Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 86. szám

344 helyzetben, hogy magát törvény előtt képviseltethesse,és mert az 1836—1848. évi úrbéri alaki törvények 1861ben ismét visszaállíttattak — kéri, hogy azon községre nézve a tagosítás keresztülvihetósége is kimondattassék. Az alispáni biróság 1863. május 22. 563. sz. a. ezen kérelmet visszautasította; miután folyamodó Jedlin kában az úrbéri rendezési s összesítési pert a törvényes idő' alatt meg nem indította, s az most az úrbéri pátens 26. §-ként csak mind a két lel kérelmére rendeltethetik el és pedig annál inkább, mert az 1860. jul. 2Q-ki jkönyv szerint csak az úrbéri legelő s erdő elkülönítésébe egyezett meg bíróilag s e tekintetben az előmunkálatok felvétele elrendeltetik. (Folyt, köv.) Seimiiitöszékl döntvények. A kérései kijavítása csak perben átló felek közt s nem egy harmadik személt/ irányában is engedtetik meg, hubár a peres felek a kijavilhalás iránt egymással megegyeztek is. Ily harmadik személy irányában csak a kereset visszavételének vagy perletételnek lehel helye. Dúzs Zsombori Borbála, Dúzs Gergely özvegye — Báthory István, mint a Dúzs Gergely hagyatékára kinevezett ügygondnok ellen Nagy-Körös város törvényszéke előtt bizonyos közszerzeményi javak kiadatása iránt pert indított, melyben tárgyalás rendeltetvén, alperes ellenbeszédét beadta. Felperes azonban több rendbeli halasztás után tartott tárgyalásra sem hozta el válaszát, hanem e helyett mindkét fél megjelenvén a pertárban, egyezséget mutattak fel aziránt, hogy felperes keresetlevelét kijavíthassa, s azt alperes helyett a kinevezendő hagyatéki gondnok ellen intézhesse, miután a most beperlett Báthory J. nem a hagyaték, hanem csak a hátramaradt kiskorúak gondnoka. Ezen egyezség jegyzőkönyvbe vétetett s helybenhagyás végett a tszékhez beterjesztetett. A tszék f. évi jul. 25. — 3146. sz. végzésével a helybenhagyást megtagadta a kijavítás iránt, miután ezen szabályellenes eljárás a perr. 68. §. rendeletével ellenkezik. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mert a 68. § a kereset kijavítását az ellenirat beadása után csak akkor nem engedi meg, ha abba alperes bele nem egyezik, mi itt nem forog lenn; mert különben a kijavítás sem a hagyatéknak, sem alperesnek nem okoz jogsérelmet. A Semmitószék azt elvette; „mert a kereset kijavitása a perr. 68. § ként csak ugyanazon felek közt engedhető meg, kik között folyamatban van; ellenben ha felperes azt hiszi, hogy keresetét nem a perbe idézett alperes, hanem egy harmadik személy ellen kellett volna intéznie, — ez esetben nem a kereset kijavításának, hanem a 69. s 70. §§. szerint vagy a kereset visszavételének, vagy a per letételének lehet csak helye; azért a városi törvényszék, midőn a kereset kijavitása iránt oly czélból létrejött egyességet, hogy a Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 Irt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. keresetet felperes egy harmadik személy ellen intézze, ki azon egyességhez nem is járult, el nem fogadta — alaki törvénysértést nem követett el." (1871. okt. 12. — 11359. sz. a.) A birói intések perbeli birói határozat tárgyát nem képezhetik. A szabálytalanul elhatározott birói megintés oly cselekmény, mely ellen van helye semmiségi panasznak. Birsa Péter görög kath.1 lelkész — Móga Jeromos mint a görög egyház gondnoka ellen visszahelyezési pert folytatván, ebben alperes mint pervesztes fél 20 frt perköltségben lett elmarasztalva, mi legfőbb itélőszékileg is helybenhagyatott. Alperes ezt ki nem fizetvén, ellene végrehajtás rendeltetett, denejeMóga Neubauer Josefaigényt jelentett be a lefoglalt ingóságokra,s keresetét a lefoglaltató s végrehajtást szenvedő mint 1-s-ő és 2-od r. alperes ellen intézte. Tárgyaláskor 1-ső r. alperes felhozta, hogy 2-od r. alperes püspökétől azon költség fedezésére 20 frtot kapott s felvett — mit az el is ismert, azt adván hozzá, hogy azt ki is akarta 1-ső rendű alperesnek fizetni, de az még 13 frt további költséget igényelvén, — azt el nem fogadta. Az igénykereset tárgyalása s tanú kihallgatás után 1-ső alperes kérte a biróság által 2-od alperest megintetni, hogy a kérdéses 20 frtot letéteményezze birói kezekbe vagy végrehajtó részére. Az eljáró szolgabírói biróság f. évi aug. 11. — 358. sz. ítéletében az igénykereset felett határozatot hozott, melyben egyszersmind 2 od rendű alperest bíróilag megintette, hogy a püspöktől a megítélt költségek fedezésére átvett 20 frtot birói kezekbe letéteményezze. Az Ítélet ezen utóbbi része e 11 en 2-od alperes sem. panaszt adott be, lényegesen azért, mivel a kérdéses 20 frt jelen per tárgyát nem képezi, az lefoglalva még nem volt s az még mindig a beküldő püspök tulajdonát képezi, melylyel csak annak meghagyása szerint rendelkezhetik. A Semmitószék annak helytadván, a megtámadott ítélet — helyesebben végzésnek azon részét, melynél fogva másod alperes a görög püspök által beküldött 20 frtnak a biróság kezéhez vagy a végrehajtató részére leendő letéteményezésére megintetett — megsemmisítette. „mert a birói intések c-ak önállólag szorgalmazhatók s rendelhetők el, de a perbeli határozat tárgyát nem képezhetik ; s igy a biróság a 297. §. 1. pontjába ütköző semmiséget követett el, midőn 2 od rendű alperest a beküldött 20 frtnak letéteményezésére, az igényperben hozott határozat szövegében intette meg.* (1871. okt. 10. — 11699. sz. a,) Felelős szerkesztő' és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.