Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 58. szám
Pest, 1871. pénteken július 28, 58. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Turkálom: Curiai törvénykezés, — Sümmitöszéki döntvények. — Oroszi-1 alanyi per. A Cnriai törvénykezés cllenniondásai. (Vége.) | Póka Kálmán telekk. olöadó úrtól. A telekk. törvényszék azon Ítélete ellen, mely a pénzügyészség keresete folytán a tulajdonigény kitörlését elrendelte — P. M.-né felebbezést adott be, melynek folytán, a m. k. itéló tábla 1869. július 8-án 490. sz. a. következő végzést hozott: „Az állami kinostár, mint jelzálogos hitelező s igy érdekelt fél, a kérdéses tulajdoniigény feljegyzésének kitörlését a telekk. rendt. 119. §-a értelmében jogosan kérelmezhetvén: az e. bir. Ítélet, helyesebben végzés, annak indokainál fogva helybenhagyatik." Hogy peresügyben felebbezett itélet mi okból mondatott „helyesebben végzés"-nek, valóban nem érthetem, minthogy per érdemében „itélet" hozandó. — Természetesen, miután e perben a másodbiróság „végzést" hozott, ez ellen P. M-né is következetesen „felfolyamodás"-t adott be. Erre a legfőbb Ítélőszék 1870. decz. 27-én 8006/869. sz. a. következő (szintén) végzést hozott: „A pesti kir. itélő tábla fentebbi 1869. jul. 8-án 490. sz. a. hozott végzése ellen, P. M.-né részéről 1869. sept. 7., 882. sz. a. beadott felfolyamodás, tekintve azt, hogy a hivatkozott kir. táblai — az első biróságival egybehangzó — végzés ellen a telekk. rendt. 145. §-a értelmében további felfolyamodásnak helye nincs — hivatalból visszautasít t a t i k." Ha ez előadott ügy telekkvi peren kivüli ügy, s nem valóságos kitörlési per lett volna: teljesen osztanám mind a kir. tábla nézetét, mely szerint a tkvi peren kivüli ügyekben csakugyan végzés hozandó, s ellenük a telekk. rend. 142. §-ához képest felfolyamodás adandó be, még pedig a 143. §. szerint 14 nap alatt, — osztanám a legfőbb Ítélőszék tisztelt végzését is, mely szerint az átmeneti ig. min. intézkedés XIX. cz. 2. pontja által hatályába visszaállított telekk. rendt. 145. §. értelmében, két egybehangzó végzés ellen további fel folyamodásnak helye nincs. Azonban ez valóságos peres ügy volt, mely mindkét felsőbb bíróság által ítélettel lett volna eldöntendő, még pedig a legfőbb ítélőszék által is érdemileg, miután tkvi peres ügyekre is e részben a perr. szabványai alkalmazandók, mely szerint harmadbirósághozi felebbvitelnek is helye van. Nem lehetett volna tehát a legf. itélőszéknek az apellátát hivatalból visszautasítani azért, mett alperes a kir. táblának (nézetem szerint hibásan czimzett) „végzés"-étől félrevezettetve, fel folyamodással élt, mely tulajdonképen felebbezvénynek lett volna tekintendő, s mint ilyen elfogadandó. Ezzel ellenkezőleg ítélt — s csaknem egyidejűleg —a legf. ítélőszék P. F. csődtömegének — D. I. elleni kiigazítási keresetében, melyben az e. foly. bíróságnak felperest keresetétől elmozdító Ítéletét, a kir. tábla is 1869. decz. 27-án 8883. sz. alatt, — és a legf. ítélőszék 1871. márt. 1-én 2704/870. sz. a. kelt ítéletükkel, indokainál fogva helybenhagyták. Ez is telekkvi per volt tehát, melyet mind a másod, mind a harmadbiróság ítélettel látott el, s a legf. ítélőszék is érdemileg belebocsájtkozott, a midőn a felebbezvényt nem hivatalból utasította vissza, hanem a két alsóbb bírósági Ítéletet helybenhagyta. S nézetem szerint ez volt a helyes intézkedés, s e nézetem helyességét a sem. széknek 1871. márt. 29 én 2816. sz. a. hozott (e szaklap folyó évi 36. számában is közlött) határozata is igazolja, mely szerint: „telekkönyvi ügyekben, peres eljárás folytán keletkezett ítéletekre vonatkozólag, az alsó bírósági oszhangzó határozatok ellenében is van helye legfelsőbb birói felülvizsgálatnak. A telekkönyvi rendelet hatályába visszaállított 145. §-a csak a peren kivüli ügyekben keletkezett telekk. végzésekre szoritkozik." Ezzel a legfőbb itélőszéknek 1870. febr. 14-én 6150. sz. a. kelt — se szaklap 1870. évi 16. számában közzé tett — végzése is megvilágittatik, mely végzésnek kivonata ez: „a telekkönyvi rendelet azon szabálya (145. §.), melynélfogva telekk. ügyekben két egybehangzó végzés ellen további felfolyamodásnak nincs helye — jelenleg is érvényben van. Az átmeneti intézk. XIX. cz. 2. pontja által hatályon kívül tétetett az ideigl. tker.ési szab. 153. §-ának azon intézkedése, mely telekk. ügyekben a harmadbirósághozi felfolyamodást korlátlanul megengedte." — E határozat, — bár nem tűnik is ki világosan belőle a telekkvi peres, és peren kivüli ügyekben használandó jogorvoslatok, illetőleg felebbviteli nemek és azok terjedelme közti külömbség, — a fennebbiekből következtetve, kizárólag a telekkvi peren kivüli ügyekre vonatkozik. Miknek előrebocsátása után bizton kimondhatom azon véleményemet, hogy telekkönyvi peren kivüli ügyekben, két egybehangzó végzés ellen (145. §.) további felebbvit élnek helye nincs, s ily ügyekben kizárólag a felfolyamodás jogorvoslatával lehet élni, még pedig a 143. §. szerint 14 nap alatt; — telekkvi peres ügyekben ellenben, melyekben a perr. szabályai nyernek alkalmazást, két öszhangzó itélet ellen is engedtetik felebbvitel a harmadbirósághoz, — s az ily per érdemében itélet hozandó, mely ellen a fel folyamodás teljes kizárásával, felebbezés és semmiségi panasz emelhető, a perrendben meghatározott idő alatt. E czikkem egyszersmind szolgáljon felvilágosításul Hagymásy urnák, e szaklap f. évi 36. számában közzétett 58