Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 66. szám

263 936. sz. alatt Ítéletet hozott azon értelemben, hogy alperesek a kereseti összegben elmarasztaltatnak, ha fel­peres a kereseti követelés valódisága mellett a fóeskdt le­teszi. Ezen itélet szövege következőleg szól: ítéltetett: al­peresek kötelesek felperesnőnek 630 frtot kamatot, per­költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­lett megfizetni — azon esetre, hahogy felperesük a főhi­tet arra. hogy az élelem alperes részéről tőle megtagad­tatott s hogy Popovics Jón alperes által egyizben meg­veretett, leteszi. Miért fclperesnő köteles jelen itélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt hitletételre jelent­kezni, különben ellenkezője aunak mit bizonyitani akart, igaznak fog tartatni." Ezen itélet ellen alperesek semm. panaszt adtak be; mert a perr. 228. §. szerint az eljáró bíróság a föeskü le nem tételével járó jogkövetkezményeket az íté­letben meg nem határozta. A Semmitőszék ennek helyt adva, a neheztelt ítéletet a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszék­nek meghagyta, miszerint ujabb törvényszerű ítéletet hozzon; „mert a perr. 228 §. szerint az Ítéletben egyszers­mind azon jogkövetkezmények is meghatározandók, me­lyeket az eskü le nem tétel vonna maga után; mely kel­lék a fentebbi itélet hozatalánál meg nem tartatott, mint­hogy az eskü le nem tételével járó jogkövetkezmények határozottan és érthetően a perr. 228. §. szabványához képest meg nem jeleitettek, miáltal e részben az itélet nem világos és szabályszerű." (Aug. 16. 1871 — 8522. sz. a. Legfőbb itélöszéki határozat. Ingatlan javak adásvevése is történhetik szóbeli szerződés alapján. Ily esetben az, ki a szerződés teljesitését követeli, tartozik a szóbeli szerződés létrejöttél, pontozatait és feltéleleit kimerí­tően igazolni. Farkas János — Pudmariczky Mihály ellen — szó­beli szerződés teljesítése iránt a fenállott dunáninneni kerületi tábla előtt pert indított, mi ott befejeztetett, de később ítélethozatal végett a pozsonymegyei törvény­székhez áttétetett. — A szóbeli szerződés tárgyául bizo­nyos ingatlan javak szolgáltak t. i. egy ház és fél úrbéri telek, melyek a királyfai telekjkönyvben 39., 54. sz. alatt fordulnak elő. Az első bíróság 1869. jun. 22-én kelt ítéletével alperest a szóbeli szerződés teljesítésére kötelezte, ugy, hogy alperes tartozzék az emiitett ingatlanokat a szóbeli szerződés értelmében 2000 frt. lefizetése mellett felperes­nek végrehajtás terhe mellett átadni, s 30 frt. felperesi és 20 frt. alperesi perköltséget lefizetni. A kir. tábla azonban —alperes felebbezése foly­tán — az első bír. törvényszék ítéletét megváltoztatván, felperest keresetével elutasította, s a perköltségeket köl­csönösen megszüntette; „mert ingatlan javak adásvevése is történhetik ugyan szóbeli szerződés utján; de ily esetekben a telje­sítést követelő fél a szerződés létrejöttét, pontozatait 8 fel­tételeit kimerítően, és kétségtelenül igazolni tartozik; je­len esetben azonbnn felperes a vételáron kivül, — felhí­vott tanúival, a létrejött ügyletből mitsem bizonyított. Különösen, ámbár beismeri, hogy alperes az eladástól, a szerződés egyik szintén nem igazolt feltétele szerint, bizo­nyos idő alatt visszaléphetett, azt hogy e visszalépés ha­tárideje 3 napban lett volna meghatározva, vagy hogy alperes a visszaléphetésre kiszabott idő elmulta után kí­nálta volna meg a foglaló kétszeregével, — szintén nem bizonyította, a mi fentebbiek szerint az 6 kötelessége lett volna. (1870. május 25. — 15417. sz. a.) Ez ellen ismét felperes élt f e 1 e b bezéss e I, mert a kir. tábla ítélete törvény- és jogellenes; mivel ő tanukkal bebizonyította, hogy a fel- s alperes közt szó­beli szerződés létrejött, s hogy a vételár 2000 forint­ban alapíttatott meg — mire alperes 100 frtot foglalóul valósággal fel is vett; — továbbá meit az alperesi 4., 5. kérdö-pontokra kihallgatott tanuk (Szmeringa S. és Csa­putta J. községi biró_) által bebizonyíttatott azon körül­mény is, hogy a visszalépés határideje 3 nap volt. mit a tanuk előtt alperes maga sem vont kétségbe, midőn arra felperes által figyelmeztetve lett; és mert a periratokban semmi nyoma, de alperes sem állította, hogy felperest 3 nap előtt a foglaló visszaadásával megkínálta volna. A legf. Ítélőszék a kir. tábla ítéletét az abban felhozott indokokból helyben hagyta. (1871. január 27 — 5356. sz.) Ezen legf. itélöszéki határozat ellen felperes sem. panaszt adott be. ASemmitőszék azonban azt elvetette; mert „a harmad bíróság a másod biróság ítéletét az abban felho­zott indokoknál fogva helyben hagyván — miután fel­peres a másod biróság ítélete ellen sem. panasszal nem élt s így az alaki tekintetben jogeróre emelkedett, az azt helybenhagyó harmadbirósági itélet csak azon esetben lenne semm. panasszal megtámadható, ha magánál a har­mad bíróságnál merült volna fel az itélet hozatalakor va­lamely alaki törvénysértés; mit azonban felperes maga sem állított." (1871. jun. 27. — 6844. sz. a.) Kinevezések: Horvát-szlavon-dalmát ministerem előter­jesztésére, ugyanazon országok bánja javaslatára, BabicsTi­tus kir. tanácsost és Várasd megye első alispánját Varasdmegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké, és B a 1 o g h Károlyt, a zág­rábmegyei törvényszék ülnökét, Pozsegamegye törvényszékéhez id. elnökké ezennel kinevezem. — Kelt Bécsben, 1871. évi augusztus bó 17-én. Ferencz József, s. k. Gróf Pej acse vich Péter, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. — Ugyanazon országok bánja javaslatára Velicskovics István és Kavics Floris megyei törvényszéki I-ső osztályú ül­nököket, a báni tábla ülnökeivé ezennel kinevezem. Kelt Laxen­burg, 1871. évi augustus hó 9-én — Ferenaz József, s. k., Gróf Pejacsevics Péter, s. k., Bedekovich Kálmán, s. k. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. —Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom