Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 65. szám

259 Semmitöszéki döntvények. Az összes érdekeltek által pervilelre megbízott ügyvéd azon hibája, mikép a keresetlevélen csak egykét érdekeltet nevezett meg, s a többi érdektársakra általában hivatkozott — semmiségi esetet nem képezhet. Zálogváltási perekben, a per folytathatóság kérdésének az ügy érdemétől itéletileg való elkülönítése csak az ösis. pátens keltekor folyamatban volt perekre kötelező s mellőzése későbbi pereknél sem. okul nem szolgál. Az ösis. pátens szerinti per folytathatóság kérdése, mint érdemleges, felebbezés s nem semm. panasz tárgyát képezi. Hg. Rákóczy Julianna, gr. Aspremont Tódorné örökösei és másrészről Pelsőcz város közönsége közt 1858. jan. 18-án örökadásvevési szerződés jött létre, melynél fogva a pelsőczi 3, 222., 313., 139., 32.stb. telekjkönyvben foglalt birtokrészek, melyek Ragályi Gédeon és számos érdektársak nevére vannak telekköay vezve, Pelsőcz városára s egyes lakosaira szállottak. És minthogy ezen javak zálogos javak — Kardos György ugy is mint Pelsőcz főbírája, továbbá Palicz és Becske János ugy is mint a többi pelsőczi érdekelt polgárok meghatalmazottjai — mint felperesek — Ragályiak stbek ellen 1866. évben Gömörmegye tszéke előtt zálogváltó pert indítottak, azon kijelölt s meghatározott birtokrészek mint zálogos javak kibocsáttatása iránt, melyben alperesek részéről szavatosakra is történt hivatkozás. A tszék 1871. febr. 14-kén 4021. sz. a. kelt Ítélettel a kijelölt telekk. birtokokat zálogosoknak kimondotta, a zálog alól feloldotta, s kötelezte alpereseket az elősorolt s végrehajtásnál a helyszínén is kijelölendő javakat minden járulékaikkal, a keresetileg kitett 18280 frt. zálog és felülfizetési összeg felvétele mellett, felperesek birtokába bocsáttani, ha az ítélet jogerőre emelkedésétóli 30 nap alatt alperesek a javítások s beruházások iránti felszámitási keresetüket be nem adják — a kereset beadása esetében felperesek jogosítva levén a rongálások igazolására, mint a birtokrészek mennyisége s fekvésének a helyszínén leendő kimutatásának kötelezettsége is fenmarad. Ezen itélet ellen alperesek sem. panasszal éltek; mert 1. a tszék a 297. §. 15 pontját sérté meg, midőn Kardos Gy. Palicz s Becske János ügyködhetését e perben megalapította, kik felhatalmazásukat nem igazolták, Pelsőoz város polgárai B. okmány szerint nem azokat, hanem másokat hatalmazván meg. Nem igazolhatja azt azon körülmény, hogy nevezettek magok is vevők levén, saját nevükben is jogositvák zálogpert indittani; mert mindenik polgár bizonyos birtokrészt vásárolván meg, arra nézve azokat mások csak meghatalmazás folytán képviselhetnék. 2. Megsértetett az ősis. rend. is, mert a perfolytathatóság kérdését nem elkülönítve, hanem az ügy érdemével együtt döntötte el — habár az elkülönítés kéretett, s azért alperes védelmében csakis arra szorítkozott. És ha — mi tagadtatik — a jószág zálog lenne is — miután 200 év óta folyvást osztály utján birtokoltatik— ily régi zálog kiváltása az ősis. rend. által meg lett szüntetve. — 3. Odaitéltetett a jószág s a miség, mennyiség s fekvés kérdései a végrehajtási eljárásra hagyattak. — | 4. Az ítéletből az tűnik ki, mintha alperes a felülfizetések felszámításától is elzáratnék, mig felperesnek a birtok miségének igazolása a liquidatorius perben megengedtetik. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert jelen zálogváltó pert Bodrogközi Lajos ügyvéd, mint az E. meghatalmazásban elősorolt személyek megbízottja inditván, s ezek közt Kardos Gy. mint Pelsőcz főbírája, a városi község képviseletére, következve ügyvéd rendelésére is törvényszerint jogosítva levén — a 297. §. 15. p. alatt kijelölt sem. eset fen nem forog; — az ügyvéd azon hibája pedig, miszerint jóllehet az egyes érdekelt felek részéről E. alatt e zálogváltó perfolyamat'batételére megbízatott, a keresetlevélen még is csak Palicz J. s Becske János neveit tette ki, s a többi érdektársakra csak általában és pedig olyképen hivatkozott, mintha ezek Palicz s Becske Jánost hatalmazták volna fel a per megindítására — a 297.§. 15. p. alá vonható semm. esetet egyátalán nem képezi; „mert azon körülmény, hogy ezen 1866-ban indított perben a perfolytathatás kérdésében előlegesen az ügy érdeméről elkülönített itélet nem hozatott, a 297. §. alá vonható sem. esetet annál kevésbé képez, mivel az ősis. pat. 33. §. ily külön itélet hozatalát csak azon perekre rendeli, melyek az ősis. pat. kibocsátásakor már folyamatban voltak; — mivel továbbá a felebbezési bíróságok a 108. §-hoz képest, ha az ügy érdemére vonatkozólag a t énykörülményeket tökéletesen kifejtve nem látják, a tárgyalás kiegészítését elrendelhetik; végre mivel azon kérdés, folytatható-e a per az ösis. par. szabályai szerint, érdemleges kérdés levéo, annak az első bíróság által igenleges értelemben lett eldöntése miatt felebbezésnek van helye; — „mert az Ítéletben alperesek telekkönyvileg meghatározott birtokrészek kiadására köteleztetvén, az itélet azon kitétele: hogy mindezen javak végrehajtás alkalmával, a helyszínén is kijelölendők leszuek, alaki törvénysértést nem képezhet; — azon kérdés pedig:a mennyiség, miség s helyiség a per során tisztába hozatott-e annyira, hogy alperesek az Ítéletben elősorolt, s telekk. meghatározott fekvő javak kibocsátására köteleztethettek, érdemleges kérdés, melynek netaláni sérelmes eldöntése 108. §-ként felebbezéssel orvosolandó; „mert végre azon esetben, ha az itélet alpereseket a zálog s felülfizetési som mák felszámításától elzárta volna, mi egyébiránt az itélet tartalma által megczáfoltátik, e feletti sérelmök miatt, minthogy ez nem alaki törvénysértés, sem. panasznak nincs helye.* (1871. május 23. — 5561. sz. a.) Az ügyvédi munkadíjakra vonatkozó felszámítást végzés nem tartozik a felebbezhetö végzések közé, Szelényi Károly pesti ügyvéd Pestmegye központi törvényszékéhez kérvényt adott be aziránt, hogy a Remenár Pál s Remenár János közt lefolyt perben fele irányában ügyvédi munkadijai s költségei bíróilag megalapitassanak. E felett a tszék 1871. apr. 25-kén 2509. sz. a. végzést hozott — mely ellen nevezett ügyvéd felebbezést adott be. Ezt azonban a tszék hivatalból viszszautasitotta 3145. sz. végzésével azon indokból mert ily 65*