Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 40. szám

158 emelkedett birói határozat — helyesebben Ítélet alapján | lehet előjegyzést nyerni, mert csak ez ítél a fő dologban, | vagy más szavakkal mondva: a jog odaitéltetik, a jog nem ítéltetik rneg vagy végre megszűntnek nyilatkoztatik. — De léteznek feltételes és feltétlen ítéletek, mennyiben t. i. a fődolog megítélése valamely bizonyíték hozatalától vagy nem hozatalától feltételeztetik. — Hamármost a 92. §-t a 101. §-sal — a melyik a 92. §. esetébeni előjegyzés igazolásáról szól, összehasonlítjuk; ugy egyedül feltétlen ítéleteket érthetünk, mi ezen sz. r. eredeti szerkesztése alkalmával a „feltétlen" szócska beiktatásával kétségtelenné tétethetett volna. De maga a „feltétlen" szó sem képes az ügyet egészen kétségtelenné tenni, mert a már más további bizonyítékoktól nem függő ítélet más tovább nyújtandó bizonylatoktól vagy kötelmektől tétethetik feltételessé, például: valaki köteleztetik ellenértékkel, szolgalmánynyal vagy valaminek elhagyásával vagy tűrésével.— Ha nem csalatkozom, ugy a volt olasz, az illyr és tengerparti vidékeken érvényes ez iránybani rendeletekben csakis a feltétlen ítélet szolgál előjegyzés alapjául és a fő, pótló vagy becslő eskü egészen van kizárva, holott a német és szláv tartományokban különbséget nem tesznek és egész általánosságban azt tartják, hogy egy nem jogerejü ítélet be nem keblezhető, hanem csak előjegyezhető és az igazolás a végrehajtási kérettél eszkózlendő; itt folyton | | feltételes ítélet alapján engedik az előjegyzést, volt alkal| mam számosabban tapasztalni, miért is megyénk szomszédjai azt zokon veszik, hogy tőszomszédságban a jogot szigoruabban magyarázzák, különösen a vászonkereskedő hegyentuli lakosaink ellen. Tagadhatlan, hogy felperes mellett sok mindenféle ok harczol esetleges kárának megóvása tekintetében ily Ítélet előjegyezhetése által, mert ily Ítélet mindig arról tesz tanúskodást, hogy felperes magát a perben igazolta és hogy keresete jogszerű czimen alapul, különben már ezen okoknál fogva lett volna elutasítva. — A pótló és becslő esküre szóló ítéletnél még azon lényeges körülmény fordul elő, hogy keresetének czimét ha nemis egészen, de mégis bebizonyittani kellett. De a főeskü megítélésénél is sok eset fordul elő, melyben a kereseti tény tökéletesen bebizonyítva előfekszik és a főeskü csak egy tagadás bebizonyitására rendeltetik. — Nem kevésbé indokolva volna ily előjegyzések engedése azért is, mert a nem engedés esetében az ellenfél a jogerőre emelkedés bekövetkeztét minden jogorvoslattal meggátolni akarná, s az ügyet addig elodázná, míg czél és módot talál a végrehajtást nem s<keresithetni. A feltételes ítélet előjegyezhetésére az előadottak szerint és a sz. r. hézaga folytán szükség a feltétel bekö| vetkeztét bizonyítani, s igy a czél elérve lehet. A legtöbb ítélőszék összes beadványai, elintézései s 'iái cak kai april hó végével. 1870. év végével hátralékban maradt Szaporodott 1871. évi április hó végéig Polgári Úrbéri Váltó- s keresked. csó'd- és bánya-ügyek Büntető Összesen 3285 20 2 49 3356 Elintéztetett 1871. évi április hó végéig Polgári Úrbéri Váltó- s keresked. csőd- és bánya ügyek Büntető Összesen 5703 190 i-l •O 3356 2| T3 ™ •£ «J< • T3 ™ •£ «J< • oo Sí « £, « a 5416 8772 105 1472 ítéletek 7470 Polgári Úrbéri Váltó- s keresked. csőd és bánya-ügyek Büntető Összesen 3522 207 132 1555 5416 Hátralékban maradt 1871. évi április hó végével Polgári Úrbéri Váltó- s keresked. csőd- és bányaügyek Büntető Összesen 1104 37 29 132 1302 Fel folyamodások Fenmaradt hátralék helybenhagyók megmásitók feloldók Táblai perek helybenhagyók a5 6 " feloldók 1302 4426 777 5451 248 11 833 99 978 46 0 s z e h a s o n 1 i t á s : Érdemleges tárgyalás nélkül o.-* Jg § »3 visszaküldöttek April havi Elintézés April havi Bejövetel 1569 1563 Hátralék inartius hó végével Hátralék april hó végével elintéztetett 2. 338 303 327 1028 1308 1302 60 58 Semmitöszéki döntvények. Ha az örökösök a perr. 580. §-ban kiszabott feltételeknek eleget nem tettek, az 585. §, által rendelt eljárás követendő. Gulyás József és Mihály 1870. jul. 6-án folyamodtak Hevesmegye tszékéhez, hogy miután a felmutatott okiratok szerint atyjuk G. István még 1855-ben, anyjuk pedig 1867. évben elhalt s minden végrendelet nélkül telekkönyvezett ingatlant hagytak hátra, ezen vagyon, mely törvényi öröködésból keletkezett elhalt G. István testvérüktől, s őket Gulyás Sándor fivérükkel egyenlő arányban illeti, ezen arányban kebeleztessék be nevükre. — A tszék 1870-dik jul. 13-kán 3841. számú végzéssel a netalán igényttartók hirlap utjáni felhívását elrendelte, és később miután a hirdetmény a hivatalos lapban megjelent, és a tszéki kiadó jelentette 1870. okt. 1. 6040. sz. alatt, hogy igényt tartó örökös nem jelentkezett — 1870. okt 12. 6040. sz. végzésével kimondotta, hogy családi értesítés folytán nevezett 3 fivért az öröködési jog egyenlő arányban illeti, s a tulajdonjog bekebelezésére a telekk. tszék megkeresendő. Gulyás Sándor ezen végzés e. semm. panaszszal élt; mert a perr. 580. §-sa megsértetett, midőn a hirdetmény közzététele előtt sem az hogy az örökség ki-