Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 65. szám

259 Semmitöszéki döntvények. Az összes érdekeltek által pervilelre megbízott ügyvéd azon hibája, mikép a keresetlevélen csak egykét érdekeltet ne­vezett meg, s a többi érdektársakra általában hivatkozott — semmiségi esetet nem képezhet. Zálogváltási perekben, a per folytathatóság kérdésének az ügy érdemétől itéletileg való elkülönítése csak az ösis. pátens keltekor folyamatban volt perekre kötelező s mellőzése későbbi pereknél sem. okul nem szolgál. Az ösis. pátens szerinti per folytathatóság kérdése, mint érdemleges, felebbezés s nem semm. panasz tárgyát képezi. Hg. Rákóczy Julianna, gr. Aspremont Tódorné örö­kösei és másrészről Pelsőcz város közönsége közt 1858. jan. 18-án örökadásvevési szerződés jött létre, melynél fogva a pelsőczi 3, 222., 313., 139., 32.stb. telekjkönyv­ben foglalt birtokrészek, melyek Ragályi Gédeon és szá­mos érdektársak nevére vannak telekköay vezve, Pelsőcz városára s egyes lakosaira szállottak. És minthogy ezen javak zálogos javak — Kardos György ugy is mint Pel­sőcz főbírája, továbbá Palicz és Becske János ugy is mint a többi pelsőczi érdekelt polgárok meghatalmazott­jai — mint felperesek — Ragályiak stbek ellen 1866. évben Gömörmegye tszéke előtt zálogváltó pert indítot­tak, azon kijelölt s meghatározott birtokrészek mint zálo­gos javak kibocsáttatása iránt, melyben alperesek részé­ről szavatosakra is történt hivatkozás. A tszék 1871. febr. 14-kén 4021. sz. a. kelt Ítélet­tel a kijelölt telekk. birtokokat zálogosoknak kimon­dotta, a zálog alól feloldotta, s kötelezte alpereseket az elősorolt s végrehajtásnál a helyszínén is kijelölendő ja­vakat minden járulékaikkal, a keresetileg kitett 18280 frt. zálog és felülfizetési összeg felvétele mellett, felpere­sek birtokába bocsáttani, ha az ítélet jogerőre emelkedé­sétóli 30 nap alatt alperesek a javítások s beruházások iránti felszámitási keresetüket be nem adják — a kereset beadása esetében felperesek jogosítva levén a rongálások igazolására, mint a birtokrészek mennyisége s fekvésének a helyszínén leendő kimutatásának kötelezettsége is fenmarad. Ezen itélet ellen alperesek sem. panasszal éltek; mert 1. a tszék a 297. §. 15 pontját sérté meg, midőn Kardos Gy. Palicz s Becske János ügyködhetését e per­ben megalapította, kik felhatalmazásukat nem igazolták, Pelsőoz város polgárai B. okmány szerint nem azokat, hanem másokat hatalmazván meg. Nem igazolhatja azt azon körülmény, hogy nevezettek magok is vevők levén, saját nevükben is jogositvák zálogpert indittani; mert mindenik polgár bizonyos birtokrészt vásárolván meg, arra nézve azokat mások csak meghatalmazás folytán kép­viselhetnék. 2. Megsértetett az ősis. rend. is, mert a per­folytathatóság kérdését nem elkülönítve, hanem az ügy érdemével együtt döntötte el — habár az elkülönítés kéretett, s azért alperes védelmében csakis arra szorítko­zott. És ha — mi tagadtatik — a jószág zálog lenne is — miután 200 év óta folyvást osztály utján birtokoltatik— ily régi zálog kiváltása az ősis. rend. által meg lett szün­tetve. — 3. Odaitéltetett a jószág s a miség, mennyiség s fekvés kérdései a végrehajtási eljárásra hagyattak. — | 4. Az ítéletből az tűnik ki, mintha alperes a felülfizetések felszámításától is elzáratnék, mig felperesnek a birtok miségének igazolása a liquidatorius perben megengedtetik. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert jelen zálogváltó pert Bodrogközi Lajos ügyvéd, mint az E. meghatalmazásban elősorolt szemé­lyek megbízottja inditván, s ezek közt Kardos Gy. mint Pelsőcz főbírája, a városi község képviseletére, következve ügyvéd rendelésére is törvényszerint jogosítva levén — a 297. §. 15. p. alatt kijelölt sem. eset fen nem forog; — az ügyvéd azon hibája pedig, miszerint jóllehet az egyes érdekelt felek részéről E. alatt e zálogváltó perfolyamat­'batételére megbízatott, a keresetlevélen még is csak Pa­licz J. s Becske János neveit tette ki, s a többi érdektár­sakra csak általában és pedig olyképen hivatkozott, mintha ezek Palicz s Becske Jánost hatalmazták volna fel a per megindítására — a 297.§. 15. p. alá vonható semm. esetet egyátalán nem képezi; „mert azon körülmény, hogy ezen 1866-ban indí­tott perben a perfolytathatás kérdésében előlegesen az ügy érdeméről elkülönített itélet nem hozatott, a 297. §. alá vonható sem. esetet annál kevésbé képez, mivel az ősis. pat. 33. §. ily külön itélet hozatalát csak azon perekre rendeli, melyek az ősis. pat. kibocsátásakor már folya­matban voltak; — mivel továbbá a felebbezési bíróságok a 108. §-hoz képest, ha az ügy érdemére vonatkozólag a t énykörülményeket tökéletesen kifejtve nem látják, a tár­gyalás kiegészítését elrendelhetik; végre mivel azon kér­dés, folytatható-e a per az ösis. par. szabályai szerint, érdemleges kérdés levéo, annak az első bíróság által igen­leges értelemben lett eldöntése miatt felebbezésnek van helye; — „mert az Ítéletben alperesek telekkönyvileg meg­határozott birtokrészek kiadására köteleztetvén, az itélet azon kitétele: hogy mindezen javak végrehajtás alkal­mával, a helyszínén is kijelölendők leszuek, alaki törvény­sértést nem képezhet; — azon kérdés pedig:a mennyiség, miség s helyiség a per során tisztába hozatott-e annyira, hogy alperesek az Ítéletben elősorolt, s telekk. meghatá­rozott fekvő javak kibocsátására köteleztethettek, érdem­leges kérdés, melynek netaláni sérelmes eldöntése 108. §-ként felebbezéssel orvosolandó; „mert végre azon esetben, ha az itélet alpereseket a zálog s felülfizetési som mák felszámításától elzárta volna, mi egyébiránt az itélet tartalma által megczáfoltá­tik, e feletti sérelmök miatt, minthogy ez nem alaki tör­vénysértés, sem. panasznak nincs helye.* (1871. május 23. — 5561. sz. a.) Az ügyvédi munkadíjakra vonatkozó felszámítást végzés nem tartozik a felebbezhetö végzések közé, Szelényi Károly pesti ügyvéd Pestmegye központi törvényszékéhez kérvényt adott be aziránt, hogy a Re­menár Pál s Remenár János közt lefolyt perben fele irá­nyában ügyvédi munkadijai s költségei bíróilag megala­pitassanak. E felett a tszék 1871. apr. 25-kén 2509. sz. a. végzést hozott — mely ellen nevezett ügyvéd feleb­bezést adott be. Ezt azonban a tszék hivatalból visz­szautasitotta 3145. sz. végzésével azon indokból mert ily 65*

Next

/
Oldalképek
Tartalom