Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 50. szám

200 dek az ingatlan tulajdon szerzésétől határozottan s minden időre ki vannak zárva; és mert az 1855 ki Concordatum, mely ama amortisatióféle törvényt, megszüntette, országgyülésileg mint az 1791 : VII. t. czikkel ellentételes érvényen kivül helyeztetett ; és mert az Approbáták érvénye óta semmi törvény sem hozatott, mely a szerzetes rendek előnyére ama ingatlan szerzési tilalmat megszüntette volna. Ezen végzés ellen a n ö s ?. e r z et meghatalmazottja Herzberg s e m m. panaszt adott be; mert a törvényszerüleg véghezment árverést az érdekeltek egyike sem támadván meg, azt a bíróság hivatalból megsemmisíteni nincs jogositva; mert az amortisatió törvény Erdélyben sohasem birt érvénynyel az oktatással s betegápolással foglalkozó egyesületek s ugy a sz. Ferencz nő-szerzet irányában sem, miután udvari rendeletek által a tilalom alól kivétettek; mert az 1848 ki kolozsvári or. gyűlés az ország lakosainak jogegyenlőségét vallás különbség nélkül kimondotta; és az 1868. évi 38. t. a vallásos felekezeteknek isko'ák felállithatását nyilván megengedte s igy ingatlan szerezhetését, az iskolai vagyonnak szerzetes nők kezelése alatt is. ASemmitőszék Herzberg K. által beadott sem. panasznak helyt adván, a neheztelt végzést a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a városi tszéket utasította, hogy az árverési jköny vet a perr. 458. §. ért* Imében intézze el; „mert az érintett árverési jkönyv szerint panaszló mint legtöbbet igérö a kérdéses házat megvette s az árverési feltételeket teljesítette, következőleg az eljáró tszék a perr. 458 §-ra s az átall. polg. tk. 356. §rai tekintettel nem volt jogositva a dolog ily állásában hivatalból határozni a felett, váljon vevőnek a személyi képességre való tekintetből valamely törvényes akadály ellent áll-e a tulajdonjog megszerzésében." (1871. május 16. — 3725. sz.) A congressusi szabályok értelmében megalakuló israelita ChitJ község elválása következtében a régi hitközségtől, az azelőtti közös vagyonra nézve, birói különösen pedig zárlati eljárásnak nincs helye, hanem ez esetben a vagyoni intézkedés is első vonalban a közigazg. halósághoz tartozik. Krausz Miksa mint a zsidó congressusi alapszabályok szerint szervezkedett pápai israelita hitközség elnöke — Veszprém megye tszékéhez Wolf Lipót mint a régi israelita hitközségi elnök ellen — a hitközségi közös javak zár alá vétele iránt folyamodást adott be, melyekkép folyamatba tett ügyben a tszék 1871. martius 12-kén 1041. sz. a. kelt végzésével a pápai izraelita hitközség Pápán létező összes ingó s ingatlan javaira a zárlatot elrendelte, s azt Pápa város sommás bírósága által martius 20—23 s 30. napján foganatositatta. A 1 peres a zárlati végzés s foganatositási eljárás ellen semm. panaszt adott be. A Semmitőszék ennek helyt adván a neheztelt eljárást s a megye tszék nek a zárlatot elrendelő végzését a perr. 297. §. 2. pontja s a304, §. alapján hivatalból megsemmisítette; „mert azon viszonyok rendezése, melyek a pápai israelitáknak az israelita congressuson megalapított szabályok értelmébeni megalakulására, s az említett szabályokhoz képest alakítandó hitközségnek, az abba belépni nemkivánó tagoktóli elválására vonatkoznak — közigazgatási útra tartozik; — ezzel pedig a közös vagyon mikénti további kezelése, esetleg biztosítása s felosztása szorosan összefüggvén, s első vonalban szinte közigazgatási uton levén elintézendő — Veszprém megye tszéke a perr. 8 §. a) pontja rendeletét sértette meg, midőn ezen kérdéseknek közigazgatási uton lett megoldása nélkül, az israelita hitközség azon tagjai kívánatára, kik a congressusi szabályok értelmében alakultak hitközséggé, a volt israelita község egész vagyonára a birói zárlatot elrendelte és foganatositatta." (1871. június 2. — 5364. sz. a.) Becsületsértési bírságok alkalmából a tiszti ügyész jogorvoslattal élni jogositva nincsen. Galambos Genovéva mint felperes — Richter Katalin, Futás Lajos s Futás Borbála mint alperesek ellen Pest város egyes bírósága előtt becsületsértési pert indított, melyben az eljáró bíróság 1870. évi 6281 sz. a. kelt íteletével alpereseket elmarasztalta; s azt a kir. tábla 1871. február 15-kén 31850. sz. a. ítéletével helyben hagyta, de azon módosítással, hogy a külön külön megítélt 20 frt. becsületsértési bírság 2/3 része a fennálló minist, rendelet értelmében a m. k. állampénztárba s '/3 része felperesnek fizetendő. Ezen táblai ítélet ellen Pest város tiszti ügyésze semm. panaszt adott be, azon alapon, mert a bíróság a fennálló törvények értelmében tartozik határozni, mint ezt a perrend 245. §-sa is reudeli. Már pedig Verbőczy II. 72. czime s egyébb hazai törvényeink a birság iránt határozottan intézkednek és pedig akkép, hogy a birság '/3-da a sértett félé, de 2/3 része a bíróé Tehát mig ezen 4 törvények életben vannak s törvényhozásilag meg nem változtattatnak, addig azok ellenében a minist, rendelet folytán nem lehet a 2/3 bírságot az államnak odaítélni.— A min. rendelet 139. §-sa csakis azon bírságok hovafordításáról intézkedhetett, melyekről a törvény nem rendelkezik; már pedig a becsületsértési bírságokról törvényeink rendelkeztek. A Semmitőszék „te k in tve, hogy Sz. kir. Pest városa mint jelen perben nem álló fél, jelen ügybeni jogorvoslatok használatára jogositva nincsen, a tiszti ügyésze által beadott semm. panaszt visszautasította s az iratokat alperesek felebbezése folytán a legf. itélőszékhez átküldetni határozta." (1871. június 5. — 4997. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunaaor sarkán, 9. sz- a.