Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 70. szám

280 heztelt Ítéletet a prr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s az elsó bíróságot a kereset folytatólagos tárgyalása vé­gett ujabb haláridő kitűzésére utasította. „mert alperes a tárgyalásra meghatalmazottat küldvén, habár ezen meghatalmazott,mint önképviseletre nem jogositott a 88. §. szerint megbízotti minőségben el nem járhatott, alperes mégis a meghatalmazás hiányos­sága indokából meg nem jelentnek tekinthető nem volt, — hanem figyelemmel a perr. 86. § ra, a tárgyalásnak alperes költségére leendő elhalasztásával ujabb tárgyalási határnap lett volna kitűzendő. „A törvény ezen rendelkezésének mellőzésével tehát a biróság a 297. § l.p. alá eső semmiséget követvén el — hozott ítelete megsemmisítendő volt." (1871. aug. 1G. — 9022. sz. a.) Az ugyanazon okmányon alapuló, alpereseket egyetemleg kötelező kereset összegének s ezzel a keresetnek különválasztá­sa oly czélböl, hogy ezáltal a rendes peruira tartozó ügy som­más vlra terellelhessék — meg nem engedhető. A zok, kik a kötelező okmányon egyetemleg kötelezett adó­sokként is szerepelnek, előllemezö tanukként ki nem hallgat­hatók. Lukács Elek m nt Lukács István átalános örököse — Gáli Flore s társai ellen 142 for. 78 kr. tőke s jár. iránt Biharmegye illető szbirósága előtt sommás pert in­dított, melyben alperesek íészéről a birói illetőség ellen kifogások emeltetvén— az eljáró biróság 1871. jul. 7 kén 779, sz. a. kelt végzésével felperest rendes perutra utasí­totta a perr. 95. §. értelmében — mert a kereseti kötvény valódisága alperesileg kétségbe vonatott; mert azon köt­vény irni nem tudó adósokat terhelóleg két írástudó ta­nuzása nélkül állíttatott ki 5 s így a lü7. §. c. pontjának s a 168. §. kellékének meg nem felelvén, ahivatolt tanuk kihallgatása sem volt elrendelhető, a mennyiben a való­diságot csak a kiállító T. Zsigmond igazolhatná, de kie­gészítésül póteskü nem lenne odaítélhető felperesnek, mi­vel ő mint örökös a kiállításról közvetlen tudomással bírni nem mutatkozott; Buda M. s többi felhívottak pe­dig a kötvény által kötelezettek levén, tanukul nem vehetők. Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adott be; mivel a 95. §-ként, ha az okirat valódisága ta­gadtatik, még egy tárgyalás tartandó, s csak ha ezen sem bizonyittatnék a valódiság, utasíthatja a bíró az ügyet rendes perutra — itt pedig ezen ujabb tárgyalás egészen mellőztetett; mert a kérdéses kötvény még az osztrák törvények alatt s azok szerint keletkezvén, reájok az 1869-ki törvény nem alkalmazható; s mert a valódisá­got igazolható tanuk alapos ok nélkül mellőzve lettek. A semmitőszék azt elvetette; mert a kereset alapjául felhozott okmány valódiságát — alperesek taga­dása ellenében — miután tanukként kihallgatatni kívánt egyének, ugyanazon okmányon egyetemlegesen kötele­zettadósokként is szerepelnek, sót egyikük Buda M.jelen perben alperesként is van beidézve, s ekként azoknak előttemezőkkénti kihallgatása el nem reudelhető — fel­peres ki nem mutatta; s mert különben i=, miután valamint a jelen, ugy a 780/1871 sz, alatt megindított sommás kereset, ugyan­azon egy okmányra van alapitva, melynek értelmében valamennyi alperesek egyetemleges kötelezettségben ál­lanak, egyetemlegesen is kéretvén elmarasztaltassuk; a két kereset tárgya pedig a 300 ftot túlhaladja; — miu­tán továbbá a kereseteknek ily különválasztása a rendes perutra tartozó ügynek sommás útra leendő terelhetése végett az alperes joga hátrányára meg nem engedhető,— az e járó biróság azáltal, hogy felperest a 95. §. alapján rendes perre utasította, szabálytalanságot el nem köve­tett.* (1871. aug. 23. — 9143. sz. a.) Az ügyvédi dijak megalapítása iránt nem peres ut m ke­letkezett határozat ellen semmiségi panasznak nincs helye. Lindner Gusztáv ügyvéd — Munteán Maria ellen a N. Szebeni egyes bírósághoz képviseleti dijai s költségei megalapítása végett folyamodott, miután nevezettet Oprea Bosán elleni perben képviselte, s költségei mind eddig meg nem téritettek. A városi egyes biróság 1868. d"C. 31 kén 14493. sz. végzésével felperes felszámított költségeit 62 frtban helybenhagyta s miután nevezett fél elhalálozott, felperes ujabb kértére 1871. mart 31-kén 1580. sz. vég­zéssel a költségeket megalapító 1868-ki végzést kötelezö­leg Oprea Munteánnak kézbesitetni rendelte. — Ez az el­len sem. panaszt adott be; mert ő felperessel semminemű összeköttetésben sem állt és Munteán Máriának nem is örököse; és a neheztelt végzés nem is a törvénykezési el­járás szabályai szerint keletkezett. A Semmitószék a sem. panaszt visszautasította, „mert ezen nem peres s nem a perrend szabályai szerint folyó ügyben a perrend szabályai szerinti semm. panasznak helye nincsen." (1871. aug. 8.—8299. sz. a.) Csődök: Popovics Antal szatmári kereskedő e. Szat­már.-Németi város tszékónél, bejei. sept. 28—30. perügy. Majoros Endre; — Ehrman Lipót pesti keresk. e. Pest város tszéke által, bejei. sept. 13 —15. perü. Zrinszky L. —KováosGyörgy kiskomáromi lakos hagyatéka e. Zalamegye tszéke bejei. sept. 11. — 13. perügy. Portiér Samu; — VlosákJózsef s fiae. Nagy­Várad város tszéke, bejei. sept. 13. perü Mocsáry Nándor; — — Neuman Mark pesti mészáros e. Pest város tszéke, bejei, sept. 11—13. perü. Kun L. — Weinberger Albert és Miksa e. Nagy-Várad város tszéke — bejei. sept. 11. perü. Báttaszéky; — Weisz B. s fia H.-M.-Vásárhelyi keresk e. Csongrád m. tszéke, bejei. sept. 18—20. perü. Tornyay Pál; — Molnár Márton s Kőrös János keresk. e. Pest város tszéke, bejei. sept. 13 —16. perü. K. Kiss Ferenez; — Berkovics Náthán e. N.-Várad város tszéke bejei. sept. 18. perügy. Szabó A. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom