Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 57. szám

228 holt tetemeit Szentesre, hogy köz-tiszteletben állt családja* körében nyugodjék: ennélfogva ez elég ok, hogy ö is mint vádlott álljon súlyos bünténybeni részesség miatt a törvény sorompói előtt. Ezen megjegyzéseket eloreboc-átván, lássuk közelébb, hogy miben áll ezen btinper tárgya. Oroszi Miklósnak volt egy sógornője: Dobosy Jusztina, Oroszi Miklós nejének Dobosy Herminnént-k nővére, egy 44 éves hajadon. Ez 1853 óta folytonosan Orosziéknál lakván, a családnak egyik tagját képezte. E nőnek fiatal korában sem jelentkezett alkalmas kérője, a 40 ik év meghaladása után pedig még kevésbbé. Ez azonban magában nem lett volna baj, mert statisticailag ki van mutatva, hogy több nő van a világon, mint féifi, s igy nem csuda, ha egyik-másik férj nélkül ma< ad. De történt, hogy az évek óta gyengélkedő egészségű Oroszi Miklós a hasonlóul betegeskedő nejével 1867. év őszén GraTenbergben időzött. Ez idő alatt Dobosy Jusztina egészen magára lévén hagyatva, kitört a boldogult nőben az elfojtott nemi ösztön, mely ballépésre ragadta őt, azaz teherbe esett. Az idő nem törődött az emberek bajaival, hanem visszatarthatatlanul haladt a jelenen át a mult felé. ürosziék a Dobosy Jusztina állapotában történt változást nem vették észre. 0 18G8. évi június közepén már igen közel érezvén az időt, mely őt terhétől megszabadítandó lesz; és állapotát nagyon szégyenlvén s irtózván azon gondolattól, hogy Szentesen a c alád körében betegedjék le — azon gondolatra jött, hogy a világtól elvonulva, Szentestől távol feküdje ki a gyermekágyat, mi végett Talányihoz vágyott, mint ki iránt a család minden tagja nagy bizalommal viseltetett. E czélja elérésére sógorának Oroszinak közbenjárását kérte ki arra, hogy menjen el Talányihoz s kérje fel, hogy vegye magához és ápolása alá azon időre, mig baján átesik. Oroszi e leverő értesülésre azon ajánlatot tette sógornőjének, hogy menjen fel Pestre a szülészeti egyetembe. De Dobosy Jusztina ezt nem fogadta el azon okon, mivel ezen uton nyilvánossá lesz az ő terhessége; mihelyt ő Pestre megy, tudni fogják, hogy miért ment Pestre; ö pedig tul nem élné azon szégyent, ha a szülés nyilvánossá lenne; s készebb lenne magát méreggel elveszíteni, mintsem a közelgő szülési idót odahaza bevárja. Hogy sógorát Oroszit annál is inkább rábírhassa a Talányihoz menetelre, azt is felhozta, hogy ugy fog tenni, mint azon leány, ki az előtt Szentesen, terhessége miatti szégyenében kék követ ivott, — már úgymond ó is elkészítette a kékkövet a mawa számára. Ehhez járult az is, hogy Dobosy Jusztin néhány hét óta feltűnően búskomor volt; s Oroszinak nem maradt egyébb hátra, mint lehetőleg teljesíteni sógornője kívánságát. — Ezen elhatározásra nem C6ekély befolyással volt azon körülmény is, hogy felnőtt leány gyermekei lévén, a gyalázatot, mely a vidéki kisebb városokban még fennálló előítéletnél fogva az ilyen esemény miatt az ártatlan gyermek jövőjére is felette káros hatással szokott lenni, azoktól elhárítani nemcsak bűnnek nem tartotta, de apai kötelességének ismerte. Hogy Oroszi mily lépéseket tett Talányinál, miként ment el Dobosy Jusztina első ízben sikertelenül Kun-szt.Mártonba, hogy történt másodszori elmenetele a csorbái pusztára és ott maradása, vajúdása és halála: igen híven van leírva a tiszti felperes vádelőterjesztésében. Az a halál előtt lefolyt dolgok egyikében sem talál fennakadást semmi körülményt sem képes felhozni, mely a halál előtti időből a nő vagy magzatja elvesztésére való törekvést vagy elhatározást csak sejtetné is. Már pedig ez a gyilkosság tárgyi tényálladékának megállapításához az 1486: 51. és 1492: t. czikkek szerint mulhatlanul szükségeltetnék. (Vége köv.) Ministeri rendelet az érdél ji esküdtszéki eljárásról sajtó ügyekben (Vége.) A sértett fél egyúttal arról is értesítendő, hogy miután az uj eljárás 14. §-a szerint a közvádló magánszemélyek ellen elkövetett becsületsértés eseteiben a vád viteléből ki van zárva, ha ügyöket személyesen folytatni nem akarják, kellőleg meghatalmazott képviselőjüket a vádlevél benyújtására kitűzött határidő alatt jelentsék be. 3. §. Azon ügyekben, melyekben a büntető perrendt. 196. §-ában érintett határozatok egyike hozatott ugyan, de még jogerőre nem emelkedett, a perbefogás kérdésében a jogérvényes határozat bevárandó és a további eljárás ezeu rendelet 2. §-ának határozatai szerint történik. Oly ügyekben viszont, melyek érdemleges Ítélettel már befejeztettek, a további eljárásban a büntető perrendt. határozatai követendők. 4. §. A büntető perrendt. határozatai nyomtatvány által elkövetett bűntények és vétségek esetében is követendők, a mennyiben az 1. §-ban érintett rendelet nem intézkedik és annak határozatai követendők. 5. §. Az általános büntető törvénykönyv 29. és 252. §-ainak azon határozatai, melyek szerint a sajtó utján elkövetett büntetésre méltó cselekvény miatti elitéléssel egyszersmind az időszaki nyomtatvány további megjelenése egyidőre vagy végleg betiltható, hatályon kívül tétetnek. 6. §• A ki az országgyűlés, a törvényhatóságok, a törvényszékek nyilvános üléseiben történt dolgokat hiv szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem indittathatik. 7. §. Az általános büntető törvénykönyv 490. §-sa ugy módosul, hogy a megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása egyáltalában nem engedtetik meg, kivéve, ha valaki mint köztisztviselő, vagy közmegbizott cselekedett és a felhozott tények e körbeli eljárásra vonatkoznak. Ez esetben, ha a tény bebizonyittatik, a vádlott tette bűntelen, kivéve azon megbecstelenitést, mely annak folytában még történt, a nélkül, hogy magából a tettből szükségképen következett volna. Oly esetben, midőn a sértő állítás bebizonyítása kivan zárva, a sértő fél erkölcsi magaviselete mellett tanukat hallgattathat ki, de annak erkölcsisége ellen tanuk kihallgatása ki van zárva. 8. §. Az elévülés ideje nyomtatvány utján elkövetett bűntettekre nézve egy év, — vétségekre nézve az általános büntető törvénykönyv rendeletei fennmaradnak. Kelt Pesten, 1871. évi május 14-én. Horváth Boldizsár. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.