem alatt álló intéze *et megóvni kötelességem, ennélfogva én nemcsak azon C. és U. alatti felmondást határozottan visszautasítottam, de a nemzeti szinház intendánsát, báró Orczy Bódog urat is a köztem és Blaháné asszony közt fenálló A. és B. alatti szerződésekről értesítettem, de siker nélkül, mivel Blaháné asszony ama felmondási nyilatkozata mellett továbbra is megmaradt, báró Orczy Bódog ur pedig az én A. és B. alatti szerződéseim ellenére is a maga utóbb keletkezett szerződésének foganatot követel. Melynélfogva az 1486: 17.— 1492: 38. és több hazai törvényeink alapján és a decio 9-na ad implem. contract. által is kifejezett jogelv nyomán E. alatt vallott ügyvédem által folyamodom a tekintetes bírósághoz, mint az A. ós B. alatti szerződések 14-ik pontjai s a törv. rendtartás 32 §-a szerint illetékes bírói hatósághoz, méltóztassék Blaha Jánosné, szül. Kölesi vagy Reindl Luiza asszonyt helyben h. szolga által, és méltóságos báró Orczy Bódog urat, mint a pesti nemzeti szinház intendánsát Pest város törvényszéke utján sommás szóbeli perbe bírósága elé idézni s a tárgyalás befejezése után itéletileg kimondani, hogy Blaháné Kölesi Luiza asszony D. alatti felmondási, illetőleg szerződés felbontási nyilatkozata törvénytelen, hogy Blaháné Kölesi Luiza asszony az A. és B. alatti szerződéseket 1872 aug. 31-ig terjedőleg a debreczeni állandó szinház irányában annyiszor, amenynyiszer elrendelendő végrehajtás terhe alatt betölteni tartozik; végre hogy ezen szerződések tárgya felett méltóságos báró Orczy Bódog ur és Blaháné Kölesi Luiza asszony közt utóbb keletkezett s ezen alperesek által elismert és érvényesnek követelt szerződés, melynek erejénél fogva Blaháné asszony amaz A. és B. alatti szerződések megszegésével, azok lejárta előtt a pesti nemzeti színházhoz szegődni s belépni tartoznék, — ezen A. és B. alatti szerződések irányában érvénytelen s ezeknek sérelmére nem szolgálhat, végre hogy alperesek a felszámítandó perköltségeimet megfizetni 8 nap alatt egyetemlegesen kötelesek legyenek." A tárgyalás f. évi april 6-kára tűzetvén ki, ekkor első r. alperes különösen a B. szerződés 10. pontjára hivatkozik, melyben az áll : „hogy az, ki a szerződést megszegi, köteles 1000 frt vinculumot fizetni." Felperes tehát többet nem követelhet és alperes kész azt lefizetni, mivel a szerződóst megszegi. — Másodrendű alperes a bírói illetőséget kifogásolja, mert ő kérdéses szerződési viszonyon egészen kivül áll. Felperes azt vitatja, hogy a perr. 32. §-ként több alperes személyi bírósága közt jog;i vau választani. Másdrendü alperes itt kötelezettségben áll, mert alperesek