Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 49. szám

196 Gratineau Teréz Pest város tszéke előtt Hartmann Tivadar ellen pert inditott bizonyos szerződés alapján, melyet alperes állitott ki felperesnö részére aziránt, hogy ha íelperesnőn kivül mással lépne házassági viszonyba, a házasság létesülésétöl számítandó 5 év alatt felperesnőnek egyszerre vagy részletekben 8000 frtot leend köteles kifizetni. Ezen itt feltételezett házasság egy más nővel csakugyan bekövetkezett — de még csak egy év előtt, miért a kötelezett összegnek egy ötödét kéri megítéltetni. Az e. bir. törvényszék 1869. okt. 5 kén, 49,129 sz. a. hozott ítéletével felperes keresetét mint időelóttit leszállította — minthogy a házasság létesültétől még csak egy év folyt le — tehát a szerződés feltétele még elő nem állt. A kir. tábla 1870. okt. 13-kán 21,660. sz. a., minthogy a kötelezvényben részletes fizetés vagylagosan van kikötve, az e. bíróság ítéletét megváltoztatván alperest 1680. frtban, ennek a kereset meginditásátóli kamataiban stb. elmarasztalta. És ezen Ítéletet a legfőbb ítélőszék 1871. jan. likén 27 sz a. helybenhagyta. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be; ciiert a legfelsőbb ítélet ellenkezik a kötelezvény tartalmával, mely ben egy szó sincs arról, hogy felperes a kikötött összeget 1680 frtos részletekre feloszthassa s így vehesse be; és mert jelen esetben még nem is létezik első bírósági érdemleges ítélet, miután az ügy érdemébe nem is bocsátkozott, tehát már a másodbiróság köteles lett volna a pert érdemleges Ítélethozatal végett visszaküldeni; és mert a kereset id5 előtti, a kötelezvény, ha valódinak vétetnék is, még lejártnak nem tekintethetvén, az csak 5 év lefolytával levén beperesithető. A. S e m m i t ő s zé k a kir. tábla 21660. sz. ítéletét, ugy a legfőbb itélőszéknek 27. szám alatt hozott ítéletét a mennyiben ezen Ítéletek a per érdemét is eldöntik, a perr. 297. §. 1. pontja és a 304. §. alapján hivatalból megsemmisítette, s az első bíróságot oda utasította, hogy az ügy érdemében Ítéljen ; „mert az első bíróság felperest keresetével, mint időelőttivel utasítván el, s a kereseti követelés valódisága és jogosultsága ellen tet> kifogások érdemleges elbírálását mellőzvén — az ügy érdemére nézve elsó bírósági itélet nem létezik : a másod és harmad bíróság tehát az által, hogy az elsó bíróság által eldöntött kérdésen tul menve az ügy érdemében is Ítéltek, a perrend azon alapelvét, mely szerint a bíráskodást minden ügyben három biróság gyakorolja, sértették meg; — miért is Ítéleteiket a mennyiben ezen ítéletek a per érdemét is eldöntik, a perr. 297. §. 1. p. és a 304. §. alapján hivatalból megsemmisitteni stb. kellett." (1871. június 1.--5917. sz. a ) Az örökösödési eljárásban hozott végzések ellen nem felebbezésnek, hanem csak semmiségi panasznak van helye. Néhai Grujenku Péter után maradt hagyatékra vonatkozó örökösödési ügyben Krassó megye tszéke 1870. február 24-én 553. sz. a. kelt végzéssel az összes hagyatékot zár alá vétetni s a leltárban foglalt hiányzó hagyatéki tárgyak értékét Glígor Andrcj vagyonából biztosítani, a zár alá veendő vagyon jövedelmének felét Nikora Teofáninak kiszolgáltatni, felét pedig zárgondnokilag kezeltetni elrendelte. Ezen végzés ellen Jenki Dionisné s Katalin és Gligor András felebbezést adtak be. A kir. itélő tábla azonban 1870. okt. 26-án 22070. sz. a. kelt végzésével ama felebbezést visszautasította, mert a perrend 294. §. értelmében az első biróság által hozott végzés ellen felebbezésnek nincs helye. Ezen táblai végzés ellen fe 1 e b b e z ő k semm. panaszt adtak be, mert a tábla nem vette tekintetbe, hogy a felebbezésüket nemcsak a zárelrendelés, hanem azon eljárás ellen is intézték, miszerint a zárlat a perr. 588. §. ellenére az örökösük meghallgatása nélkül rendeltetett, és a hagyaték egész jövedelmét gondnok kezelése alá nem adta, hanem felét szegénységi bizonyitványnyal igazolt kétes jogú örökösnek adatta ki. Á Semmitőszék a sem. panaszt elvetette „mert örökösödési eljárásban hozott végzések ellen nem fellebbezésnek, hanem a perr. 297. §. 22-ik pontjaként semmiségi panasznak levén helye, a kir. tábla panasztemelőknek örökösödési eljárásban hozott végzés ellen helytelenül beadott fellebbezését a perr. 294. §. alapján helyesen utasította vissza. (1871, június 1. — 3883. sz. a.) A végrehajtási végzés ki nem függesztése semmiségi esetet nem képez, ha a fél a jogorvoslat használatában akadályozva nem volt. Sztrókai Norbertnek Klein Ignácz elleni perében az alperes az eljáró Szatmármegyei főszolgabiróság által elmarasztaltatott s ellene a végrehajtás elrendeltetett s foganatosíttatott. Ez ellen alperes sem. panasszal élt, mert ő végrehajtáskor hon nem lévén, a végrehajtási végzés anyjának lett kézbesítve a nélkül, hogy az kifüggesztetett volna; és mert a lefoglalt ingók megnem becsültettek s tanuk sem haszi)áltattak. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a végrehajtást rendelő végzés panaszló saját beismerése szerint anyjának kézbesitetvén s azáltal el is fogadtatván — annak ki nem függesztetése, bár szabálytalanságot, de miután alperes a jogorvoslat használatában akadályozva nem volt, s azt fel is használta, — semmiségi esetet nem képez; mert továbbá panaszlónak azon állítása, hogy a lefoglalt ingók meg nem becsültettek s a végrehajtásnál tanuk nem alkalmaztattak, a jkönyv tanúsága szerint teljesen alaptalan. (1871. június 7. — 6122. sz.) Halálozás ; Miksa György jogtudor, tszéki ülnök Erdélyben június 18 áu; —Makovitz Ede Pest város volt főbírája, a provisorium a'att ktbiró, legújabban a kir. ügyigazgatóságnál k. ügyész élte 55. évében. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten. 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.