Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 69. szám

274 akarja, mellőzni nem szabad, a minthogy a pónz-intéze- | tek telekkönyvek megszemlélése nélkül hitelezni nem is szoktak. Avagy abban látnak némelyek valami különös biztositékot, hogy a mely bukás hamissággal párosultnak Ítéltetik, a bukott megfenyittetését vonja maga után? Tekintve, hogy a ki csalni akar, az oly ravasz óvatosság­gal szövi ármányait, mikiut ót a sújtó Nemezisvajh mily ritkán éri utói s ha eléri is, kérdem, vájjon a bukott bün­tetése mily vigaszt és elégtételt nyújt a reászedett hite­lezőnek? Ezeket kívántam e tárgyra nézve eszme ébresztésül röviden megjegyezni. Lehet, hogy tévedek; annyit azon­ban állithatok, hogy mondottaim valóságáról saját keserű tapasztalásomból győződtem meg, mert midőn hosszas, ámbár sommás uton lefolyt peremben hozott ítélet vég­rehajtásához értem, és kielégítést reméltem, — a ravasz alperes érzékenyebb gáncsot nem vethetett elébem mint­hogy — csőd alá menekült! Kereskedelmi jogeset. Lehelünk é még tovább is kereskedelmi törvények nélkül? Lukich Vincze váltótörvényszéki jegyző úrtól. (Aradról.) Az előhaladásban létező nemzetekkel a már fenállóés napról napra szaporodó közlekedési eszközeink, — értem a vaspálya-gőzhajó- és távírda által folytonos és állandó összeköttetésbe helyeztetvén, már tovább kereskedelmi törvények nélkül alig állhatunk fen, ha csak folytonosan magunkat a legérzékenyebb anyagi károknak kitenni nem akarjuk. Példaképen előterjesztek egy esetet, mely e napokban környékünkben előfordult, és melynek elin­tézése jelenleg az illetékes biró előtt fekszik. Az eset kö­vetkező : Schauengel János temesvári vendéglős f. é. Július 5-én Aradon járván, ez alkalommal Zsigmondházán Kon­dor Imre borait megszemlélte, árukat magának felje­gyezte, és ahhoz ugyanazon hó 13-án következő tartalmú levelet intézett „Temesvár 1871. Július 13-án. Kedves barátom! A mult napokban pinczédben megszemlélt bo­raidból az első sor végén fekvő 3 hordó veres bort, mely összesen 30 akó, és melynek ára — akonkint á 30 forint — összesen 900 for. megveszem. Legyél oly szíves azt számomra f. é. Július 15-én Uj Aradra átszállítani, az árát f. é. Július 25-én pósta utján átküldendem; marad­ván barátod Schauengel János s. k. E levelet Kondor Imre Zsigmondházán f. é. Július 14-én megkapván, más napon a három hordó bort Zsig­mondházárol Uj-Aradra szállította, és tekintve, hogy ot­tanvevő részéről délután 3 óráig senki sem jelent meg — azt feladási és biztosítási levél mellett a vaspályára fel­adta. Folyó év Július 16-án reggeli 10 órakor vevő részó­ról Temesvárról 3 kocsi Uj-Aradra a megvett bor átszál­lítása végett megjelent, azonban bor nélkül kénytelenit­tettek visszatérni, mert a kérdéses bor akkor már Temes­váron volt; ugyanis a vevő Július 16-án értesíttetett, hogy bora a vaspályán megérkezett, ő tehát másnap Jú­lius 17-én reggel 9 órakor érette a vaspályához ki­ment, a hol is két hordót sértetlenül talált, de harma­dikon két abrones kettétörve, és a borból 4 akó hiány­zott, e tény az átvevő által az illető hatóság közbenjárása folytáu constataltatván, az eladó erről posta utján még az nap értesíttetett. Ugyanazon év Július 25 én vevő a bor árát az eladónak — levonván egyedül csak a 4. át nem vett akóért járó 120 ft. — megküldötte; az eladó azon­ban azzal meg nem elégedvén, a hátráléknak 48 óra alatti megküldését követelte, és miután ez meg nem történt, 1871 évi Augusztus 5 én Schauengel János ellen az illető hatóságnál a hátralékban lévő 120 ft. iránt keresetet adott be. Ebben előadja, hogy ő az •/. alatti alperesi le­vél szerint a bort f. é. Július 15-én Uj-Aradon — mint­hogy ottan alperes részéről az átvétel vége<t3 óráig senki sem jelentkezett — a vaspályára 2 •/. szerint feladta és biztosította; azonban érette eddig 900 ft. helyett 3 •/. szerint csak 780 ft. kapott; kéri tehát alperest a hátrálék — 6°/0 kamat — és perköltségek megfizetésében elma­rasztaltatni. Alperes ellenbeszédjében azt állítja, hogy az •/. alatti levél szerint felperes meg nem bízatott azzal, hogy ő a bort Uj-Aradon vaspályára adja fel, felperes tehát ebben önhatalmilag eljárt, a 4 akó bort soha alpe­resnek át nem adta, így tehát tőle árát sem követelheti, a véletlen kárt csak is felperes viselni tartozik azon jogi axióma szerint „casus nocet dominó.* Alperesnek úgy is elég kára és kellemetlensége volt, mert a borért küldött kocsikért 15 ft. és a temesvári vaspályán történt birói szemléért ismét 15 ft. fizetett, mely költségeket felperes­től — ki azoknak okozója volt— nem követeli, megelég­szik, ha a néki át nem adott, s tőle át nem vett borért követelt 120 frtnak megfizetése alól feloldatik. A válaszban felperes ellent mond aonak, hogy ő meghagyás nélkül cselekedett, mert a levélben világosan meg van irva, hogy mikor és hová szállítandó a bor, ő annak pontosan eleget tett. Miután alperes meg nem irta , hogy a megvett borokért Temesvárról kocsikat küld, ő a legalkalmatosabb szállítási módot a vaspályát találta, s igy annak 2 •/. alatti szerint a bort átszállítás végett át­adta. És eszerint e pillanattól fogva minden további fe­lelőssége megszűnt. Hogy alperes magának költségeket okozott, azokat felperes viselni nem tartozik, sem azok miatt 120 ft. kárt szenvedni. Viszonválaszban alperestől uj körülmény elő nem hozatott. Jelen éppen előadott esetben kérdés: ki tartozik a történt kárt viselni? a feladó, ki mindent el­követett, a mi az árunak átszállítása iránt egy jólelkű kereskedőtől megkivántathatik; vagy az átvevő, kinek azon áru, melyen a kár megesett, soha át nem adatott; vagy végre a vaspálya, melynél a kár történt, és mely­nél az átadott bor biztositatott, de a mely e perbe szava­toskóp az illető ügyvéd elnézése folytán be nem vo­natott? Ha kereskedelmi törvényeink léteznének, — mint azok 1862. év óta már egész Németországban vannak, — ugy abban bizonyosan feltalálhatók lennének a jelen esetre alkalmazható §§-sok, melyeknek alapján az ügy eldön­tethetnék. Lássuk p. o. csak a most emiitett német keres­kedelmi törvény 4. könyvének 344. év 345. §§-ait, ezek­ben világosan meghatároztatik, hogy ki felelős a kárért azon esetben, ha a vevő az átszállítás iránt közelebb­ről nem intézkedik; és hogy ki, és mely pillanattól fogva

Next

/
Oldalképek
Tartalom