Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 37. szám
Pest, IS éi. pénteken május 12, 37, szám. Tizenharmadik évfolyam. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek az 1852. nov. 29-kén kelt nyilt-paranc3 8. ós 9. §-sára. - Semmitőszéki döntvények. Észrevételek az 1852. nov. 29-kén kelt nyílt parancs 8. és 9. §-sára. Grubanovich Géza köz- és váltó-ügyvéd úrtól (Karadon). Az ingatlan javakhozi tulajdonjog szerzése s gyakorlása érdekében felette fontos intézmény a fent hivatok nyilt parancs; midón egyrészről az évtizedekre nyúló hosszas perek s a jogbonyodalniak megszüntetése sarkpontját képezi ; más részről hatalmas rugója volt az ingatlan vagyon feletti hitel emelésének. — Halmozottsága által azonban elágazó véleményeket szült, melyeket megtisztítani az eszmecsere feladatául szolgál. Jelen észrevételeimet ezen nyilt-parancs 8. és 9. §-ra terjesztem ki. A 8-ik §. azt rendeli, hogy „a törvényes öröködés iránt eddig létezett szabályok minden az ált. p. t. életbe léptetése előtt történt halálozásokra alkalmazandók a 9. és 10. §§-ban foglalt megszorításokkal." A 9-ik §. pedig igy intézkedik, „hogy az ált. p. t. k. hatályba lépte előtt keletkezett öröklési igények öröködési perrel csak akkor érvényesíthetők, ha az ilyes igények keletkeztétől 32 év még el nem telt. De az ilyes igények iránt különbeni elenyészésök mellett az á. p. t. hatályba lépte napjától számítandó egy év alatt a per megindítandó." Ezen két egybefüggő és egymást kiegészítő pontból világosan következik: hogy azon öröklési igények, melyek keletkeztétől az a. p. t. életbe lépte napjáig 32 év elmúlt, az iránt örökösödési per többé nem indítható; hogyha 32 év ez időpontig el nem mult, ugy az osztr. át. p. t hatályba lépte napjától számítandó egy év alatt a pert megindítani kellett, az igény elenyészésének terhe alatt. Minden örökösödésnél tehát, mely az idézett törvény keretébe esik, elmellőzve minden más körülményt, egyedül az veendő figyelembe, váljon a kitűzött időpontig 32 év elmult-e vagy nem? Ha elmúlt, ugy pernek nincs többé helye; ha pedig el nem mult, akkor az á. p t. hatályba léptétől számítva egy év alatt a per meg lett-e indítva? Ha nem lett e záros határidőben megindítva, ugy pernek ismét nincs helye, mert a 9-ik §. folytán elenyészett az öröklési igény. És e törvény kiterjed minden törvényes örökösödésre, legyen bár a pert megindító egyenes leszármazó ágon. Nem ok nélkül jegyeztem fel e megkülönböztetést; nem ok nélkül, mert olvastam Ítéletet, melyben az mondatik: hogy e törvény az egyenes ágon leszármazó örökösökre nem alkalmazható. — Már pedig | szeréi.y véleményem szerint, ott törvény magyarázatnak niucs helye, hol a törvény világosan szól; ott a 8-ik §. a „törvényes öröködésről" a 9-ik az „öröklési igényekről" tesz említést; törvényes örökös pedig először is az egyenes ágon leszármazó, s hogy erre e törvény nem lenne alkalmazható, hogy az egyenes örökösnek a záros határidő alatt öröklési igényét ne kellett volna bejelenteni, ha az megnyílt, a törvényben sehol sincs kitüntetve; s a törvény kivételt senkire sem tevén, igenis leszármazó egyenes örökösre nézve is elenyészett az öröklési jog, ha az egy év alatt a pert meg nem kezdé. Nem jő tekintetbe az sem, váljon az öröködési per polgári vagy nemesi birtokért lett folyamatba téve, mert az 5-ik § az oszt. á. p. t. hatályba léptétől minden a bir tok közütt létezett különbséget a törvényes örökösödésre nézve megszüntetett, de továbbá a hivato!t §§-sok is minden örökösödésről intézkednek, különbséget egy örökö södésre sem állítottak Jel, tehát ezen intézkedés minden néven nevezhető örökösödésre kiterjed. Fontos két pont a fentebbi, melyeknek alkalmazása a felette sok folyamatban levő örökösödési perekben mindig döntő lehet, a mennyiben ütése alá esnek; nem lehet gát, ha a birtok, melyre az igény támasztati k, özvegyi jogon van bírva, nem ha a pert támasztó a törvények hozatalakor kiskorú volt; mert az örökösödés halál esetén megnyilt, az örökösödési jog kimondása özvegyi jog által nem gátolható; s ha az öröklő kiskorú, azért intézkedik a törvény a gyámról, hogy ez amannak érdekeire felügyelve minden szükséges lépést megtegyen, mit ha elmulasztana, s e mulasztásból hátrány származik, azért felelős is. A m. kir. curia mint legfőbb Ítélőszék alkalmazza is e törvény §§-kat és pedig egyenes leszármazó örökösöknél s polgári birtokoknál. így 1870 nov. 30-kán 1046. sz. Ítéletével mellőzi a törvényszék és a királyi tábla hosszas indokait, s döntő s egyedüli érvül ezt használja kimondván hogy „miután felperes az 1852-ik évi nov. 29 kén kelt nyilt parancs 9-ík §-sa értelmében a p t. k. hatályba lépte napjától egy év alatt a pert megindítani elmulasztá, kereseti joga ez okból elenyészett." Több hason természetű ügyem fekszik a kir. táblán, s vár ítélethozatalra s köztök olyanok, melyeknél a fentebb sorolt indokok az első bíróság által figyelembe nem vétettek, s melyeket a tett intézkedés után egész terjedelmükben közlendek. 37
