Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 68. szám

270 göpénzben felszámitva, az ezen tőkésített összeg után járó | kamatokkal, követelték. Alperes örökös és adományi póstabirtokos Kormöndy Fábián sokféle védelmezése után, miután a felperesileg felhívott tanuk és szakértő póstamesterek a pósta értékét és a sok évi jövedelmeket meg nem határozhatták, felperesnek az e. bíróság által a becslő eskü ítéltetett meg; azonban a volt temesvári cs. kir. főtörvényszék és a bécsi cs. kir. legfőbb- és seminitőszék a becslő esküt meg nem itélhetőnek mondván ki, a pósta-számadások megszerzését és azok nyomán a szakértők általi további bizonyítást rendelé el. A számadások az illető felső hatóságok által okadatoltan megtagadtatván ekként felperesek első másod és harmadbiróságilag (Hétszemélyes tábla által is) be nem bizonyíthatott keresetüktől elmozditattak. Felperesek nem nyugodván, 1866. évben megújították a hasonérték iránti perüket uj tanubizonylat alapján. Alperesi kifogások folytán a tanubizonylat érdekeltség és képtelenség miatt elesett és az ujitott perben felperes ismét el lőn mozdítva Bács megye t ö:vényszéke és a királyi ítélőtábla által. Azonban a 1 egfőbb Ítélőszék felperes Csonka Györgynek más bizonyíték hiányában a becslő esküt megitélte s alperest feltételesen csakis a póstajövedelem fejében felszámított 5080 frt. megfizetésében elmarasztalta; egyébb követelésétől pedig felperest elmozdította. Ennek következtében a legfőbb törvényszéki Ítélet ellen időközben elhunyt Körtnendy Fábián hagyatéka alperes részéről a gyám 1871. aug. 4-kén semmiségi panaszt emelt, s ezt igy indokolta: Vannak perbeli alakiságok, melyek az ügy érdemébe vágnak s ezzel elválaszthatlan kapcsolatban állanak. Innen azon jogi axióma: forma dat esse rei. Midőn a Curia mint legfőbb ítélőszék ezen ujitott perben egyik felperes Csonka Györgynek a polg. prdts. 237. §-a értelmében a nemesmiliticsi pósta régi — több évi — jövedelmeire nézve a becslő esküt okszerű alap s támpont nélkül oda Ítélte: ezzel oly veszélyes formasértést követett el, mely az ezelőtt érvényben volt és a jelen esetre alkalmazott osztrák polgári perrend — s minden azóta használt alaki szabályokban foglalt rendelkezést arczul csapja, és a már kimondott birói határozatokkal szerzett érdemleges jogokat Körmendy Fábián hagyatéka alperes irányában tökéletesen felforgatja! A volt cs. kir. legfőbb- és semmitőszék, ugy a volt hétszemélyes tábla is feltétlenül véglegesen kimondotta, hogy felperes Csonka Györgynek az általa felajánlott pót-és becslőesküt oda Ítélni nem lehet s pedig azért, mert Ő a póstát nem kezelte és semmi megközelítő vagy valószínűséggel bíró támpontot nem hozott fel a pósta értéke és régi 1831. évtől fogva számítandó évi jövedelmeire nézve. Kéri erre nézve a percsomóban többi közt a XVII. és XXXII./78. sz. a. levő ítéletek indokait elolvastatni. Már most miután a bizonyítás módja — s igy a per külalakjára nézve már bíróilag határozat hozatott az anyaperben, és ezen birói határozat mint jogi döntvény — semmiféle ténykörülmény által meg nem döntetett ez ujitott perben; miután továbbá az egyszer megállapított formától minden alapos ok nélkül eltérni magának a birónak sem szabad, annál kevésbbé pedig a feleknek lehet; vagyis mivel itt a jelen esetben az anyaperbeli ítéletek szerént az, hogy a becslő eskünek helye nincs, okadatoltan kimondatott, ezzel ellenkezőleg az ujitott perben azt, hogy a becslő eskünek van helye, okadatlanul s önkényesen kimondani s ekkint a fehéret feketévé tenni nem szabad: világos hogy a legfőbb Ítélőszék életbe vágó alaki és egyúttal érdemleges sérelmet követett el, oly rendkívüli sérelmet, mely nemcsak a mostani polg. prdts. hanem az összes eddig fenállott perrend, országbírói értekezlet szabályai, és a már hozott jogérvényes birói döntvények, Ítéletek vagyis az anyaperben meghatározott jogi elv és bizonyítási mód alakja ellen felkiált. Nem akarja panaszló itt mindazt ismételni, mi a becslő eskü ellen az anyaperben alperes részéről elég kimeritőleg felhozatván, a hozott birói egybehangzó Ítéletekkel végérvényesen elfogadtatott s döntvénynyé emeltetett; csak annyiban érzé magát kiskorú pártfogoltja érdekében kényszerítve a Curia mint semmitőszék előtt, panaszkodni, mennyiben a mostani perrendtartás szelleme ellen is irányzott sérelmet talál s ezt abban öszvegezi, hogy: 1- ször A becslő eskü mint bizonyítási mód és alaki kérdés már az anyaperben eldöntve lévén, s uj bizonyítéknak nem is vétethetvén, perújítás ürügyéül a p. prdts. 315. §. ellenére elfogadtatott s igy a p. prdts. 297. §. 1-ső pontjában jelzett semm. sérelem a birói eljárásban elkövettetett. 2- szor A mostani perrendtartás 237. §. mely szerint a bíró a bizonyitó félnek becslő esküt ítélhet, permissive rendelkezvén, midőn felperesnek a becslő eskü minden támpont nélkül (mert más bizonyíték hiánya a mennyiségre nézve még nem okszerű indok) oda Ítéltetett, ezzel az idézett §. szelleme sértetett meg, mert a becslő eskü csakis ott és annak ítélhető meg, hol némi alap mutatkozik s kinek a mennyiségről valószínű s személyes ismerete s biztos tudomása van (§. 223. pr.) Már pedig felperes ezzel hiában dicsekszik. 3- szor Maguk a szakértő póstamesterek sem valának képesek véleményt adni a kérdéses pósta értéke s jövedelméről számadások nélkül; hogyan volna tehát képes a nem szakértő felperes becslő-esküvel a mennyiséget jó lélekkel meghatározni?! 4- szer A pósta értéke meg nem határoztatván s meg nem Ítéltetvén, a jövedelem mennyiségét attól elválasztani s megítélni — igazán törvénykezési unicum, annyi mint kamatot tőke nélkül meghatározni! Nem formasértés ez? Ugyanazért kéri panaszló az összes periratokat a legfőbb Ítélőszék révén a semmitőszékhez felterjesztetni, a legfőbb ítélőszék ítéletének megsemmisítése mellett ezt uj bizonylatok alapján ítélethozatalra utasíttatni, s ekként törvényt kiszolgáltatni. Nagy figyelemmel várjuk mily eredménye lesz az imént ecsetelt semmiségi panasznak?! Semmitöszéki döntvények. Idegenek irányában, milyeneknek tekintendők a bécsi lakosok is, a birói illetőség megalapitására nézve, a perr. 34. §-sza szolgál irányadóul. Az idegenek irányában a perr. 35. %-nak szabályai nem érvényesíthetők.