Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 3. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 2. [r.]

Pest, 1871. kedden január. ?0. 3. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: — Jogrendszerünk átalakulásához. - A részvényjejyek átruházásinak érvényessége stb. — Semmitőszeki döntvények Vuogreailszeriink átalakulásihoz. ChorinFerencz, jtudor ügyvéd ui-tól. II. A nyilvános szóbeli eljárás behozatala az, mitől jogi életünk átalakulása, igazságszolgáltatásunk javitása feltételezve van. Az igazságügy minister szaporíthatja a fcir. tábla ülnökeinek számát, megbírságolhatja a felebbezéseket és semmiségi panaszokat, — mindezen bár a legjobb szándékkal tett intézkedések csak viszonyaink nyomorúságát fogják feltárni, a nélkül,hogy a létező hiányok, melyek gyökerei sokkal mélyebben rejlenek, a legki-ebb orvoslást nyernének. A perbeli vitás tényeknek közvetlen előterjesztése a bíró előtt az, mi a szóbeli eljárásnak egyik alapelvét képezi,a szóbeliség és közvetlenség által,mind a felek, mind a birák a vitás kérdésnek tulajdonképeni magvára biztosan és gyorsan vezettetnek, és a személyes érintkezés segélyével az alaptalan ellenvetések és kifogások értéktelenségének felismerésére képesittetnek. De a szóbeli eljárásnak behozatala kérlelhetlen logikával, az Írásbeli eljárással szerves összefüggésben álló bizonyi'ási elméletnek és alakszerűségnek kiküszöbölésére vezet, s ebben találom a czélba vett reformok végpontját, az igazságszolgáltatás átalakulásának egyik nélkülözheten kellékét Az írásbeli eljárásnál, mely az esetlegesség és az alakszerűség elveire van fektetve,abirószabadabb mozgása,a tények közvetlen előterjesztése már a dolgok természetéből kifolyólag lehetetlenitve van,és az igazságszolgáltatás jelenlegi menete ezer alakszerűségeivel valóságos rendszeres kifejtése azon mesterségnek: nem tudni azt, mi mindenki előtt ismeretes, miről mindenki meg van győződve. Valóba^ olyfroppant merész feladat lenne, a vitás tényeknek közvetlen előterjesztése folytán a fenforgó pernek határozott képletét nyerni, és az arra fektetett birói meggyőződésnek határozott kifejezést kölcsönözni? Én az ellenkezőről vagyok meggyőződve, még a jelenlegi eljárásnál is, melynél az igazság mesterséges utakon és eszközökkel behomályosittatik, többnyire könnyű dolog a tárgyalási iratok átvizsgálása után alapos meggyőződést szerezni, mi rejlik tulajdonképen az egész ügy háta megett, s mi indok létezhetik egy kellőleg előkészített és a felek közvetlen előterjesztése által tisztába hozott ügynél, a biró meggyőződését kirekeszteni, az ember és ti biró között egy választó falat felállítva, azokat egymással ellentétbe hozni. Valóban legfőbb ideje már, hogy azon régi előítéletet jogi életünkből kiküszöböljük, mely az egyéni és a tárgyilagos meggyőződést élesen megkülönbözteti, mely | az igazság kiderítése helyett annak fictióját rendszeresít | mintha az úgynevezett objectiv meggyőződés az egyél i ítélő tehetségétől egyáltalán elválasztható lenne. Ha a birá megfosztatnak azon lehetőségtől, hogy érzékeikkel észlelje nek, hogy a tényekből következtetéseket vonjanak; hasze meiket lesütni kénytelenek azon nagy világosság előtt, me lyet igazságnak nevezünk; ha ítéleteik gépszerű formák hoz vannak kötve, — mi indok létezhetik, hogy azok i felek tiszteletét és bizalmál költsék fel, s mi marad ilj körülmények között a biróra nézve egyéb hátra, mint Í főeskü megítélésének kopott fogása által határozatát aj érdekelt fél egyéni meggyőződésének aggályos alapján fektetni! A törvény a bíróval szemben csak azon követelési támaszthatja, hogy a fenforgó esetrö'l határozott meg^ győződést szerezzen, és ezen meggyőződésnek kifejezési kölcsönözzön. A bizonyítékok szabad mérlegezésének be hozatala, nem egyéb, mint azon engedély a tárgyakat a maguk valóságában szemlélni, és az üres tagadások és cselszövények mellőzésével, a tényeket akkép megállapítani, mint azokat a biró észleli, mint azok mindenki által észleltetni fognak, ki a nyilvános szóbeli tárgyalásnál jelen van, s menetét figyelemmel kiséri. Ép abban rejlik a franczia polgári törvénykezés kitűnőségének titka, hogy az igazság megalapításának szabályait és alakszerűségeit a legkisebb mértékig korlátolja A tiszta észlelés, az észt átható meggyőződés azon eszköz, mel lyel a franczia eljárás a tények belsejébe hat, — ez képezi azon fonalat, melynek segélyével a bifó-^gzellerne a felek érdekei által gyakran behomályositott tényálladék tisztába hozatalára képesítve van. Képzeljük azon eseteket, midőn a nő férje ellen ismételt veszélyes fenyegetések és lelki gyötrések alapján válópert indít; midőn egy végrendelet érvényessége azon állítás alapján támadtatik meg, hogy a végrendelkezc erkölcsi kényszer, avagy más cselszövények által végsí akarata szabad nyilvánításában akadályozva lett, — tekintsük a szerződés érvénytelenítésének eseteit, ámítás csalás, ugy tévedés ravasz előidézésé által, — s kétségtelenül azon meggyőződés fog bennünk érvényre emelkedni hogy mindezen esetekben, a bizonyítási tan alakszerű el döntése, sem az igazságszolgáltatás, sem az illető felek ér dekeinek meg nem felelhet. A bizonyítékok szabad mérlegezése még szüksége sebb kártérítési kereseteknél, melyek az eddigi eljárái szerint a panaszos felek valóságos procrustusi ágyát ké pezték. Ha a kereskedő, ki építkezések által boltja bérle tétől megfosztatott, kártérítési keresetet akar indítani, hi egy gyár tulajdonosa, kiről vetélytársa rágalmazó hireke költött, és vevői egy részét elidegenítette, — ha egy le