Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 73. szám

291 az időközben ref. vallásra tért felperes által házassági | kötelék végfelbontása iránt inditott, jelen perben az 1868. 48. t. cz. szabványai mellőztessenek, elégséges okul nem szolgálhatván; „miután az érintett törvény 1. §. szerint vegyes házassági váló perek — mennyiben a házassági kötelék érvényességét, és az ideigl. elválást, vagy végképeni felbontást tárgyazzák, alperes illetékes bíróságánál megiuditandók, s miután a r. kath. alperesnő bíróságául jelen végfelbontásra irányzott keresetnél a 22. §. szerint az egyházi tszék tartandó — a tszék mint polgári bíróság a keresetet a 8. §-ra tekintettel el sem fogadhatta volna, hanem az 51. §. érielmében tartozott volna azt hivatalból visszautasítani." (1871. apr. 14 — 38S2. sz. a.) Az elhunytnak ismeretlen örökösei ellen intéztetvén a kereset, az ily egyénileg tudva nem levő tehát egészen ismeretlen örökösök megidéztetése kinevezendő gondnok által eszközlendö. Ez esetben a 268. §. a) pont rendelete a helyhatósági bizonyítvány általi igazolásra nézve nem alkalmazható, itt nem levén szó egyénileg ismert, de ismeretlen tartózkodásu egyénekről. Herzberg Karolina — néhai Szvetenay Márton ismeretlen örökösei ellen 6000 frt s járulékai iránt Pest város törvényszékéhez keresetet adott be, melyet azonban a törvényszék folyó évi jun. 27-én 27766. számú végzésével visszautasította következő" indokolással : „tekintve, hogy a perr. 64. §. értelmében felperes kötelessége keresetlevelében alperes nevét, polgári állását és lakhelyét kitüntetni; gondnok rendelésnek pedig csak a 268. §-ban elősorolt, de itt fenn nem forgó esetekben van helye. Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adott be; mert az egyénileg tudva nem levő, tehát egé szen ismeretlen örökösei néhai Szvetenay Mártonnak pereitettek be felperes által. Ezek tartózkodási helyére nézve pedig a perr. 268. §. a) pontjában előirt helyhatósági bizonyitványnyal való igazolás nem alkalmazható, mert a perr. 268. §. a) pontja azon esetre rendeli el a helyhatósági bizonyitványnyal való igazolást, midőn valamely egyénileg ismert alperesnek tartózkodási helye fel nem fedezhető— mint ez a Semmitőszék 1870. jul. 7. 5917. sz. határozatában is megalapittatott. A Semmitőszék a neheztelt végzést a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy az alperes ismeretlen örökösei részére gondnokot rendelvén, szabályszerűen járjon el; „mert felperes a perr. 64. §-sa kívánalmainak eleget tett azáltal, hogy néhai Szvetenay Márton volt pesti lakos ismeretlen örököseit alperesként kijelölte, az egyé nileg tudva nem lévő s ekkép egészen ismeretlen örökösök megidéztetése kinevezendő gondnok által tehát a perr. 268. §.a. pontja értelmében mellőzhető nem volt; — miután az a. pont a helyhatósági bizonyítvánnyal való igazolást azon esetben rendeli el, midőn valamely egyénileg ismert alperes tartózkodási helye fel nem fedezhető." (1871 aug. 29. — 9776. sz. a ) Az épületi kár megtérítésére irányzott keresel kiterjedtnek veendő azon javításokra is, melyek a szakértői szemit: folytán szükségeseknek nyilvúnitattak. A birói ítélet tehát a kereseti kételmen túl nem terjes ikedetl,ha a kár követelés elutasításával a keresetlevélben egyenesen nem kért javítások megítéltetlek. Rés Józsefné — Spitzhuber János ellen Szatmár megye nagy-károlyi tszéke előtt 775 for. s jár. iránt pert inditott azon alapon, mert alperes az építésre átválalt házat oly hanyagul s oly rosz anyagokból állította fel, mi kép ezáltal tetemes kárt szenvedett, s a melyet a fentebbi Összegben állit elő s keresetében ezen kár megtérittetését kéri. A megyei tszék 1871. jun. 6 án 933. sz. a. kelt ítéletével felperest a kereseti 775 for. kár követeléstől elmozdította, azonban az épület szükségessé vált kijavítása költségei fejében a szakértők által szemle utján megalapított 45 for. kijavítási költség megtérítésében alperest elmarasztalta és saját ügyvéde részére 60 ft. díj fizetésére kutelezte. Ezen ítélet ellen alperes sem. panaszt adott be, melyben azt fejtegeti: hogy a tszék a kereset jogalapját megváltoztatta, raidón felperest a kereseti 7 75 for. kárköveteléstől elmozdította s ennek daczára még is alperest a keresetben s válasziratban nem is érintett uj jogalapon 45 for. épület javítási költségben elmarasztalta; holott ha felperes keresetétől elmozditatott, részére épületjavitási költséget sem lehetett m^galapittani. Es igy a tszek még azon szabálytalanságba is esett, mikép a kereseti kérelmen tul terjeszkedve a perbe nem vont s nem kérelmezett összeget megítélte. — És minthogy felperes keresetétől elmozditatott, mint pervesztes a perköltségekben is elmarasztalandó lett volna. A Semmitőszék azt elvetette „mert felperes keresetét azon kár megtérítésére irányozván, mely házának hanyag és rosz anyagokbóli építése által okoztatott — a kereset azon javításokra is kiterjed, melyeket a szakértők a szemle jegyzőkönyv szerint, szükségeseknek kijelöltek. Az eljáró tszék tehát az által, hogy a szakértők által kijelölt javítási költségeket megítélte, a kereseti kérelmen túl nem terjeszkedett s a perr. 297 §. 10. 11. pontjai alá esó semmiséget el nem követett." (1871. aug. 22. — 9594. sz. a.) A konoksági bírság kiszabása ellen nincs helye semmiségi panasznak. Konoksági bírság alá tartozó két egyenlő ítélet elleni felebbezés esete forog fenn akkor is, ha a másod bíróság helybenhagyó ítélete a vesztes fél előnyére a perköltségekel megszüntette. Bodek Móricz — Hradeczky János ellen Pest város egyes bírósága előtt 50 for. kötbér iránt sommás pert inditott — melyben az egyes bíróság 1870 decz. 2-kai 15255. sz. ítélettel alperest az 50 for. közbér s 8 for. perköltség fizetésében elmarasztalta; a pesti kir. tábla pedig ezen Ítéletet 1871. évi febr. 7-én 37537. sz. a. helyben hagyta, de a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. — Alperes ezen két egybehangzó ítélet ellen tovább is felebbezéssel élt — minek folytán A legfőbb ítélőszék 1871 május 2.3092. sz. a. táblai Ítéletet helybenhagyta, — egyszersmind alperest mint konok perlekedőt 10 for. birságban elmarasztalta „miután alperes daczára annak, hogy a kir. tábla által a perköltségek tQ.rhe alól felmentetett, az ügv érdemében 73*