Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 44. szám
174 4249 ftban alapíttatott meg — ezen ítéletet mind a kir. tábla mind a Hétszemélyes tábla helybenhagyván. Miután azonban hivatalosan bizonyult, hogy Gaudernak teljes vagyontalansága folytán eleget nem tehet, kimondatott, hogy ezen kártérítés fegyelmi uton Wypffel János járásbiró és társai — mint a kármegtéritéséért felelős közig, hivatalnokok ellen eszközöltessék, az 1859. mart. 12-kén a hivatalnokok felelőségéről kelt legf. rendelet 7. §-sa alapján. — Felemlítetett mikép az illető tszék által tartott vizsgálat alatt Graudernak a sikkasztásokat beismerte, — Wypfel pedig azok lehetőségét kétségbe nem vonta, elismervén, hogy az illető árvapénzek általa tett kiutalvanyoztatása iránti kérvények okiratokkal kellően nem voltak ellátva. A kir. itélő tábla Wypfel Jánost a Gaudernakféle sikkasztások által okozott kárért az általa kellő óvatosság nélkül kiadott utalványozás miatt felelősnek kimondotta, irányában a kincstár viszkereseti jogát megalapította, s részére 1317 for. stb. megtériitésében elmarasztalta. Indokok: „A pozsonyinegyei fenyítő tszék által 1865 ben hozott s legf. bíróságilag is helybenhagyott Ítélettel jogérvényesen megalapittatott, hogy Graudernak alkalmaztatása idején az árvák ügyeit kezelvén, 1856 — 1861. évig elöljárói bizalmának felhasználásával hamis beadványok alapján,! észint beadványok nélkül kieszközlött bitósági utalványok s hamis uyugták mellett az árvapénztárból összesen 4249 ftot elsikkasztott, mely összegből akkori szbiró Wypfel János utalványozásai mellett 3953 ftot szedett fel. „Gaudernak Frigyes vallomása szerint ezen nagymérvű megkárosítást Wypfel János szbiró gondatlan ügykezelése tette könnyen lehetővé, mi kétségtelenül igazolva van már azáltal is, hogy az adóhivatalban vezetett árvatári naplók s jkönyvek vitelével megbízottGaudernaknak az árvavagyon kezelésével első vonalban ellenőrzésül szolgált külön bírósági elintézésekre, még pedig oly korlátlan befolyást engedett, hogy az a beadványokat maga szerkesztette, az elintézéseket tervezte, s le is tisztázta. „De még nagyobb mérvű gondatlanság, sőt mulasztás is terheli őt az által, hogy a mint kihallgatásánál saját meggyőződésére kiderittetett, oly beadványok alapján utalványozott árvapénzeket, melyek mulhatlanul szükséges okmányokkal felszerelve nem voltak, s több utalványt aláirt, melyeknek nyoma az igtatókönyvben nem találtatott. „Az 1853-i ügyrendtartás 68. s 245. §. figyelmen kívül hagyásával elkövetett ezen mulasztásai mellett, az adóhivatalnokoknak a kiutalványozott összegek kifizetésénél követett szabályellenes és vigyázatlan eljárása, mentségül annál kevésbé szolgál, mert az árvák vagyonának kezelése iránt 1854-ben kibocsátott rend. 2—46. §§. szerint az adóhivatal e tekintetben a bíróságnak levén alárendelve, panaszlott mint bírósági főnök az árvavagyon kezelésére s a szabályok megtartására itt is köteles volt felügyelni. „Azon körülmény sem teszi a felelősségtől mentessé, hogy beszüntetve volt harmadrész fizetése a betiltás alól feloldatott, s az neki egészen kiszolgáltatott: miután a felmutatott pénzügyi felsőbb hatósági intézkedés a felelőség kérdését, a minek eldöntésére illetéktelen is volna, nemcsak érintetlenül hagyja, de sőt kártérítési panasz beadhatását világosan is fentartja. „Ezek szerint nevezett szbiró ellen a hivatalos ügy kezelés és kötelességszerű felügyelet körüli hanyagság és gondatlanság kétségtelenül igazolva levén, őt a mennyiben mulasztása az árvák vagyonának, a vezetése s felügyelete alatt álló egyének általi megkárosítására alkalmul szolgált — az alája rendelt Gaudernak által az árvák vagyonán elkövetett károsításokért felelősnek kimondani s a kincstár által visszkereset utján követelt kár '/3 ban — 1317 frtban marasztalni kellett." — sat. sat. (1871. febr. 16. — 3555. sz. a.) Ez ellen Wypfel János marasztalt hivatalnok felebbezést adott be — melyben annak szükségességét fejtegeti, hogy jogérvényes elmarasztalása előtt az ügyállás kiderítésére bővebb vizsgálat tartassék; nevezetesen kihallgatandók a károsult íelek aziránt, váljon ő elfogadott-e tőlük felszereleílen beadványokat, s ilyeket elintézett-e ? kihallgatandók azon pénzügyi hivatalnokok, kik az adó és árva pénztári hivatalt évenkint megvizsgálták, aziránt váljon ő ez ügyben hanyagsággal vádolható-e? Ereszben több felsőbb hivatalnokot nevez meg, kiknek kihallgattatásához ragaszkodik. A 1 egf. i télőszé k a kir. tábla Ítéletét indokaiból és azért is helybenhagyta: „Mert a büntető eljárás folytán hozott jogérvényes Ítéletek által az elsikkasztott pénzösszeg mennyisége már megalapítva lett, és így e részbeni ujabb kihallgatás és további nyomozás elrendelésének szüksége fenn nem forog; „mert a jelen ügy folyama alatt és védelmének előadására felhívott Wypfel János beismeri, miszerint a sikkasztást elkövetett Gaudernek Frigyesnek árvapénzeket I utalványozott ; miután pedig a kir. tábla által Wypfel j János a kincstár javára azért lett elmarasztalva, mert az • alárendelt tisztviselők mulasztásáért felelősséggel tartozik, | és mert az elsikkasztott pénzösszegekre Wypfel János | könnyelmüleg minden okmány nélkül utalványokat | maga kiállított, illetőleg aláirt, — és ez okokból az árvaj pénztár kezelése iránt, most fellebbezésében kihallgattatni kért tanuk kihallgattatása, Wypfel János saját beismerése mellett, a kártérítés kérdésére befolyással nem lenne — a tanúkihallgatásnak elrendelését mellőzni, s a kir. táblaitéletét hely benhagyni kellett." (1871. május 22. — 2822. sz. a.) Egy jogesethez. Igazságszolgáltatásunk illustrálásáva közlöm a következő jogesetet. A. birói marasztaló határozat alapján, néhai B. két örököse ellen, a megitélt összeg s járulékai erejéig végrehajtást foganatosítván, az alkalommal C. ezen birói actusnál jelen lévén, a végrehajtásnak beszüntetése czéljából a követelésnek egyik nagykorú örököst terhelő felére nézve jótállási és fizetési kötelezettséget fogadott el, de oly feltétellel, miszerint, ha a követelés másik fele a kiskorú örökös gondnoka által ki nem egyenlittetnék, ugy C. az adott jótállási nyilatkozatát vissza fogja kapni, vagyis: a jótállás a kikötött feltétel nem teljesitése esetén megszünend. E feltétel a kötelező nyilatkozatban benn foglaltatott. Felperes nem igazolta azt, hogy a kikötött feltétel