Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 48. szám
192 hozatott, tehát a bukott a végrehajtást maga részére nem intéztethette; az ítélet vele alpetessel nem is közöltetett; a becsű a valóságnak nem felel meg, a tartozékok részletezve elősorolva s megbecsülve nem lévén stb. stb. A Semmitőszék azt elvetette, „mert a végrehajtást elrendelő végzés alapját tevő itélet a tárgyalási jkönyv szerint a feleknek kihirdettetett, s azok által elfogadtatván, jogerőre emelkedett; — a végrehajtató Fogalyán András elleni csőd a per folyama alatt, a felterjesztő hivatalos jelentés szerint megszüntettetett, és igy ő a végrehajtást maga neve alatt kérni jogosítva volt; a végrehajtási eljárásban pedig semmiségre alapul szolgáló ok fel nem merült." (1871. május 17. — 5116. sz. a) A per folyama alatí az együll bíráskodó esküdtre, mint tanura történvén hivatkozás, az a per további elintézésében részt nem vehet. Ily esetben az esküdtre nézve a pert: 14. §-ban érintett érdekeltség esete áll elő. Kopacska György, mint felperes Behanecs János és Katalin, mint alperesek ellen Trencsénmegye illető szolgabirósága előtt bizonyos hagyatékból felperest illető 224 frt. kifizetése iránt pert indított, melyben alperes annak igazolására, hogy felperes azon hagyatéki követelésre nézve már kielégíttetett, az eljáró bíróság egyik kiegészítő tagjára az együtt eljáró esküdtre, mint tanura hivatkozott. Ezen tanúnak kihallgatását az eljáró szbiróság végzésileg kimondotta, s foganatosította is. —Ennek alapján 1871. april 3-kán— 645. sz. a. kelt ítéletével felperest keresetével el is utasította s őt 35 frt. perköltségben elmarasztalta. Ez ellen felperes felebbezéssel és semmiségi panasszal élt, utóbbit arra fektetvén, miszerint az eljáró bíróság egyik tagja az esküdt, alperes részéről tanúnak neveztetvén, az eljárás azonnal be nem állíttatott, hanem a tanúkihallgatási végzés meghozatott, mi a perrend 14. §. szerint semmiségi esetet képez. A S e m m i t ő s z é k az eljáró szolgabiróságnak fentebbi keletű és számú ítéletét, ugy a január 17-kén szám nélkül hozott tanú kihallgatást rendelő végzését a perr. 297. §. 8. pontja alapján megsemmisítette; „mert a per folyama alaU a tárgyalásnál együtt bíráskodó esküdtre mint tanura történvén hivatkozás, és ennek alapján érdekeltsége a perr. 14. §. értelmében beállván, de e tekintetben azonDal kifogás is tétetvén, — nevezett esküdt a per elintézésében, illetőleg a tanúkihallgatást elrendelő végzés hozatalában már részt nem vehetett, hanem az ügy tárgyalása ujabb szabályszerűen megalakult bíróság előtt lett volna folytatandó. Minek folytán a fentebbi végzés törvényesnek nem tekintethetvén, az ennek alapján utóbb hozott itélet is hatályát veszítette." (1871. máj. II. — 4751. sz. a.) A nő lörvényszerüleg m egidézettnek nem tekintethetik, ha az idéző végzést annak férje meghatalmazás nélkül vette ál. Az ily kézbesítésre következett egész eljárás megsemmisítendő. Wittenbarth Péter a mohácsi járás szolgabirája előtt Bendl Ferencz s neje szül. Karsay Leopoldina ellen az általuk közösen haszonbérelt malom bérleményének elhagyása végett pert indított — mely letárgyaltatván az egyes bíróság 1870. aug. 31. - - 94. sz. a. kelt ítélettel alpereseket a haszonbérelt malom elhagyására kötelezte. Ez ellen másodrendű alperesnó semm. panasszal élt, mert ezen perben nem lett megidézve, a keresetlevelet sohasem látta s az egész perról semmi tudomása. Az eljáró bíróság felterjesztésében azt jegyezte meg, hogy az idéző levél azért nem lett alperesnőnek kézbesítve, mert azt férje vette át, ki magát neje képviseletére jogosultnak nyilvánította s egyszersmind állította, hogy neje másod r. alperes fekvő beteg levén, a tárgyalásra személyesen ugy sem jelenhet meg. A Semmitőszék az első bírósági ítéletet, a tárgyalási eljárással együtt másodrendű alperesre vonatkozólag megsemmisítette „tekintve, hogy az idézési végzés másodrendű alperes szül. Karsay Leopoldinának személyesen kézbesítve nem lett; az pedig, hogy ő férjét ilyen végzések elfogadására felhatalmazta volna, a felterjesztett ügyiratokból nem tűnik ki; (1871. május 3. — 4739. sz. a.) Halálozás: Bogdán László kir. tábla birája Pesteu élte 46. évében jun. 16 elhunyt. Csődök: Soltész János sárospataki lakos e. Zemplénin, tszéke által bej. jul. 3-ig perü. Balogh Géza; — Özvegy Wimra e r Mihályné szül. Himmelsbacher Éva pécsi lakosnö e. Pécs város tszékénél, bejei, július 3—5. perü. Sziebert F. — Deutsch Ignácz s neje Deutsch Eleonóra pesti lakosok e. Pest város tszéke által, bejei. jul. 5—7. perü. Szőlősi; — Stelczer Bolnay papírkereskedő czég e. Győr város tszékénél, bejei, július 24—26. perü. Legény L. — Kirchnopf Gyula monori kereskedő e. Pestmegye tszékénél, bejei, július 20 — 22. perü. Pesko Medárd ügyvéd Pesten; — Szarvasi gőzmalom részvény-társul a t e. Pest város tszékénél, bejei. jul. 12 —14. perü. Ungár Alajos ; — R o t h József hornyáni szeszgyáros e. Trencsénmegye tszékénél, bej. aug. 1 —3 perü. Szkotniczki Rezső ; — Schvarcz Jakab alsó-lendvai lakos e. Zalamegye tszékénél, bejei, július 24—26. perü. Horváth József Z.-Egerszegen;— Práger Samu bajai szabó e. Baja város tszékénél bejei, július 21 — 23. perü. Nemes Károly; — Rosenzweig Jakab borkereskedő e. Temesvár város tszéke által, bejei, július 26—28. perü. Begsán E. — Kohn M. Leopold Kleneczi kereskedő e. Gömörmegye tszékénél, bejei. aug. 28 — 30. perü. Ecseghi F. — Csödiuegszüiitetés : Maximovics Péter birtokos e. Sz.Endre város tszékénél egyesség folytán ; — Balázs-Bognár Vilma énekesnő e. Pest város tszékénél tömeg felosztással; — Sartóri Ignácz ügyvéd hagyatéki tömege e. Szatmár-megye tszeke által tömeg-felosztással; — N e u m a n Mór osáktornyai lakos e. Zalamegyénél kiegyezéssel; — Ri esz Adolf makói czégtulajdonos e. Csanádm. tszékénél kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZÖKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.