Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 62. szám

246 ratszabadságának nyilvánulhatására egymás irányában: kérdem, vájjon 1848 előtt a föld korlátlan birlalási jogának megnyerhetése tekintetéből (minthogy akkor még tulajdont szerezni nem lehetett) nem volt e szükséges a feleknek bizonyos formaságokat szem előtt tartaniok? Kétségen kivül szükséges volt; — avagy lehetett-e előintés és közhitelű személyek közbenjárulása nélkül érvényes örökvallási levelet kiadni? vájjon az ilyen, formaságok nélkül átvett ingatlantól maga az átadó vagy rokonai stb. által is nem elmozdítható volt-e, s végre, vájjon, ha még a fönti formalitásokon tul az elárusitási szerződés kir. jóváhagyás által nem lett szentesítve, a megvett ingatlanság az adomány hatályának megszűnte esetére — kihalás, hűtlenség stb. — a korona által, daczára a föntebbi formalitásoknak, nem volt-e visszavehető a vevő által fizetett pénzösszeg megtéritése mellett ? Nem voltak-e ezen formalitások mind szigorúan megtartandók, ha valaki tulajdont — az akkori értelemben — kivánt szerezni? s ha igen, — eltekintve a hübérrendszer által felállított elvektől — nem volt-e azokra elkerülhetlen szükség? Felelet: az előirt formalitások okvetlen megtartandók voltak, mert a tény magában még csak pusztán tény és nem jogi cselekmény, mely a félnek nem adja azon jogot: az államtól követelni, hogy kérdésessé válása esetén azt oly kötelező erejűnek tekintse, mint tekintene más formás kifejezéssel biró jogi cselekményt. A jogszerzés és átváltoztatás több neme; a jogszerzés és átváltoztatás jelentősége, sőt az állam hivatása, mely szerént igyekezni tartozik oly helyzetet elfoglalni, melyből kiindulva az igazságot a nem igazságtól,a jogot a jogtalanságtól, biztosan elválaszthassa, megkülönböztethesse, nem engedik meg, hogy a jogszerzés és átváltoztatás minden külső, előirt kifejezés, vagy ha jobban tetszik: formaság nélkül menjen végbe. S ha ez áll általánosságban a jogszerzési s átváltoztatási ügyletekre, mennyivel inkább állnia kell ezek azon részére, mely az állam legfőbb figyelmét igénylő ingatlanságokra vonatkozik ? Im, ebben rejlik kulcsa annak, miért voltak nemcsak törvényileg szükségesek, de czélszerüségi tekintetből is elkerülhetlenek ama formaságok; és hogy miért kell az államnak, mint a birói hatalom gyakorlására hivatottnak a tényeket, ha jogcselekménynyé nem váltak, habár megtörténtük kétségtelen is, kérdésessé válásuk esetén tekinteten kivül hagyni s ugy venni, mintha meg nem történtek volna. Ha az állam nem kötelezné a feleket arra, hogy ügyleteiket jogcselekmény minőségével lássák el, ugy csupán tényre volna szükség, s ha a puszta tény jogcselekményül elfogadható lenne, nem lenne biztos tulajdon; megszűnne a hitel, de volna a helyett ezer és ezer jogbonyodalom ; a jogtalanság harczra lenne fölhiva a jog ellen s e chaos kevés idő múlva azon primitív állapotba vezetné vissza az emberiséget, melyben volt, midőn jogok szerzésére a kar ereje tekintetett a legmegdönilletlenebb czimnek. De már, ha a formalitások ki nem kerülhetők is,mi szükség volt azokat egygyel szaporítani, s a formás Írásbeli szerződés mellé még azt is megkívánni, hogy az nyilvánkönyvileg kitüntettessék ? — fogják talán kérdeni — mire jövő czikkünkben térünk át. (Folyt, köv.) Semmitftgzéki döntvények. A kereset-levélben foglalt tanukra való hivatkozás nem tekintethetik a keresetlevélhez mellékelt bizonyítéknak. — Ily esetben, ha felperes meg nem jelent, a tanuztatás mellöztével, a meg nem czáfolt alperesi ténykörülmények alapján azonnal ítélet hozandó. Ta und Dani hagyatéka Pozsonymegye egyes bírósága által Singer D. L. csődtömege részére elmarasztatván s a végrehajtás elrendeltetvén, az ingók lefoglalásával foganatositatván, — Taund Ilona a végrehajtató s végrehajtást szenvedő tömeg ellen igénykeresetet adott be, melyben az igényelt ingóságok tekintetéből tanukra hivatkozott. A tárgyalási napon 1871. apr. 5-kén felperes részéről senki sem jelent meg, miért a megjelent alperesi képviselő felperes igényét tagadva, minthogy meg nem jelent, hivatolt tanúi kihallgattatását ellenzi s azt egyszerűen elutasitatni kéri. Az eljáró bíróság 1871. apr. 5-kén 1001. sz. a. hozott végzéssel alperes elutasítás iránti kérelmét mellőzve, a felperesi keresetlevélben felhívott tanuk kihallgattatását elrendelte. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be; mert a bíróság a tárgyalásra meg nem jelent felperesi tanuk kihallgattatását hivatalból el nem rendelhette; a perr. 111. §-sa csak a keresetlevélhez csatolt bizonyítékokat rendeli tekintetbe vétetni, a tanukrai hivatkozás pedig ily bizonyítéknak nem tekinthető, — főkép miután kérdő pontok nem mellékeltettek, a kihallgattatás a keresetlevélben nem is kérelmeztetett. A Semmitöszék annak helytadott, s az egyes bíróság 1871. apr. 5-kén 1001. sz. a. kelt végzését megsemmisítette ; „mert felperes részéről a tárgyalásra senki meg nem jelenvén és alperes részéről az eljárás szabályai szerint a védelem előterjesztetvén, az eljáró bíróságnak a 111. §. második kikezdése szerint kötelessége lett volna a megjelent alperes kívánságához képest a védelemre felhozo-tt ténykörülményekből, a mennyiben a keresetlevélhez mellékelt bizonyítékok által meg nem czáfoltatnak, — azonnal ítéletet hozni; — és azt annyival inkább, mivel a tanukra való hivatkozás nem tekintethetik a keresetlevélhez mellékelt bizonyítéknak; ennélfogva a tanuk kihallgatása elrendelhető nem levén, a sem. panasznak a 297. §. 1. p. alapján helytadni kellett* (1871. június 22—4675. sz. a.) A biztosítás elrendelése elleni kifogások törvényi (34-4-. §.) határideje elmulaszlatván,e miatt igazolási kérelemnek {306. §.J helye nincsen. Az ily kérelem a bíróság által {3i3. §.J hivatalból visszautasítandó. A telki apátság rendes jogigazgatója által, Pestmegye központi tszéke előtt Sterr József, torbágyi lakos ellen pert folytatván, keresetétől — 1870. évi 6098. sz. ítélettel — elutasittatott s alperes részére 130 frt. perköltség fizetésében elmarasztaltatott. — Felperes apátság ezen ítélet ellen felebbezéssel élvén, alperes a megítélt perköltség erejéig ellenbiztositást kért, mi foganatosíttatott is — az apátság által 170 frt. birói kézbe letétetvén, I 1871. martius 18-kán. — A felperes apátság april 3-kán