Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 32. szám - Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére

128 Semmi tőszéki döntvények. A lelkészi évi jövedelmek 300 forintig foglalás tárgyául nem szolgálhatnak. Ide számitandók a hicek által életjáradékul ágybér fejében beszolgáltatandó termények is. Spitz Mózes Kovács András lelkész e len 763 frt. erejéig biztosítás elrendeléseért folyamodolt Ugocsa megye halmi ját ás fő szbirájához, ki azt elrendelvén egy kiküldött állal foganatositatta, uiely alkalommal a lelkésznek életfentartási jövedelméül szolgáló s ágybér fejében hivei áital beszolgáltatott 196 véka kukoricza foglaltatott le. Ez ellen a 1 p e r e s s e m. p a n a s z t adott be, és pedig részint a birói illesőséget kifogásolván, miután ő nem a í'ó szbiró, hanem egy más alszolgabirói járásban lakik, hol a fő szbiró nem intézkedhetett, végrehajtást nem foganatositalhatott: részint a biztosítási eljárást támadván meg, minthogy lelkészi hivatala után járó összes jövedelme a hivatalos bizonyítvány tanúságaként 300 frtot nem halad, tehát le sem foglalható; és a lefoglalt kukoric.a ágybér fejében járván, a lelkész életjáradéki, a hivatalához csatolt jövedelmét képezi — s az életbeni maradásától feltételeztetvén előre le sem volt foglalható. A Semmitőszék a birói illetőség ellen emelt semm. panaszt elvetette, annak azonban vonatkozva a biztosítási eljárásra, helyt adott, s azt a mennyiben alperest mint lelkészt életjáradékképen illető 196 véka kukoricza is lefoglaltatott a perr. 297. §. 20. p. alapján megsemmisítette „mert a) az eljáró főszbirónak hivatalos hatásköre az egész járásra kiterjeszkedvén, mint az ügy birája a biztosítást elrendelni s foganatosítani jogosítva volt; — ellenben „b) alperes azt, hogy lelkészi évi jövedelmei, melyek egyrészét a hivei által beszolgáltatandó termények is képezik, 300 frtot meg nem haladnak, hivatalos okirattal igazolván, s így ezek a perr. 399. §. értelmében foglalás tárgyát nem képezvén, az' eljárást e tekintetben megsemmisitteni kellett — annál inkább, mivel a lefoglalt kukoricza becsértéke sem haladja a 300 frtot." — (1871. april 14. 3466. sz.) A tanúnak bíróilag elrendelt kihall gatása által kiveendő vallomása nem pótolható a községi elöljáróság előtt aláirt egyszerű nyilatkozata által. Az erre alapított ilélet megsemmisítés tárgyául veendő. Valachovics Péter a szakolczai szbiróság előtt G-ajdusek Manó ellen 13 frt. s jár. iránt sommás pert indított, melyben felperesileg hivatkozott Hohenberg és Palkovics tanuk kihallgattatása elrendeltetett. Az utóbbi csakugyan kihallgattatott, mig Hohenberg tanuzása meg nem jelenése folytán elmaradt, hanem a helyett annak a községi elöljáróság előtt kiállitott, általa aláirt bizonyítványa mutattatott fel, melyben felperes követelését igazolja. — A s zbi ró s ág a tanúvallomás és írásbeli bizonyítvány alapján 1871. mart. 3. 714. sz. a. ítéletével alperest elmarasztalta. Ez ellen utóbbi semm. panasszal élt, minthogy Hohenberg tanú a perrend 202. §. értelmében az átalános kérdésekre nem lett kihallgatva, sem nyilatkozata a 204. §. szerint hittel meg nem erősitetett, tehát az Ítélet alapjául nem is szolgálhat. A Semmitőszék annak helyt adott, a 714. sz. icéletet mégsem misitette, s ujabb szabályszerű eljárást s ítélethozatalt rendelt el ; „mert tekintve, hogy Hohenberg Lipót tanú kihallgatása törvényesen elrendeltetett; az által, hegy e tanú törvényszabta vallomása, annak a községi elöljáróság előtt aláirt egyszerű nyilatkozatával pótoltatott, oly eljárási hiba követletett el, melynek folytán az Ítélet a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisitendó volt." (1871. apr. 13. - 38!J0. sz.) Semmiségi esetet képez, ha a bíróság lejárt követelésre elrendelt biztositásnál a lefoglalt ingókat zár alól feloldja azért, mert 30 nap alatt igazoló kereset be nem adatott. — Itt a perrend 335. §. rendelete nem alkalmazható. Ily esetekre tehát nem alkalmazható a 34-4. s 332. §. rendelete mely szerint biztosítást feloldó végzések ellen érdemre nézve felebbezésnek s nem sem. panasznak van helye. Deutsch Mór Czegléd város egyes bíróságához 100 ft. lejárt kötelezvény alapján, a veszély kellő kimütatásával aziránt folyamodott, hogy a főadós Bárdy Károly ingóságaira a biztosítás elrendeltessék, mi elrendeltetett s foganatosíttatott is. — Ezen eljárást jóváhagyó 1870. okt. 27. 732. sz. a. kelt végzéssel egyszersmind Bárdy végrehajtást szenvedő a perr. 344. §-ban foglalt jogával való élhetés végett arról értesíttetett. Ennek folytán a zárlat fel oldásáért folyamodott, mert ellenfele a nyert biztosítást a 30 napi határidőben rendes keresettel igazolni elmulasztotta. Az egyesbiróság 1870. nov. 17. 817. sz. végzéssel a biztosítást feloldotta, mert a perrend 335. §. szerint peren kivül megengedett biztositásnál, a biztosítást nyert fél köteles 30 nap alatt keresetét beadni, különben az ellenfél kértére a zár feloldatván — és felperes abbeli keresetét be nem adta. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be, mert a biztositásról rendelkező 3 38—344. §§-ok szóval sem rendelkeznek lejárt követelésre elrendelt biztosítás után 30 nap alatti kereset beadás kötelességéről,s mert a 335. §. a zárlatra s nem a biztosításra vonatkozik. A Semm itőszék annak helytadva,az egyes bíróság 817. sz. végzését a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette, „mer t jelen biztosítási végrehajtást tárgyazó ügynél igazoló keresetnek a perr. szerint helye nem levén ; a birófág, midőn ily keresetnek 30 nap alatt be nem nyújtása miatt a perrend zárlatróli 335. §-sát helytelenül alkalmazva, ennek alapján a biztosításul lefoglalt ingók zár alóli feloldását kijelentette- - a megsemmisítésre okot szolgáltatott." (1871. jan. 18. 247. sz) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor síját nyomdájában, halpiacz és a!duna9or sarkán, 9. sz- a.