Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 48. szám

192 hozatott, tehát a bukott a végrehajtást maga részére nem intéztethette; az ítélet vele alpetessel nem is közöltetett; a becsű a valóságnak nem felel meg, a tartozékok részle­tezve elősorolva s megbecsülve nem lévén stb. stb. A Semmitőszék azt elvetette, „mert a végrehajtást elrendelő végzés alapját tevő itélet a tárgyalási jkönyv szerint a feleknek kihirdette­tett, s azok által elfogadtatván, jogerőre emelkedett; — a végrehajtató Fogalyán András elleni csőd a per folyama alatt, a felterjesztő hivatalos jelentés szerint megszüntet­tetett, és igy ő a végrehajtást maga neve alatt kérni jogo­sítva volt; a végrehajtási eljárásban pedig semmiségre alapul szolgáló ok fel nem merült." (1871. május 17. — 5116. sz. a) A per folyama alatí az együll bíráskodó esküdtre, mint tanura történvén hivatkozás, az a per további elintézésében részt nem vehet. Ily esetben az esküdtre nézve a pert: 14. §-ban érintett érdekeltség esete áll elő. Kopacska György, mint felperes Behanecs János és Katalin, mint alperesek ellen Trencsénmegye illető szol­gabirósága előtt bizonyos hagyatékból felperest illető 224 frt. kifizetése iránt pert indított, melyben alperes an­nak igazolására, hogy felperes azon hagyatéki követelésre nézve már kielégíttetett, az eljáró bíróság egyik kiegé­szítő tagjára az együtt eljáró esküdtre, mint tanura hivat­kozott. Ezen tanúnak kihallgatását az eljáró szbiróság vég­zésileg kimondotta, s foganatosította is. —Ennek alapján 1871. april 3-kán— 645. sz. a. kelt ítéletével felperest ke­resetével el is utasította s őt 35 frt. perköltségben elma­rasztalta. Ez ellen felperes felebbezéssel és semmiségi pa­nasszal élt, utóbbit arra fektetvén, miszerint az eljáró bí­róság egyik tagja az esküdt, alperes részéről tanúnak ne­veztetvén, az eljárás azonnal be nem állíttatott, hanem a tanúkihallgatási végzés meghozatott, mi a perrend 14. §. szerint semmiségi esetet képez. A S e m m i t ő s z é k az eljáró szolgabiróságnak fen­tebbi keletű és számú ítéletét, ugy a január 17-kén szám nélkül hozott tanú kihallgatást rendelő végzését a perr. 297. §. 8. pontja alapján megsemmisítette; „mert a per folyama alaU a tárgyalásnál együtt bíráskodó esküdtre mint tanura történvén hivatkozás, és ennek alapján érdekeltsége a perr. 14. §. értelmében be­állván, de e tekintetben azonDal kifogás is tétetvén, — nevezett esküdt a per elintézésében, illetőleg a tanúki­hallgatást elrendelő végzés hozatalában már részt nem vehetett, hanem az ügy tárgyalása ujabb szabályszerűen megalakult bíróság előtt lett volna folytatandó. Minek folytán a fentebbi végzés törvényesnek nem tekintethetvén, az ennek alapján utóbb hozott itélet is hatályát veszí­tette." (1871. máj. II. — 4751. sz. a.) A nő lörvényszerüleg m egidézettnek nem tekintethetik, ha az idéző végzést annak férje meghatalmazás nélkül vette ál. Az ily kézbesítésre következett egész eljárás megsemmisí­tendő. Wittenbarth Péter a mohácsi járás szolgabirája előtt Bendl Ferencz s neje szül. Karsay Leopoldina ellen az ál­taluk közösen haszonbérelt malom bérleményének elha­gyása végett pert indított — mely letárgyaltatván az egyes bíróság 1870. aug. 31. - - 94. sz. a. kelt ítélet­tel alpereseket a haszonbérelt malom elhagyására köte­lezte. Ez ellen másodrendű alperesnó semm. panasszal élt, mert ezen perben nem lett megidézve, a keresetlevelet sohasem látta s az egész perról semmi tudomása. Az eljáró bíróság felterjesztésében azt jegyezte meg, hogy az idéző levél azért nem lett alperesnőnek kézbe­sítve, mert azt férje vette át, ki magát neje képviseletére jogosultnak nyilvánította s egyszersmind állította, hogy neje másod r. alperes fekvő beteg levén, a tárgyalásra személyesen ugy sem jelenhet meg. A Semmitőszék az első bírósági ítéletet, a tárgyalási eljárással együtt másodrendű alperesre vonatkozólag megsemmisítette „tekintve, hogy az idézési végzés másodrendű alpe­res szül. Karsay Leopoldinának személyesen kézbesítve nem lett; az pedig, hogy ő férjét ilyen végzések elfoga­dására felhatalmazta volna, a felterjesztett ügyiratokból nem tűnik ki; (1871. május 3. — 4739. sz. a.) Halálozás: Bogdán László kir. tábla birája Pesteu élte 46. évében jun. 16 elhunyt. Csődök: Soltész János sárospataki lakos e. Zemplénin, tszéke által bej. jul. 3-ig perü. Balogh Géza; — Özvegy Wim­ra e r Mihályné szül. Himmelsbacher Éva pécsi lakosnö e. Pécs város tszékénél, bejei, július 3—5. perü. Sziebert F. — Deutsch Ignácz s neje Deutsch Eleonóra pesti lakosok e. Pest város tszéke által, bejei. jul. 5—7. perü. Szőlősi; — Stelczer Bolnay pa­pírkereskedő czég e. Győr város tszékénél, bejei, július 24—26. perü. Legény L. — Kirchnopf Gyula monori kereskedő e. Pestmegye tszékénél, bejei, július 20 — 22. perü. Pesko Medárd ügyvéd Pesten; — Szarvasi gőzmalom részvény-tár­sul a t e. Pest város tszékénél, bejei. jul. 12 —14. perü. Ungár Alajos ; — R o t h József hornyáni szeszgyáros e. Trencsénmegye tszékénél, bej. aug. 1 —3 perü. Szkotniczki Rezső ; — Schvarcz Jakab alsó-lendvai lakos e. Zalamegye tszékénél, bejei, július 24—26. perü. Horváth József Z.-Egerszegen;— Práger Sa­mu bajai szabó e. Baja város tszékénél bejei, július 21 — 23. perü. Nemes Károly; — Rosenzweig Jakab borkereskedő e. Te­mesvár város tszéke által, bejei, július 26—28. perü. Begsán E. — Kohn M. Leopold Kleneczi kereskedő e. Gömörmegye tszé­kénél, bejei. aug. 28 — 30. perü. Ecseghi F. — Csödiuegszüiitetés : Maximovics Péter birtokos e. Sz.­Endre város tszékénél egyesség folytán ; — Balázs-Bognár Vilma énekesnő e. Pest város tszékénél tömeg felosztással; — Sartóri Ignácz ügyvéd hagyatéki tömege e. Szatmár-megye tszeke által tömeg-felosztással; — N e u m a n Mór osáktornyai la­kos e. Zalamegyénél kiegyezéssel; — Ri esz Adolf makói czég­tulajdonos e. Csanádm. tszékénél kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZÖKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom