Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 31. szám - A telekkönyvi törlés kellékéről

Pest, 1811. pénteken április 21. 31, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A telekkönyvi törlés kellékéről. — Legfőbb itélőszéki döntvény. — Semmitőszéki döntvények. A telekkönyvi törlés kellékéről. Kopp Ferencz telekk. előadó úrtól (Pozsonyból.") Gyakran vita tárgya volt azon — a dolog természetéből felvett kérdés, váljon a törléshez feltétlenül kell-e világos törlési engedély? Az elmélet és a gyakorlat azt tanítja, hogy a törléshez a hitelezőnek világos engedélye szükséges. — Erre nézve szabadjon némelyeket megjegyezni, mind mellette, mind ellene. A jelenleg érvényes törvény szerint (460 optk.) a törléshez nem elég egyedül az adósság kifizetése. Miután pedig egy nyugta egyedül az adósság lefizetését tanusitja, s igy ennek nem lehet több erőt tulajdonítani és nem lehet azt törlési engedélynek tartani, inert senki jogát beleegyezése nélkül, következőleg a hitelezőnek a zálogjogot sem szabad elvonni. — A visszakapott kötelező ugyan a fizetés jogos valószínűségét bizonyítja, de nem zárja ki az ellenbizonyitékot. (1428. §.) A telekkönyv nem bocsátkozhatik a felek jogainak megvizsgálásába és megítélésébe, még kevésbbé alapithatja nézetét következtetésekre, mert ott, hol valamely jognak felfüggesztéséről, megszüntetéséről van a szó, ott a tkönyv köteles saját biztonsága tekintetéből is határozott nyilatkozatot követelni. A hitelező követelével adósának bizonyos teljesitendőjére — tárgyilagos termékére, munkájára jogot nyer, ezáltal bizonyos jogviszony keletkezik, mely addig tart, mig a teljesítendő teljesíttetett. — A teljesítés bekövetkeztével a kötelék feloldva van, a felek ezen viszonyból ki és egymás irányábani egészen közönyös állapotba lépnek, mert a követel kifizetése által teljes kielégítését és törlését nyerte. A lényeg és fődolog megszűnésével megszűnik az alak és a mellékdolgok v. járulékok. — Egy követelnek a legszokásosabb melléktekiuteteilegnagyobb részben a zálog lekötése -- a zálogjog, ennek igy mint járuléknak a követelés megszűntével szinte megszűnni kellene, mert természeténél fogva csak a követelésben leli létét. — A zálogjog mint helyettesitője a személyes hitelnek a követelés lényegéhez külsőleg közeledett jelenség a kötelesség reális teljesítésére. — Egy szer a czélhoz tárgyilagos jótállás, mely az elért czéllal a fizetéssel önként elesik, mert a czél elérése esetében a szer fenállása nem gondolható, azért nem is létezhetik zálogjog követel nélkül. A zálogjog megszűnésében ben van már a fizetés, miután a fizetés nem egyébb, mint a követel kielégítése. A követel és zálogjog egyesítésének elválása által az előbbinek anyagi élete elenyészik. Ezen alaptétel a 469. §. szerint világos és az ingóra nézve kétségtelen, csak az ingatlan jelzálogra adott ezen- | szakasz szóíüzése alkalmas kétséget kelteni, mely kétségnek alapja tulajdonképen a tkvi intézménynek félszeg és egyoldalú felfogása folytán keletkezett. Ha ezen intézmény az abban rejlő fejlő-ösztön, történelmifejlesztése és legközelebbi czél ja — a zálogjog lényegének megfelel — ha ez néma tulajdon szálogjogok szerzésére, hanem v i 1 ág 1 atban tartására használtatik, ugy soha sem jövünk azon ellenkező jogi fogalom tévutjára, hogy létezhessék zálogjog követelés nélkül, következtetés alap nélkül; szer czél nélkül, test lélek nélkül. Ha netán valaki a 469. §. határozata folytán a jelzálogot mint önnálló jogot tekintené, a melyik önerejéből — követelés fen lé te nélkül és érvényes legyen, ugy ezen jog önálló rendelkezés külön tárgyává lett volna, különben a 449., 1396., 1412, §§ okkal ellenkezésbe jő. Az ingó tárgy testileg birtokolható, a fekvőségsoha Azért egy szert kellett alkotni, mely a fekvőség tulajdonosát mindenkor kitünteti, mi a tk.-ben leli valósulását. A zálogtartó az ingóságot elszállíthatja és javára elzárhatja, az ingatlansággal ez nem járja. — A zálogjog felos'.thatlansága teremtette az elsőbbséget, miért elkerülhetlen a telekkönyv. — A biztosság a nyilván — illetőleg világlatban tartásnak terméke, mely a dologi jogot, a véletlenségek fölébe helyezi és általános áttekintést nyújt. Egy jogi intézmény mindig csak az abban rejlő jogfogalomból fejlik ki; tehát nem teremthet ujabb jogokat, mint a melyek keletkezésekor genesiséből, csirájából és fejléséből származnak. A nyilvánkönyvek intézménye, lényege folytán csak azon dologi jogokat biztosithatja, melyek genesise azokon kívül van, és soha sem adhat jogot, amiknek forrása a személy. — Kivételt képez az elbirtoklás. Ha ezen jogok azonban egyszer elenyésztek, ugy ezen intézmény jogpolicialis természeténél fogva halottaiból fel nem támaszthatja, v. pedig lényeges életfeltételtől elvált önálló létüket művészileg fenn nem tarthatja. — Ily felfogás ellenmond a jogélet fejlődésének: mert kötelezettségek, melyek jogilag soha fenn nem áltak, át nem vehetők és meg nem erősithetők (1351. §.) Ha a fizetésben a követelés feloldása fekszik (1412. §.) és a zálogjog önként önálló életet nem folytathat s igy megszűnt, ugy a hitelező köteles a zálogot visszaadni, s ha nincs birtoklásában, annak jelét megsemmisíteni. (469., 1369. §.) Itt az ingó és ingatlan közti külömbség gyakorlatilag mutatkozik, mert az utóbbinál a jogpolicialis foganat a tkvek által előlép. A zálogtárgy visszaadása közvetle| nül nem történhetik, s ha ennek történni kell, ugy ismét j a tkvek közvetítése vétetik igénybe. — Ez fekszik ezen 31