Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 83. szám

Pest, tótti. kedden október 24. 83, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Legfelsőbb itéló'széki határozat. — Semmitősz. döntv. — Ministeri rendelet. Legfőbb itélöszéki határozat. A báró Stojanovics—Klein perben. (Folytatás s vége.) Az elsó birósági törvényszék elébb már közlött Ítéletének indokolása köv«tkezó : „Eltekintve attól, hogy felperes azon tárgyakra nézve, a melyeket ő a 7. sz. alatti szerződéssel, és azokhoz fűzött leltárral állítólag Habermayer Gusztáv Pálnak 1863. évi april 6-tól kezdve 1865-ik évi april hó 5 ik napjáig évenkint fizetendő 1000 írtért bérbe átadott, alperes ellen legkisebb roszhisznmüséget be nem bizonyított, — és eltekintve attól, hogy felperes alperesnek tagadásai ellenében kellően azt sein győzte be, miszerint az átadott tárgyak ugyanazonosok azokkal, melyek 1864. évi jul. hó 26-án alperesnek a Habermaierék által átadattak, és végtére eltekintve attól is, hogy a kizárólag felperes és Habermaierék közt létrejött, 7. sz. alatti szerződésből felperes által vont következmények alperes, mint a kötelezettségben nem foglalt harmadik személy hátrányára ki nem magyarázhatók; felperes az ellenbeszédben alperes által B. alatt felhozott adásvevési szerződésnél fogva, mely szerint alperes atyja, néhai báró Stojanovics János a Józsefkülvárosi házat Habermayer testvéreknek 1862. évi aug. hó 5. 26000 frt o. ért. azon világos kikötéssel eladta, hogy nevezett vevők az átvállalt 10,500 forint adósságok után a fennmaradt 15,000 forint vételár hátralékot 1864dik évi május hó 1 jén alperes atyjának, vagy örököseinek vagy engedményesseinek lefizetni kötelesek ; — ellenkező esetben pedig a megvett házat mindennemű időközbeni beépitésekkel és javításokkal visszaadni tartozzanak; és az ezen adásvevési szerződésben kikötött feltételek meg nem tartása miatt utóbb, vagyis 1864. évi jul. hó 26-án a Habermayerékkel jóhiszemüleg és jogszerüleg kötött birói egyesség alapjáa elutasítandó volt, mert ezen előzmények tanúsága szerint a Habermayer testvérek mint vevők alperes előbbi emeletes lakházát és magtárát a B. alatti adásvevési szerződés erejénél fogva minőségéből kivetkőztetve átalakították, mi felperes részéről nem tagadtatik, és mi által a József külvárosi 26. s/. alatti házba beépitett mügózmalom és tartozéka ingatlan természetűvé vált, azaz az ingatlan egész állagával összeforrt, oly anynyira, hogy a tartozékot már most az állagnak sérelme nélkül elkülöníteni nem lehet: „de ezeken kivül arra nézve is, hogy a B. alatti szerződés nem bérleti, hanem adásvevési szerződés, és hogy Habermayerék nem mint bérlők, hanem mint tulajdonosok a József külvárosi 26-ik számú házba a beépitkezéseket elővették, világos bizonyítékul szolgál az 1864. évi jul. 26-án kötött birói egyességen kivül, melynek j alapján a 26. sz. a. József-külvárosi házzal a beleépített | mügőzmalom minden tartozékaival együtt alperes valóságos és tettleges birtokába átadatott, még ama körül meny is, hogy a B. alattiban mindazon kivántatóságok ben foglaltatnak, melyek a tulajdon megszerzésére előírva vannak, és mivel az abban a vételár fizetésének teljesítéséig kikötött esztendőnkénti 2000 frt összeg fizetéséből nem ama körülmények fenállása, hanem inkább az átadott tárgy után járó haszonvételnek illetménye jog és méltányosság szerint következtethető. Mindezeknél fogva stb. (1868. nov. 14. — 2457. sz.) Az első birósági imént közlött ítéletelleu felperes felebbezést adott be. A kir. tábla 1869. febr. 18-kán 28946. sz. alatt az első bir. ítéletet helyben hagyta, következő indokolással: Néhai b. Stojanovits János alperes atyja és Habermaier testvérek közt 1862. aug. 5-én kelt B. szerződés szerint Habermaier testvérek mint vevők a szerződésfeltételeinek meg nem tartása esetére,alperesnek okozott károkért,minden a 26. számú háznál általuk eszközlött építkezéseket s egyéb házhoz hozott ingóságokat, minden azokra tehető igény kizárásával lekötvén, s mindamellett felperes azt, hogy az érintett házhoz H. testvérek által hozott miimalom felszerelvény az ő tulajdonát képezi, alperes atyjának a mümalom felálli'ásakor bejelenteni elmulasztván, — a H. testvérek s felperes közt alperes atyjának közbejötte nélkül létrejött magánegyességek pedig alperes hátrányára nem szolgálhatván, — ezekből folyólag, miután H. testvérek a ház iránt kötött B. adásvevési szerződésnek eleget nem tettek, s e miatt alperes házánál levő mümalom, ennek az ó házába lett beépítésénél és a beépitkezésekre eleve megkötött B. szerződésnél fogva alperes tulajdonává vált, és az alperesnek •/. alatti birói egyezség következtében 2. 3. '/. szerint bíróilag át is adatott — mindezek ellenére felperes az alperes házába beépitett mümalom tulajdonát nem igényelhetvén, — ezen okokból az e. b. ítélet helybenhagyatik. Ez ellen felperes ismét felebbezett következők alapján. A B. alatti szerződés és bármiféle más szerződés magában tulajdoni jogot nem ád, hanem csak jogot a tulajdonhoz; a tulajdon maga az ingatlanoknál telekk. be kebelezés, — ingóknál pedig csak tettleges átadás által szerezhető. Megjegyezvén, hogyha egy és ugyanazon ingó vagyon kettőnek adatik el, az oszt. polg. tkönyv szerint a korábbi átadás, — hazai törvényeink szerint a korábbi eladás határozza meg a szerződés érvényét és elsőbbségét, — Ha már most tekintetbe vétetik, hogy a | alatt becsatolt vételi szerződés 1862. apr. 6-kán — ellenben alperesé B. szerint csak 1862. aug. 5-kén kelt; — továbbá hogy ezen malom s annak minden alkatrésze 83