Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 33. szám - Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére. (Vége)

131 A 108. §. esetében is legyen, a többi felebbezési határidók keli összhangzás végett, de a higgadt megfontolhatás czéljából, s a netaláni távolság szempontjából is, 15 nap a felebbezési határidő. A 109 §. második bekezdéséből az „a tárgyalás megkezdése előtt" szavak, valamint ugyananazon §. utolsó bekezdése is kihagyandó, miután igen sok esetben csak is az utólagos igazolás lehetséges. A 110. §-ban a felebbviteli fegyelmi bíróságra nézve is tervezett szóbeli tárgyalást, mint a czél eléréséhez nem szüksége?, sót egészen felesleges fáradságot és költségeket okozót, mi határozottan ellenezzük. Ép ugy feleslegesnek tartjuk azt, hogy ott, talán épen csak a költségek szaporítása végett, még az ügyvédi kamara ügyésze és a iuagánvádló ügyvéde is szerepelhessen. A 113. §. által megengedtetni szándékolt beavatkozását a kir. ügyésznek mi, mivel az csak a kamara ügyésze iránti bizalmatlanságra mutatna, s ez utóbbinak tekintélyét egészen aláásná, teljességgel meg nem engedhetőnek véljük. A 114. §. eseteiben is, a most mondott okból, a királyi ügyész beavatkozását egészen mellőzendőnek, és nehogy a vádlott annyi zaklatásnak kitéve legyen, a harmadik bekezdés eseteiben a magánfél befolyását is meg nem engedhetőnek tartjuk. A 117. §-t mi a „felfüggesztés kihirdetésére" nézve oda kivánnók módosíttatni, hogy az csak akkor történhessék, ha a felfüggesztett ügyvéd a tilalom ellenére ügyvédkedni merne; különben pedig nem. A 119. §-ban említett fölebbezés az ügyvédjelöltnek, szerintüuk, az ok fontosságánál fogva, akkor is megengedendő lenne, ha az 6 „joggyakorlati éveinek ineghoszszabbitása" rendeltetett volna el, miután ö rá nézve ez is életbe vágó kérdés. A IX-dik fejezetnek (a 121. §. előtt álló) cziméül mi ,,Az ügyvédkedhetés megszünté"-t tennők, miután a mostani czim nem helyes Hasonlóan a 121. §. első bekezdésébe az „ügyvédi ügyködhetés" helyett az „ügyvédkedhetés" szót tennők. Elvégre: A 122. §-t, az ügyvéd önkénytes visszalépésének esetére nézve, mind a jogok tiszteletben tartása, mind pedig az illem tekintetéből, oda módositanók, hogy „az ügyvédi kamara választmánya az önkényt visszalépő ügyvédet havatalból nem, hanem csak annak föltételes vagy föltétlen nyilatkozata folytán és értelmében törölheti ki." — Eperjesen, 1871. apr. 2. — Hodossy Ede elnök; S c h u 1 e k Gusztáv előadó; K1 e f n e r Gyula titkár. Zálogjog előjegyzési jogeset. E lapok inult évi 82. számában egy zálogjogelőjegyzési jogeset közöltetett, melyben a zálogjog oly Ítélet alapján kéretett előjegyeztetni, mely Ítéletben alperes csak a felperes által a leteendő eskü feltétele mellett marasztaltatott el felperesi követelésben, mely kérelmet azonban az első birósági telekkönyvi törvényszék elutasitólag intézett el. Közöltetett az ezen végzéá elleni fel folyamodás, és megígértetett a reá keletkezendő kir. táblai végzésnek közlése. Ezen ígéret beváltásául ime közöljük a kir. táblának végzését, mely igy szól: „Az A. alatti Ítélet csak a benne körülirt póteskü letétele esetére Ítélvén meg kérvényező követelését, ily feltételes ítéletre tehát a telekkönyvi rendtartás 92. §-a alkalmazható nem lévén, a neheztelt első birósági elutasító végzés annál is inkább helybenhagyatik, mert a törvénykezési rendt. 338. § a értelmében a biztosítás elrendelésére a per folyama alatt is a követelés valódiságának teljes hitelt érdemlő okirat általi támogatása, az ítélet hozatala után pedig feltétlenül marasztaló ítélet kívántatván meg: kérvényező kérelmére a telekk. rendt. 88. § ának d) pontja sem alkalmazható." (1870. dec. 28-án 2b',323. szám alatt.) Közlő ugyan szerette volna megkisérleni az ügyet fellebbvinni, hogy a legfőbb ítélőszék ítéletét megtudhassa ez ügyben, valljon t. i. az is megteendőnek mondotta volna-e a különböztetést a követelést eskütől feltételezetten és a feltétlenül odaítélő ítélet között, a mit a telekk. rendt. 92. §. nem tesz; de egyrészt mivel a legfőbb ítélőszék már egy izben kimondotta, hogy az ideigl. törv. szabályok 153. §-ban foglalt azon szabály, mely szerint telekkönyvi ügyekben a harmadbirósághoz korlátlan fel folyamodás engedtetett, az igazságügyi ministerium 1869. mart. 30. kelt rendeletének XIX. czikke 2. pontja által eltörültetett (mert e §. az ezután is fenmaradók közt nem foglaltatik) és igy telekkönyvi ügyekben két egybehangzó végzés ellen további felfolyamodásnak nincs helye (1870. febr. 14. 6150. sz.), másrészt mivel a mikorra a kir. táblának e végzése kézbesittetett: egyszersmind az ügy érdemében ugyanaz által hozott azon másodbirósági ítélet is késbesitve volt már, mely alperest feltétlenül marasztalta a felperesi keresetben: e szerint könnyű volt a kir. táblának az előjegyzést elutasító végzésében megnyugodni, mivel az érdemben hozott Ítélete alapján az előjegyzést megnyerhette felperes; alperesnek telekjegyzőkönyvei pedig az előjegyzés első izbeni kérésekor volt állapotukban nem változtak. Ury József. Semmitőszéki döntvények. Az önálló törvényes korú hajadonok személyes ügyekben (milyen az apaság elismerése, gyermektartási költségek követelése^) önképviselelre jogosultaknak tekintendők. A házasságon kivül született gyermek természet és törvényszerinti gyámja, az anya levén, más gyám kirendelésének ily serdületlen korúak képviseltetésére gondnok kinevezésének szüksége fen nem forog. Ripplinger Henrika pesti lakos, Schneider Nándor budai bérkocsis ellen Buda város tszéke előtt apaság megalapítása, és gyermektartási, szülési költségek megítélése iránt pert indított. A tszék 1870. dec. 15-kén 20716. sz. a. kelt határozatával a felperesi keresettel megindított eljárást megszüntette azon indokból, mert az kiskorú lévén, önképviseletre jogosultnak nem tekinthető. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mivel nem férjezett s nem nagykorú ugyan, de a H. T. K. I., III. és a tszéki gyakorlat szerint, miután a teljes kort már elérte, ügyvédet vallhat, s ha ezt teheté, akkor ez által nem saját személyében felperesi képességgel is bir, illetőleg perben állhat, annyival inkább, mert számos Curiai döntvények szerint a 12 éves kort meghaladott, ha 33*