Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 52. szám

Pest. 1871. pénteken július 7. 52, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Zálogjog elöjegyzé. eskületételi feltételek.—Oroszy-Talányi bűnügy.—Sommitösz. döntv.—A pesti kir. itélő tábla tanácsa. Van-e helye zálogjog előjegyzésének eskületételtöl feltételezett ítélet alapján? Berzsenyi Pongri.cz tszéki ülnök úrtól. (Kaposvárott.) E szaklap 1870. évi 82-ikés 1871. évi 33. számában egy jogeset közöltetett, mely szerint a zálogjognak eskületételtől feltételezett ítélet alapján kért előjegyzését mind az első mind a másodbiróság megtagadta. E szerint a feltett kérdésre röviden felelhetnők, hogy oly esetben zálogjog előjegyzésének nincs helye; mert telekkönyvi ügyekben két egybehangzó határozat ellen további jogorvoslat nem használtathatván, az emiitett jogesetben hozott királyi táblai végzés irányadóul tekintendő. De nem ritkaság jelen bonyolult jogállapotunkban, — midőn nem csak polg. perrendtartásunk, hanem az örökös tartományokból átültetett s hazai törvényeinkkel és törvénykezési szabályainkkal összhangzatlan telekk. rendszer is nagy részben hiányos, e mellett sokkal ujabb, mintsem annak minden részére nézve határozott joggyakorlatunk lenne, — hogy még főtörvényszékünk is oly döntvényeket alkot, melyek törvénybe ütközők. Mivel pedig a biróságok törvényt alkotó és változtató hatalommal fel nem ruházvák, határozataik c?ak annyiban birhatnak elvi jelentőséggel, a mennyiben azok a törvénynyel ellentétben nem állanak, ezt szelleméből s eredeti értelméből ki nem forgatják, hanem csakis helyes magyarázatára vezetnek, s eziránt fenforgó kételyeinket eloszlatják. Nézetem szerint a közlött telekk. ügyben hozott határozat a telekk. rend. szabályain nem alapszik, söt ezek értelmével, valamint a telekk. intézmény czéljával ellentétben áll. Minthogy pedig hasonló jogeset többször fordulhat elé, s bármely bírói határozat és abban a törvénynek adott magyarázat csak az ugyanazon ügyben álló feleket kötelezheti, s nem másokat is: a közlött jogeset felett eszmét cserélnünk nem leend felesleges; azért véleményem előterjesztésére én is helyet kérek. Az első biróság határozata azzal indokoltatott, hogy az előjegyzés alapjául felmutatott ítélet még jogerőre nem emelkedett, s jogerőre emelkedésével is csak az eskü letétele után lenne az előjegyzés kérelmezésének helye. Hogy azon Ítélet még jogerőre nem emelkedett, az igaz; de hiszen a telekk. rend. 92. §-a épen a jogerőre nem emelkedett ítélet alapján enged előjegyzést; hogy pedig csak az eskü letétele után volna előjegyzési kérelemnek helye, az a legtévesebb felfogás: mert a perr. 345. §-a e) pontja szerint eskü letétele után az itélet már végrehajtható levén, alapján a telekk. rend. 84. §-a c) pontja szerint nem előjegyzés, hanem bekeblezés kérel- | mezhető. Az eljáró tkvi ható=ág tehát a tkr. 92. §-át, | melynek értelmében az előjegyzés kéretett, a legroszabbul magyarázta, s elutasító végzésének indokolása egyátalán tarthatatlan. A másodbiróság az elutasító végzést annyival is inkább (tehát első bírósági indokainál fogva is) helyben hagyta: mert a ptrs. 338. § a értelmében itélet hozatala után a biztositás elrendelésére feltétlenül marasztaló itélet kívántatván, az előjegyzési kérelemre nézve a tkr. 88. §. d) pontja sem alkalmazható. Úgyde— a telekk. rend. 88. ugy a perrend 338. §-ára nem is támaszkodott a folyamodó, hanem a 92-dik és illetőleg 89-dik §-ra ; a biróság figyelme tehát az általa hivatkozott §§-ra miként tévedhetett? magyarázza meg a ki tudja; — mert: A telekk. rendt. IXt cz. 1. része csak a magán okiratok, 2. része pedig a közokiratok alapjáni előjegyzés eseteiről szólván, ily szabatos elkülönítés mellett a IX-cz. 1-ső és 2-dik részének szabályai össze nem zavarhatók. A 88. §. d) pontja azon esetre vonatkozott, midőn az osztr. perrend 387. és 388. §-ai értelmében bírt; biztosítási jognál fogva valamely le nem járt követelésre nézve volt az előjegyzés kérelmezhető, miután azonban az osztr. perr. hatályon kivül tétetett, a telekk. 88. §. d) pontjának ide vonatkozó része többé figyelembe soha sem jöhet, mert a jelenlegi perrend 338-ik §-a nélkül is, mint közokirat alapján a 92-dik § szerint, adóslevél alapján pedig a 88dik §. b) pontja értelmében van előjegyzésnek helye. A fennforgó ügy elintézésénél tehát csakis a közökiratokrai előjegyzés eseteiről rendelkező IX. cz. 2. R. szabályai közé sorolt 92. §. alkalmazásának lett volna helye. A másodbiróság végzése azonban e §-ra nézve igy szól „feltételes ítéletre a telekk. rendt. 92. § sa nem alkalmazható." De miért nem? — A 92. §. szavai ezek: oly birói határozatok alapján, melyek által valamely kö vetelési összeg odaitéltetik, a jogerő bekövetkezte előtt, előjegyzésnek van helye.—Nincs ebben kimondva, hogy az itélet feltétlen legyen. Erre Kopp Ferencz telekk. előadó ur e lapok f. é. 40. számában közlött értekezésében azt mondja: ha a telekk. 92. §-át a 101. §-ával összehasonlítjuk, csak feltétlen ítéleteket érthetünk; továbbá: a feltételes itélet előjegyezhetésére szükséges a feltétel bekövetkeztét bizonyítani. Kopp ur ez utóbbi megjegyzése egyenlő a telekk. hatóság elutasító végzésének azon indokolásával, miszerint csak az eskü letétele után lenne az előjegyzési kérelemnek helye, mely indokolás tarthatlanságát már fennebb kimutattam. Hátra volna tehát csak azon kérdés eldöntése: váljon a 92-dik §. homályom értelmét a 101. §. meghatározza-e? s váljon áll-e az hogy 92. §. szerint előjegyzés csak feltétlen itélet alapján engedhető? Az igaz, hogy a 101. §. szerint a 92. §. esetében ki52