Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 53. szám

210 van szó, — s innen van azon feltevés, hogy feltételes ité- | let alapján előjegyzés sem adható; de a 84-dik §-ban találunk egy elvet kimondva, mely szerint a c) pontban elszámlált közokiratoknak bíróilag végrehajtható Ítélet minőségével kell birniok, melyek alapján bekeblezés adható, s azon okiratok között említetik a jogerejii birói határozat, helyesebben ítélet is. Im e szerint tisztában lehetünk az iránt, hogy a törvény szövegében mindenütt, hol jogerejii határozatról van szó, igy a 95 és 101. §-ban is, végrehajtható ítéletet kell értenünk. A szatmármegyei üjryvédegylet észrevételei az ,ügyvédi rendtartás'-féle kormányjavaslatra.*) 1. FEJEZET. Szervezet. — Azl. §-ban, valamint a javaslatban több helyen előforduló e szó helyett „lajstrom" — „sorjegyzék" kifejezést ajánlunk. 2. §. E szakasz 2. pontja helyett teendő „ki teljes korát elérte." — Hatodik pontul ajánljuk e §-ban a következőt: b) Ki az államtól, a nyugdijt ide nem értve, rendelkezési dijt nem huz. Indok. A 2. pont az ajánlat szerint nem oly megszorító, — a hatodik pontra nézve pedig, ki az államtól rendelkezési dijt huz, lekötelezettje annak, illetőleg a kormánynak s mint ilyen, az ügyvédi pályán önállóan nem működhetik. 4. §. Az első kikezdésigy módosítandó: „Az ügyvédi oklevelet, Magyarország területén felállítandó 15 ügyvédi testület székhelyein alakítandó vizsgáló bizottságok mindenike az előtte sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján állítja ki. k 3. kikezdésben e helyett „másik felében a budapesti ügyvédi kamara nevezi ki" — ez jönne: „másik felében az illető ügyvédi testület nevezi ki." Indok. IIv intézkedés által az ügyvédjelöltek a felesleges költség és idővesztéstói megkíméltetnének, egyszersmind minden ügyvédi testületnek egyenlő jogai és terhei lennének, a nélkül hogy az eljárás egysége veszélyezve lenne, mert annak megóvása a törvény által biztosíttatik. 5. §. A 2. pont 4. kikezdése igy módosíttatnék: „Az előirt 3 évi gyakorlatból 2 évit pótol, ha valaki belföldi egyetemen vagy jogi akadémián mint önálló jogi tanár öt éven át, vagy valamely belföldi bíróságnál mint önálló biró 3 éven át működik, egy évi ügyvédnél töltött gyakorlatot azonban mindenik köteles igazolni. Indok. A jogtanár a jogtudománynak csak elméleti részével foglalkozik, a bíró pedig, habár gyakorlati téren működik is, az ügyvédétől sok részben eltérő munkálatokkal foglalkozik, s egyiknek sincs alkalma a gyakorlott ügyvédben szükséges minden kellékeket e gyakorlat nélkül elsajátítani. 9. §. E két kifejezés „s kir. ügyészségnek," — „a ügyészségekkel" — kihagyandó. Indok. A kir. ügyészségek, sem az ügyvédi testületeknek, sem egyes ügyvédeknek felette nem állanak s igy semmi alapos ok nincs e közlés köteles teljesítésére annál inkább, mert a kir. ügyészség e sorjegyzéket, ha *) A közzétételhez kapcsolt érdekek tekintetéből őszintén sajnáljuk, hogy e becses munkálat csak e napokban küldetett meg lapunk számára. Szerk. arra szüksége van, a helyben szókelő bíróságtól mindig megszerezheti. 10. §. Eleje igy módosítandó: „A gyakorló ügyvéd nem viselhet egyúttal: a) kir. jegyzőséget, b) nyilvános hivatalt, — sat. Indok. A javasolt kifejezés nyelvtanilag szabatosabb. II FEJEZET. Az ügyvédnek jogai és kötelességei, 12. § E szakasz eleje igy módosítandó: Az ügyvédnek joga van bíróság vagy más ha óság előtt a feleket díj mellett képviselni. Polgári peres ügyekben pedig csak ügyvéd képviselheti a feleket, menyiben a polgári törv. rendtartás mást nem rendel sat. Indok. Az ajánlott szerkezet szabatosabb és helyesebb a javaslatban foglaltnál. 13. §. Vége igy módosítandó: ez után „a dijak viszszafizetésén kivül" 5 írtól 50 frtig terjedhető, többszöri ismétlés esetén 100 frtig felemelhető birsággal fenyítendő, s ennek 8 nap alatti be nem fizetés esetében minden 5 írtért egy napi fogság szabható. Indok. Egy másik törvényjavaslatra, melynek törvénynyé válása még csak kilátásban van, hivatkozásnál, — helyesebb itt mondani ki egyenesen a zugirászokra a büntetést. 18. §. A 3. kikezdés kihagyandó, e helyett az első kikezdés végére jönne, az utolsó ezen szónak kihagyásával „kiadni" a következő: mennyiben azok a perhez nem csatoltattak illetményeinek megtérítése vagy biztosítása mellett kiadni. Indok. Mint minden munkás, ugy az ügyvéd is jogosan kívánhatja teljesített munkája dijazását, s nem lenne méltányos őt erre nézve a felek részéről gyakran előfordulható kijátszásoknak kitenni. 21. §. Az 5. sorban e szavaktól „továbbá nem szabad" kihagyandó és helyette ajánltatik : továbbá nem szabad az ügyvédnek oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, később a másiknak tanácsot adni vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni, — nem szabad az ügyvédnek ugyanazon időben ugyanazon feleket habár külön és össze nem függő ügyekben képviselni, azonban harmadik személy ellen ellenfelét is képviselheti. Indok. 1) Ha a javasolt és itt kihagyatni kivánt kifejezés megmaradna s törvénynyé lenne, sok oly pénztözsér vagy perlekedni szerető fél, kinek mindig sok fennálló pere van, minden a vidéken lakó ügyvédhez vinne pár peres ügyet s ellene egy másik fél, kivált oly vidéken, ahol kevés ügyvéd lakik, nem lenne képes ügyvédet találni. 2) A bizalmat mely gyakran a félben ellenfelének ügyvéde iránt éppen az ellenében tanúsított tevékenység, gyorsaság s felismert képesség folytán támad, nem lenne sem jogos sem czélszerü, a kihagyni javasolt szabály által korlátolni. 23. §. E szakasz kihagyandó és helyette ajánltatik: Az ügyvéd köteles az általa a fél megbízása folytán behajtott pénzt és egyébb értéktárgyakat mint letéteményt külön őrizni, a pénzbehajtásról felét mielőbb értesíteni és azt a 35. § ban emiitett visszatartási jog esetének kivételével kiadni. Mennyiben az ügyvéd az ily pénzt vagy értéktárgyat jogtalanul saját hasznára fordította, mint sikkasztó a büntttő bíróság által, különben fegyelmileg büntetendő. Indok. Azért említendő meg a 35. §-ban említett visszatartási jog, mert a nélkül e 23. §. és a 35. §. világos