Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 39. szám
156 „mert az A alatti iratban a fizetési hely csak utólag levén beirva, hogy ez az alperes félnek tudtával és beleegyezésével történt volna, nem igazoltatolt;ekként az illetőség tekintetében ez okmány bizonyítónak ez irányban — alperes kifogása folytán elfogadható nem levén, az illetőség belyesen szállíttatott le." (1871. apr. 27. — 4053. sz. a.) A felhívási kereset, ingatlan bérletére vonatkozólag, rendes eljárásra tartozván, egyes bíróság illetősége alá nem sorolható. Kaszás özv. Zárka Lázárné 1870. nov. 26-kán Neumark Lázár ellen Zalamegye szántói főszolgabirájához felhívási keresetet adott be azon okból, mert Neumark azzal kérkedik, hogy tőle a keszthelyi házát 1871. Sz. György naptól kezdve 3 évre bérbe vette volna, mi pedig nem való. A Somra ás biró sá g 1870. nov. 26 kán 2974. sz. alatt hozott végzéssel a felhívási keresetet Neumarkkal aziránt közöltette, bogy 15 napi határidő alatt vagy feleljen ezen felhívásra, vagy indítson keresetet joga érvényesítése végett, különben reá nézve a felhívási keresetben foglalt kérdéses jog örökre érvénytelennek fog nyilváníttatni. Ez ellen Neumark 1870. dec, 5 kén semm. patt a s z t adott be ; mert a felhívási kereset a perr. 93. §. szerint nem sommás útra tartozik, mivel az az 516. §. szerint rendes jegyzőkönyvi tárgyalást igényel — mint ezt a semmitőszék már 1870 mart. 19-ki 2256. sz. határozatában is kimondotta. A Semmitőszék annak helytadván, az eljáró bíróság panaszolt végzését megsemmisítette, s a felhívó Zárka Lázárnét felhívási keresetével az illetékes birósághoz utasította. „mert a felhivási kereset a perr. 38. §. szerint a felhivónak saját személyes bíróságánál nyújtandó be ; — miután a jelen felhivási kereset tárgyát tekintve, — ez a perr. 93. §. d), e), f) pontjai szerint sommás eljárás alá nem tartozhatik, ennélfogva a sem. panasznak helytadni, a panaszolt végzést a 297 §. I. p. alapján megsemmisítteni s felhivót az illetékes bírósághoz utasittani kellett." (1871. apr. 15.-3468. sz.) Az ügyvédi képviselésről való lemondás a pernek azon időbeli állása szerint elintézendő. Ezen elintézés el nem halaszthaló, és a később hozott ítéletre való utalással vissza nem utasítható. Lestár Sámuel, Bácsm^gye tszéke előtt Ador András ellen pert folytatván 1869. évben, abban Arany Károly ügyvéd által képviseltetett, ki azonbm 1869. sept. 23-án 9699. sz. a. benyújtott kérvényében lemondását a képviselésről beadta, és a nála levő ügyiratokat beterjesztette. — A tszék ezen lemondási kérvény elintézése nélkül 1869. okt. 26-kán Ítéletet hozott s felperest keresetével elutasította. És a lemondást csak novemb. 6-kán vette tárgyalás alá s akkor 10418. sz. a. azon végzést hozta, hogy: ,,Az erre vonatkozó per a tszék 10418. sz. (okt. 26-kán kelt) | ítéletével már elintéztetvén, kérvényezőnek a beterjesztett iratok vissza adatni rendeltetnek." Ezell n a képviselő ügyvéd sem. panaszt adott be, mert még sept. 23 án adván be lemondását, arról a tszéknek okt. 26-kán Ítélete hozatalakor tudomása volt, s azt mégis csak novemberben intézte el, mi által felperes érdekei sérelmét okozta; de különben is a lemondásokat önhatalmúlag vissza nem utasíthatja. A Semmitőszék annak helyt adván panaszlott végzést megsemmisítette s a tszéket utasította a lemondás elintézésére, esetleg az ítélet törvényszerű kézbe-ittésére; „mert Arany Károly az ügyvédi képviseletről felperes irányában lemondását 1869. sept. 23-kán benyújtván, az a később 1869 okt. 26-kán hozott ítéletre való utalással visszaadható nem volt, hanem azt az ügynek sept. 23-ki állása szerint kelletett volna elintézni, ennélfogva a sem. panasznak*) helyt adni kellett." (1871. apr. 19. - 4306. sz.) A mezei rendőri keresetek, mint személyes keresetek, 30 fiiig első vonalban szinte a községi bíróság illetősége alá tartoznak. Mihálovics Tóbiás Kádár Sándor ellen a Nagy-Halmágyi fó'szbiró előtt elfoglalt dohány ültetvényből eredő 15 frt. kár k'éíszer.'gének megfizetése iránt sommás pórt indított, azon alapon mert alperes dohány termését elhordta s igy uz 1840. IX. t. cz. alá eső mezei rendőri kártételt, illetőleg dohány praevaricatiót követett el. Alperes tárgyaláskor kifogást tett a birói illetőség ellen, mert a kereseti összeg C3ak 15 frt. tehát a községi birósághoz tartozik; és mert dohány praevaricatióról van szó melynek nyomozására a pénzügyi közegek hivatvák, s mert az 1840. 9. t. cz. melyre felperes hivatkozott, jelen esetié nem alkalmazható. Felperes hivatkozik a 93. §. h) pontjára, mely a jelen illetőséget megalapitotta. A szbiróság 1870. dec. 3. 758. sz. végzésével a birói illetőséget leszállította; inert felperes a 480. §. szerint nem igazolta hogy előbb a községi bíróságot igénybe vette volna. Ez ellen felperes sem. panasszal élt, a 297. §. 5 p. alapján de indokolás nélkül. A Semmitőszék e panaszt elvetette ; „mert a mezei rendőri keresetek személyes kereseteknek levén tekintendők, az ezek feletti bíráskodás, a mennyiben azok a perr. 475. §. rendelkezése alá esnek, első vonalban a községi bíróság illetősége alá tartozván, az eljáró első biróság az által, bogy végzését a perr. 480. §-ra fektetve, ez ügyet a községi bin sághoz utasította, semmiséget el nem követett.'" (1871. april 26.-3693. sz.) —• Lapunk előbbi számában az utolsó döntvény — tőlünk nem függött sajtóhiba miatt - egy pár sor kihagyása folytán érthetetlenné vált. Ezen döntvény első pontja kiigazítva következőleg i zóll: „mert felperes saját beismerése szerint i - a tárgyalás s Ítélethozatalnál, a szbiró esküdtársával együtt résztvevén, az eljáró biróság a perrei.d 1. § 2. p. a) betűje szerint szabályszerüleg volt alakitva; azon körülmény pedi;r, hogy az esküdt véleménye aszolgabiróétól eltér, a biróság alakítását nem érinti. Mivel pedig azon esetben ba az együtt ítélő esküdt a szolgabíró véleményétől eltér, a szolgabírónak nézete a döntő — az erre alapított ítéletnek kihirdetése által semmiség el aem követtetett." — *) Megjegyzendő mikép ezen sem. panasz 1869. nov. 29-kén beadatott, és csak 1871 april 8-kán tehát 16 hó múlva - lett felterjesztve ! Felelős szerkesztő és kiailó-tulajdonos SZOKÓI,AV ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.